Vágólapra másolva!
Kimutatták a metánt a grönlandi jégtakaró több ezer éves, a római birodalom idejében kialakult rétegeiben is. A római fémfeldolgozás rengeteg fát igényelt, az égés pedig szennyezte a légkört, de korántsem annyira, mint a 19-20. század ipara és mezőgazdasága.
Vágólapra másolva!

A Niels Bohr Intézet kutatói különleges eljárással vizsgálták, mennyi metán kerülhetett a légkörbe természetes forrásból, és mennyi az emberi tevékenység következtében az utóbbi kétezer évben. (A gázzal az a fő gond, hogy egységnyi metán száz évre becsülve legalább huszonötször erősebben üvegházhatású, mint a szén-dioxid.)

A Nature-ben közölt tanulmányuk szerint már a rómaiak idején is volt metánkibocsátás. Jelenleg az emisszió több mint fele ered emberi tevékenységből. A természetes metánkibocsátást az éghajlat változása is befolyásolja. A lápvidékek baktériumai jelentős metántermelők: ennek megfelelően, amikor egy aszályosabb időszakban csökken a lápok területe, mérséklődik a metánkibocsátásuk.

Forrás: FWS/John Tuttle
Az erdőirtással kezdte az emberiség a metántermelést

Metánt bocsátanak ki a rizsföldek, amelyek lényegében lápvidékek. Metán keletkezik a biomassza égetése során, akár termőterület kialakítása miatt perzselik fel az erdőt, akár fűtenek a fával. A szén égetésével is metán szabadul fel - ez pedig mind emberi tevékenység. De hogyan állapítható meg a metán eredete?

Vissza lehet következtetni a különböző forrásokra

"Az eltérő forrásból származó metánmolekuláknak más-más az izotópszerkezetük. A biomassza, például fa égetésével felszabaduló metánban több a nehéz (13-as) szénizotóp, míg a mocsári metánban a könnyebb (12-es) szénizotópoknak nagyobb az arányuk" - mondta Thomas Blunier, a Koppenhágai Egyetem Niels Bohr Intézete Klímakutatási Központjának professzora.

Az általa vezetett kutatócsoport a Grönland északnyugati részén a jégtakaróból vett minták metánösszetételét vizsgálta. Ez a jég az évente lehulló, megmaradó és jéggé összetömörödő hórétegekből keletkezett, és megőrzi a hópihék által közrezárt légbuborékokat. A levegőminták elemzése során kirajzolódik az éghajlati görbe, amely adatokat szolgáltat az éves hőmérsékletről és a metánszintről. Kérdés, hogy mikortól mutatható ki olyan metánszennyezés, amely emberi tevékenység következtében került a légkörbe.

Forrás: AFP
A rizsföldek úgy viselkednek, mint a lápvidékek

Most kerül a legtöbb metán a légkörbe

"Kétezer évre visszamenőleg elemeztük a minták metántartalmát. Kiderült, hogy már 2100 évvel ezelőtt, a római birodalom idején végeztek olyan tevékenységet, például a nagy hőigényű kovácsmunkát, amelynek során fát tüzeltek el, és metán került a levegőbe. Igaz, ennek szintje alacsony volt" - mondta Thomas Blunier.

Továbbá jelentős metánterhelés mutatható ki az ezer évvel ezelőtti, koraközépkori mintákban. Akkortájt meleg és aszályos volt az időjárás. Valószínűleg sokfelé keletkezett erdőtűz, és emiatt nőtt a légköri metánszint, hiszen a lápvidékek területe, így az általuk kibocsátott metán mennyisége csökkent a felmelegedés miatt.

"Találtunk továbbá bizonyítékot arra, hogy természetes okok miatt sok volt az erdőtűz 1350 és 1850 között, de gyakrabban volt égetéses erdőirtás is" - mondta Thomas Blunier. Ekkor szokatlanul hideg és száraz volt Európa klímája (az időszakot kis jégkorszaknak hívják). A metánkibocsátás drámaian megugrott az 1800-as években kezdődött ipari forradalommal, amellyel párhuzamosan a népesség is rohamosan gyarapodni kezdett.