Minden csepp vízre vigyázni kell a Felső-Tiszán

Valóban nagyok a homokpadok, és nagyon alacsony a vízszint a Tisza felső szakaszán, de az nem igaz, hogy bárhol teljesen kiszáradt volna a folyó. Az öntözőcsatornákban és a tározókban nagyon kevés víz maradt, sok kert kórótengerré vált, de a maradék víz legalább szép tiszta, a pálinka pedig sokkal zamatosabb lesz. Helyszíni riport.

A felületes szemlélő számára félrevezető lehet az a kép, amelyet kedden mi is bemutattunk. A felvételen első ránézésre úgy látható a Tisza Záhonynál, mintha a nagy lapály mögött már nem is lenne víz, mintha kiszáradt volna a folyó. "Nem száradt ki, sőt volt már ennél alacsonyabb is a vízmagasság" - mondta az [origo]-nak Danó Sándor, Tivadar polgármestere, akivel szerda délután a helyi strandon találkoztunk.

Esős években (például 2010-ben) a vízszint a nyár nagy részében nem apad annyit, hogy a part menti homokos részek felszínre kerüljenek. Az idén viszont nem ez a helyzet, az eső teljesen elkerülte ezt a térséget. Már nyár elején volt lapály, vagy ahogy a helyiek közül sokan mondják: palaj. Kiadós eső hiányában ez a palaj csak növekedett, mostanra egyes helyeken a folyó szélességének akár kétharmadát is elfoglalja.

Danó Sándor, Tivadar polgármestere (a galériáért kattintson a képre)

A helyiek szerint az sem ad okot a pánikra, hogy a Tisza egyes részein lábbal át lehet gázolni. Néhány helyen ez még normál vízállásnál is előfordul. "A gázlóvonalban, amely a folyókanyarulatban a szemben lévő oldalakon kialakuló homokpadokat köti össze, normál esetben is át lehet gázolni. Nálunk Panyolán ez azt jelenti, hogy ilyenkor a legmélyebb helyen mellig ér a víz. Most a gázlóvonalban ennél jóval alacsonyabb a vízszint, de ettől még a folyó sodorvonalában, ahol összeszűkül a víz, a vízmélység most is három méter" - mondja Borbás Béla panyolai gazda, geográfus.

Közel a valaha mért legkisebb vízálláshoz

A Felső-Tisza-vidéken azonban valóban rossz a vízhelyzet. "Minden csepp vízre vigyázni kell, mert a Tisza közelít a valaha mért legkisebb vízállásához, a Szamos vízállása pedig - a csengeri vízmércén mért adatok alapján - már 6 centiméterrel alacsonyabb az eddigi legkisebb vízállásnál" - mondta az [origo]-nak Bodnár Gáspár, a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság igazgatója.

Tiszabecsnél, ahol a folyó eléri Magyarországot, kedden 26 m³/s volt a vízhozam, azaz másodpercenként ennyi víz folyt át a meder keresztmetszetén. Ez körülbelül negyede az ilyenkor szokásos vízhozamnak, és ennyi vizet már egy nagyobb belvízcsatorna is képes elvezetni.

A belvízcsatornáknak körülbelül 60 százaléka egyébként már teljesen kiszáradt, és a tározókban is nagyon kevés víz maradt. Drámai mértékben csökkent a talajvíz szintje is: a Nyírség és Szatmár egyes helyein már 10-20 centiméterrel van az eddigi legalacsonyabb szint alatt.

A tivadari lapály

Kórótenger és kiszáradó kutak

"A legégetőbb probléma természetesen a csapadékhiány, illetve a csapadék egyenlőtlen eloszlása a Felső-Tisza vízgyűjtő területén" - mondja Bodnár Gáspár. "Nagyon száraz volt a tavasz eleje, és július eleje óta sem itthon, sem a határon túli vízgyűjtő területen nem hullott számottevő csapadék. A nagy meleg miatt viszont erőteljes a párolgás, amelynek értéke augusztusban 124 milliméter volt, miközben eső nem esett."

Bár vízkorlátozás még nincs a Felső-Tisza-vidéken, a vízgazdálkodásban új szabályokat vezettek be, hogy semmi ne vesszen kárba. Ahol azonban nem lehet öntözni, ott a szárazság komoly problémát jelent a mezőgazdaságban. "Harminc hektáron gazdálkodom, az idén búzát vetettem. Az aszály miatt a termés fele volt a szokásosnak. A szemek rendben voltak, de nem bokrosodott a búza. Ráadásul a szárazság miatt már eleve 20 százalékkal több magot is kellett vetni" - mesélte Gacsályi József tivadari gazda. A szárazság azokat a terményeket is igencsak megviselte, amelyeket késő nyáron-kora ősszel takarítanak be (például a kukoricát és a napraforgót).

