Mégis maradnak a japán atomerőművek

Visszatáncolt az atomenergia feladásától a japán kormány: 2040 után is maradnak az erőművek.

A múlt héten közzétett, a kormány energiaügyi ügynöksége által készített stratégia tervezetében még az állt, hogy a szigetország a 2030-as évek végéig teljesen felhagy a nukleárisenergia-termeléssel, nem engedélyezi újabb atomerőművek építését, a meglévők élettartamát pedig 40 évben maximalizálja.

Ezzel szemben a szerdán elfogadott stratégia nem tartalmaz konkrét időhatárt az atomenergiáról való lemondásra vonatkozóan. Noda Josihiko miniszterelnök az elhasznált fűtőanyagok újrafeldolgozásával, illetve a nukleáris hulladék tárolásával kapcsolatos problémákkal indokolta a döntést, leszögezve, hogy változatlanul cél az atomenergia feladása.

Gazdasági szereplők szerint az atomenergiáról való lemondás jelentősen megdrágítaná az energiaárakat, s ezáltal üzemeik külföldre költöztetésére sarkallná a japán cégeket. Emellett az áramszolgáltatókat is nehéz helyzetbe sodorná: a kormány egy korábbi felmérése szerint évi 3,1 ezer milliárd jenbe kerülne a kieső atomenergia fosszilis hordozókkal való helyettesítése.

Ezzel egy időben megkezdte munkáját a szigetország új nukleáris felügyeleti szerve. Az új hatóság dönt majd egyebek mellett arról is, hogy újraindíthatják-e a tavaly márciusi fukusimai atombaleset óta leállított reaktorokat.

Tavaly márciusig az atomenergia az áramellátás közel egyharmadát biztosította Japánban. Jelenleg a szigetország 50 működőképes reaktorából csupán kettő üzemel, miután az erőműveket biztonsági okokra hivatkozva leállították az utóbbi másfél évben. Közvélemény-kutatások szerint a japán lakosság nagy része ellenzi az erőművek újraindítását, s egy "atomenergia-mentes társadalomban" szeretne élni.