Így szárad ki Magyarország

2012.09.10. 18:40

Sopron környékét leszámítva nincs olyan csücske Magyarországnak, ahol ne hiányozna legalább 25 liter eső a sokévi átlaghoz képest. Nagykanizsa és Fehérgyarmat környékén a legnagyobb a baj, de a Dél-Balatonnál is katasztrofális a szárazság. Jövő tavaszig a lehető legtöbb esőnek kellene lehullnia ahhoz, hogy többé-kevésbé helyreálljon az egyensúly.

A csapadékhiány Szatmár keleti részén, Fehérgyarmattól keletre és Zalában, Nagykanizsa és Letenye térségében a legnagyobb - derül ki arról a térképről, amelyet az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) szakemberei állítottak össze az [origo]-nak. A lassan másfél éve tartó országos szárazságot jól jellemzi, hogy augusztus végéig a szokásos mennyiségnek csupán a kétharmada hullt le.

Forrás: OMSZ
A pirossal jelölt térségben hiányzik a legtöbb víz a talajból. A magyarországi évi átlagos csapadékmennyiség 600-800 mm

Forrás: OMSZ
A sárga és halványsárga jelzi, hol esett a legkevesebb eső

A meteorológusok milliméterben mérik a csapadékot, praktikusan ahány milliméter, annyi liter esik egy négyzetméternyi földre. Nagykanizsa környékén több mint 265 milliméterrel kevesebb csapadék volt, mint amennyi az éghajlati átlag alapján, az 1971 és 2000 közötti időszak tapasztalatai szerint elvárható lett volna. A Felső-Tisza vidékén kívül (helyszíni riportunk itt olvasható az apadó folyóról) nagy a csapadékhiány Somogyban és a Dél-Balaton vidékén is.

"Ne feledkezzünk meg arról, hogy 2011 volt az utóbbi évszázad legszárazabb éve. Az amúgy is jelentős csapadékhiány tovább fokozódott az idén" - mondta a probléma kialakulásáról Lakatos Mónika, az OMSZ éghajlati szakértője az [origo]-nak. Márciusban leginkább az Alföldet sújtotta az elmaradó csapadék, a lehullott mennyiségnek a kétszeresére lett volna szükség. Az aszályos tavaszra jellemző, hogy az extrém száraz március után áprilisban a szokásos csapadéknak csak a kétharmada érkezett.

Némi túlzással ezután meg is kezdődött a nyár. Május elején már erőteljes hőhullám jött, azután júniusban öt napon át, júliusban kilenc, augusztusban további öt napig volt hőségperiódus. "Az eddigiek szerint az idei nyár különösen meleg volt, az országos átlaghőmérséklet 2,3 Celsius-fokkal magasabban alakult a sokévi átlagnál" - mondta a klímakutató.

Forrás: MTI/ Czeglédi Zsolt
Zsáka, Hajdú-Bihar megye: elszáradt napraforgó a szikes talajon

Gyorsan lefolyt a júniusi víz

Júniusban a szokásos esőnek a 85 százaléka hullt a záporoknak, zivataroknak köszönhetően, de a csapadék szeszélyesen oszlott el az ország területén. Így aztán nem javult az aszályhelyzet: az Alföld déli részén például a sokévi átlagnak csupán 30 százaléka volt a csapadék, átlag körüli mennyiségben csak az Alpokalja és az ország északi része kapott esőt. A heves zivatarok, felhőszakadások, jégesők csapadéka ráadásul gyorsan elfolyt a felszínen (meteorológiai szakkifejezéssel a lefolyást növelte).

"Augusztusról még csak előzetes adataink vannak, de az máris megállapítható, hogy országos átlagban a 10 millimétert sem éri el a csapadék" - magyarázta Lakatos Mónika. Az OMSZ automata hálózatában a dél-balatoni, Tamási környékén található Iregszemcse tartja a negatív rekordot. Az itteni mérőállomás mérője szerint csupán 185,5 milliméter csapadék volt, ami messze elmarad a Magyarországon átlagosan szokásos 600-800 millimétertől. Az idei legtöbb csapadékot, 517,6 millimétert, a soproni Kurucdombon mérte az OMSZ.