Még rosszabb a helyzet a kertekben. Ahol elmaradt a rendszeres locsolás, a kertek kiszáradt kórótengerré váltak, kiégett a fű, a fák pedig már júliusban elkezdték elszáradt leveleiket hullatni. Több helyen kutak száradtak ki a vészesen lecsökkent talajvízszint következtében. A szárazság a vizes élőhelyek élővilágát is sújtja.

A pálinka legalább jó lesz

A Tisza vize egyébként különösen tiszta az idén, mert ha nincsenek nagy esők, zivatarok a vízgyűjtő területen, nem kerül annyi szemét, pillepalack, hordalék sem a folyóba. A sok kiránduló miatt a falusi turizmussal foglalkozóknak kedvező volt a szezon, a vendéglátósok viszont nem elégedettek maradéktalanul - azt mondják, hogy a mezőgazdaságból élő helyiek érezhetően kevesebbet költöttek az idén.

A gyümölcsösökben felemás a helyzet. "Az almásokat megviselte a szárazság. Aki nem öntözött, vagy nincs kiépített csepegtető öntözése, ami az új almásoknál már jellemző, ott a gyümölcs mostanra éretlenül lehullott. Ugyanakkor az aszály miatt a meggy, a barack és a szilva sokkal zamatosabb, édesebb, mint általában. Kevesebb a termés, de sokkal ízletesebb, ezért például az idén is nagyon jó évjáratú szatmári szilvapálinka lesz. "Már a tavalyi is az volt, akik értenek a pálinkákhoz, mind azt mondták, hogy ennyire harsogóan gyümölcsös, zamatos pálinka rég volt. Az idei viszont még ezt is túlszárnyalja" - mondja Borbás Béla.

A Felső-Tiszavidék négy meghatározó folyója - a Tisza, a Szamos, a Kraszna és a Túr - közül az aszályos időszakot a leginkább a Túr érzi meg, amely egyrészt rövid folyó, és a legkisebb a vízgyűjtőterülete. "Az, hogy a Túrban most van víz, csak annak köszönhető, hogy beindult a Túr-rehabilitációs projekt, amelynek keretében több helyen felduzzasztották a vizet" - mondja Borbás Béla. A Túr vizének nagy részét levezető Új-Túrból, amely a tiszakóródi bukógátnál ömlik a Tiszába, két hete már nem kerül víz a Tiszába, az alacsony vízszint miatt nem bukik át a víz a gáton.

Az Új-Túron nem jut víz a Tiszába

Sajnos a következő három hónapban sem várható a csapadékhelyzet javulása ezen a területen, az előrejelzések szerint szárazabb időjárás lesz az átlagosnál. "Kiszáradni nem fog sem a Tisza, sem a Szamos, de várhatóan állandósulni fog a kisvíz, és nekünk erre kell berendezkedni" - mondta Bodnár Gáspár. "Meg kell találnunk azokat a megoldásokat, amelyek a vízvisszatartást biztosítják, hogy a hasonló szárazságok minél kevesebb kárt okozhassanak az embereknek és az élővilágnak."

A víz visszatartása azt jelenti, hogy nem engedik elfolyni az árhullámok vizét, és akkor is lesz elég víz az öntözéshez, ha szélsőségesen kevés a csapadék. A szakemberek már dolgoznak az új vízgazdálkodási stratégia kialakításán.

Kis Tisza-földrajz

A Tisza Tiszabecsnél lép be az országba (lásd a térképen). Kis szakaszon az ukrán-magyar határon halad, majd tesz egy öbölszerű ívet, így érinti többek között Kisart, Panyolát, majd Vásárosnaményt, ahol felveszi a Szamos, a Kraszna és az Öreg-Túr vizét. Vásárosnaménytól északnak fordul, és Lónyánál másodszorra is határfolyóvá válik az ukrán-magyar határszakaszon. Záhonynál egy nagy kanyart ír le, délre fordul, és újra eltávolodik a határtól. Vásárosnamény után jelentős vízutánpótlást legközelebb Tokajnál kap, ahol a Bodrogon keresztül öt folyó vizét is felveszi.