Kiderült, mi okozta a vörösiszap-katasztrófát

2012.10.04. 06:46

Két évvel ezelőtt öntötte el több mint egymillió köbméter rendkívül maró zagy Kolontár, Devecser és Somlóvásárhely mélyebben fekvő részeit. Az OzoneNetwork dokumentumfilmjéből kiderül, mi okozta Magyarország legsúlyosabb ökológiai katasztrófáját.

Az ajkai timföldgyár gátja 2010. október 4-én 12 óra 10 és 25 perc között szakadt át. A kiömlő zagy rendkívül maró hatású volt. A néhol két méternyire felcsapó áradat miatt tízen haltak meg, súlyos, égési jellegű sérülésekben. Két évvel a tragédia után a természet regenerálódott: virágoznak az elöntött rétek, a forrásvíz ivóvíz minőségű. Ez is kiderül abból a dokumentumfilmből, amelyet az OzoneNetwork tévéstábja készített a katasztrófáról és a következményeiről:

Mi vezetett a gátszakadáshoz?

A tározót a Torna árterén alakították ki, a patakot elterelve, így minimális teherbírású üledékrétegek is kerültek a vörösiszap alá. A Budapesti Műszaki Egyetem kutatóinak vizsgálata szerint a tározóból leszivárgó nátronlúg miatt nátriumra cserélődött az agyagszemcsék káliuma. (A dokumentumfilmben ez a rész szól a lehetséges okokról.)

A nátriumos agyagásványok nem tapasztják egymáshoz a talaj szemcséit. Az így meggyengült talaj megcsúszhatott. Ezt az elméletet támasztják alá azok a műholdradaros mérések, amelyek szerint évente 1 cm-rel mozdult el a tározó gátrendszere.

Ronthatta a gát stabilitását az is, hogy a lábánál kis mennyiségben szivárgott az iszap, amelyet az üzemeltető visszaszivattyúzott. Ez olyan körforgást indíthatott be, amely lassan alámoshatta a gát alsó rétegét. További szempont, hogy a hőerőművi szürkepernyéből és salakból épült gát mind a mai napig nem cementeződött teljesen össze.

A Magyar Állami Földtani Intézet vizsgálata szerint meghibásodott a fölösleges vizet szivattyúzó rendszer. Emiatt a vörösiszap felszínét 1,5-4,5 méter esővíz borította, és a tározó északnyugati sarkában volt a legmélyebb. A gátszakadáshoz tehát a víznyomás is hozzájárult. Egy további felvetés szerint az ajkai tározókat úgy tervezték, hogy a gátakat majd a vörösiszap nyomása stabilizálja. Eszerint a katasztrófában érintett X-es kazetta elé még egy továbbit terveztek, így a gátat csak olyan erősre építették, mint amilyen két tározó elválasztásához szükséges.

Az OzoneNetwork tv-t az [origo] kiadója, az Origo Média és Kommunikációs Szolgáltató Zrt. üzemelteti.