Amikor jól jön a fényszennyezés

2012.12.10. 10:48

Hiába energiatakarékos, a LED-világítás olykor megzavarja az alvás-ébrenlét ciklusunkat. Csakhogy haszna is lehet, ha nem álmosodik el - például a volán mögött. Az ötletet francia és svéd kutatók alakították országúti kísérletté.

A kávéval majdnem megegyezik a sofőr szemébe folyamatosan világító apró kék LED-izzó hatása - összegezték a Bordeaux Egyetem neuropszichiátriai kutatói, akik a svéd Közúti és Szállítási Kutató Intézet és a stockholmi Stresszkutató Intézet munkatársaival találták ki és végezték el a tesztet. Ennek során negyvennyolc 25-50 év közötti férfi önkéntest választottak ki, akik nem lehettek hivatásos sofőrök vagy rendszeresen éjszakai műszakban dolgozók, hogy ne legyen rutinuk az éjszakai vezetésben.

Az alanyok hajnali 1 és 5 között 400 kilométert vezettek országúton három alkalommal, közte egy-egy hetes kihagyással a pihenés érdekében. Az első út során kétszer 200 milligramm koffeint tartalmazó kávét kaptak, másodszor kétszer koffeinmentes kávét, harmadszor pedig végig egy 468 nanométeres hullámhosszú kék LED-izzóval világítottak a szemükbe.

Forrás: Bill Bradford
Megzavarja a biológiai órát a kék fény

A kutatók figyelték az alanyok sávváltásait és sávtartását (sávon belüli imbolygását) - ezek ugyanis jól jelzik a vezető fáradtságát. A koffeines út során 13 volt a helytelen sávváltók száma, a koffeinmentesen 26, míg a kék LED-es úton csak 15.

A vizsgálatban szereplő alanyok életkoruktól függetlenül hasonlóan reagáltak a kék LED fényére: éberségük és szellemi teljesítőképességük nem lankadt. A kísérlet után képesek voltak újra a normál életritmusuk szerint végigaludni az éjszakákat.

Ez igazolja, hogy a kék LED valóban hatással van a szervezet belső órájára, és alkalmazható lenne bizonyos esetekben. Hogy nem mindig, azt jól jelzi, hogy a kísérlet alól fel kellett menteni nyolc személyt, akik szédülni kezdtek a kék fénytől, és éppen emiatt fokozódott járművük imbolygása. A kísérlet leírása a PLoS ONE tudományos folyóiratban jelent meg.

Védtelenek vagyunk a kék fénnyel szemben

Táblagép, mobiltelefon, lapostévé, íróasztallámpa, éjszakai hangulatfény: számos műszaki eszköz működik fehér LED-világítással. Az energiatakarékos izzókkal jót teszünk a környezetünknek, de magunknak nem mindig.

Az amerikai orvosszövetség (AMA) 2012 nyarán tartott konferenciáján is vezető téma volt a mesterséges világítás, különösen a rövid hullámhosszt alkalmazó energiatakarékos izzók káros élettani hatása. A mesterséges világítás egyaránt hatással van az emberekre, az állatokra és a növényekre.

Forrás: AFP
A LED-fényforrások alig pár wattot fogyasztanak

Megzavarja a természetes fényviszonyok mellett több százezer év alatt kialakult belső biológiai óra, az úgynevezett cirkadián ritmus működését. Következményeként módosul az anyagcsere, a testtömeg-index (BMI), az oxigénfelvétel, és a hormontermelés. A fehér LED-világítással ugyanis az a baj, hogy nem az, aminek látszik. A fehér színű fény voltaképpen kék fényforrásból származik, amelyet egy sárgásfehér foszforrétegen áthaladva észlelünk fehérnek. De ez attól még részben kék.

Néhány évvel ezelőtt derült csak ki, hogy az emberi szemben, a retinában speciális sejtek vannak, a melanopszinok, amelyek kifejezetten a 460-480 nanométer körüli hullámhosszú, azaz kék fényre reagálnak, és befolyásolják a melatonin hormon termelését, amely az alvás-ébrenlét szabályozását végzi. Ezért nevezik sötétséghormonnak is. Ha emelkedik a szintje, elálmosodunk, ha pedig csökken, akkor kipattan a szemünk. (Ezzel részletesen foglalkoztunk korábbi cikkünkben.)

Ezért hatnak ébresztőként a LED-ek

A kék fény, vagyis a LED-es mesterséges megvilágítás azért alattomos, mert a hajnali derengést idézi fel, és ettől azonnal ébrenléti módba kapcsolja a szervezetünket: hatására csökken a melatonin-termelés, felébredünk. A Harvard Egyetem közelmúltban kiadott hírlevelében (is) a melatoninzavart összefüggésbe hozzák a rákos megbetegedésekkel, a cukorbetegséggel, a szívbetegségekkel és a kóros elhízással.

A Harvard kutatóinak kísérletében az önkéntesek napi 6,5 órát töltöttek kék fényben, míg a kontrollcsoport zöld fényben töltött ugyanennyi időt. Megállapították, hogy a kék fény kétszer olyan hosszú időre csökkentette a melatonin-termelést, mint a zöld fény, és három órával előbbre hozta az ébredés idejét, míg a zöld fény másfél órával. A belső órát már 8 lux értékű világítás is megzavarja - összevetésül a telihold fényereje 1 lux, az éjszakai közvilágítás 2-30 lux. A kutatások szerint az 530 nanométer feletti hullámhossz nem zavarja meg a melatonin-termelést.

Mit lehet tenni?

• Nappal töltsünk minél több időt természetes fényben, hogy erősítse a belső óránk működését.

• LED helyett érdemes a szintén nagyon energiatakarékos ESL-izzót tenni azokba a lámpákba, amelyeket sokat használunk.

• A hálóba vagy gyerekszobába éjszakai őrfénynek válasszunk vöröset, mert az zavarja meg legkevésbé a biológiai órát és a melatonin-termelést.

• Lefekvés előtt két-három órával már kerüljük a számítógép, táblagép, okostelefon használatát. Csökkentsük a fényerejüket.

• Vegyünk kékfény-blokkoló szemüveget (optikában rendelhető speciális lencsebevonat, ez ajánlott számítógépes munkát végzőknek, de munkaruházati üzletben vagy ilyen webáruházban is kapható egyszerű védőszemüveg már 3000 forint körüli összegért).

• Az F.lux ingyenesen letölthető szoftver módosítja a képernyő színbeállítását a napszaknak megfelelően: estére enyhe rózsaszínű árnyalattal lágyítja a kékes villódzást. (A beállításhoz: Budapest koordinátái: 47.5°N 19.0°E)

• Még egyszerűbb, ha módosítjuk a Windows színbeállítását barnás-sárgásabbra (Vezérlőpult > Megjelenítés > Megjelenés > Színséma: Juharlevél), de a szövegszerkesztőkben is érdemes a háttérszínt tompa világossárgára állítani.