Nem csak Magyarországon óriásiak a károk

A szárazság miatti kár országosan elérheti a 400 milliárd forintot az MTI összegzése szerint. Az elmaradó csapadékot leginkább a kukoricaföldek szenvedték meg, de megsínyli az aszályt a napraforgó, a zöldség, a gyümölcs, valamint a szőlő is (csak a villányi borvidéken egyötödével kevesebb szőlő termett, mint tavaly). A jelentősen dráguló takarmány miatt csődbe mehet az állattartók egy része, a vásárlók valószínűleg emelkedő húsárakkal szembesülnek ősszel.

Az aszály egész Kelet- és Dél-Európát sújtja. Magyarországhoz képest még rosszabb a helyzet Romániában (pontosabban Belső-Erdélyben), Moldova Köztársaságban és Ukrajnában. Moldovában például az idei termés 49-73 százaléka veszett oda az elmaradó esők miatt. A Vajdaságot valószínűleg katasztrófa sújtotta vidékké kell nyilvánítaniuk a szerbiai hatóságoknak a szárazság miatt.

Forrás: DMCSEE
A szárazság mértéke Délkelet-Európában. A színskála azt jelzi, hol maradt ugyanakkora növényborítás, mint az utóbbi 5 évben (kék színnel), és hol lett gyérebb a növényzet (akár a pirossal jelölt 30%-os csökkenésig)

A Délkelet-európai Aszályügyi Központ (DMCSEE) fenti térképe azt mutatja meg, hol a legnagyobb a katasztrófa. Az ábrán a zöld, a sárga és a piros színek azt jelzik, hol borította a legkevésbé növényzet a földfelszínt július közepe és augusztus közepe között az ötéves átlaghoz képest. Ott, ahol a legsúlyosabb a szárazság, a felszínt a szokásosnál 20-30 százalékkal kevesebb helyen borítja növényzet (ebbe természetesen nem csak a megművelt térségek értendők bele).

Nem javul a helyzet

A szeptember valószínűleg nem enyhíti a szárazságot. A Középtávú Időjárás-előrejelzések Európai Központjának (ECMWF) friss előrejelzése szerint a hónap közepéig Európa-szerte folytatódik az átlagosnál melegebb, nagyrészt száraz idő. A trend alól a Kárpát-medence sem kivétel, vagyis nem lehet számítani a csapadékhiányt mérséklő, áztató esőkre. Ráadásul már melegebb van az előre jelzettnél, és a sok napsütés tovább szárítja a talajt.

A vízügyi szakemberek és a klímakutatók évek óta hangoztatják: nem csak az elmaradó esőkkel lesz gond Magyarországon a következő évtizedekben, hanem a szeszélyes eloszlással is. Vagyis lesznek olyan térségek, ahol aszály van, míg másutt a felhőszakadások miatti villámárvízzel küzdenek. Ezért az MTA vízgazdálkodási stratégiájában azt javasolja, hogy a víz visszatartására és tárolására kell berendezkedni. (A kormány konzultáció alatt álló aszálystratégiája is kitér ugyanerre.)

Most a legfrissebb hosszú távú előrejelzés szerint (lásd a táblázatot) akkor következne be fordulat, ha októbertől 2013 márciusáig mindig a maximális mennyiségű csapadék hullna, vagyis hónapról hónapra kivétel nélkül a sokévi átlagnál jelentősen több eső esne. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a másfél éves szárazság után valószínűleg olyan sok esőre lenne szükség, mint a másik rekordévben, az áradások, belvizek és tartós esőzések jellemezte 2010-ben. (Az értékek országos átlagban értendők, így nem irányadók egyes tájegységekre nézve.)

Évszakos csapadék-előrejelzés (ECMWF)
Az adott hónap sokévi átlaga Előrejelzés
2012. szeptember 51 mm 20-60 mm
2012. október 46 mm 20-55 mm
2012. november 53 mm 30-65 mm
2012. december 44 mm 30-60 mm
2013. január 32 mm 20-50 mm
2013. február 29 mm 15-45 mm

Forrás: MTI/Czeglédi Zsolt