Csak nyerünk a kevésbé kormos levegővel

Amíg a többség csatázott, 25 ország gyorsan megegyezett a metán- és a koromszennyezés csökkentéséről a dohai klímakonferencián. A metán és a korom gyorsabban kitisztul a légkörből, mint a sokat emlegetett és legjelentősebb üvegházgáz, a szén-dioxid.

Gyors, hatásos és egyszerűbben kivitelezhető. Ezért döntött ritka egyetértésben huszonöt ország négy fontos üvegházgáz, illetve anyag jelentős korlátozásáról. A metánról, a talajközeli ózonról, a koromról és a halogénezett szénhidrogénekről van szó: ezek ugyanis rövid ideig maradnak a légkörben, így ha kibocsátásukat visszafogják, az rövid időn belül érezteti hatását, emellett a globális felmelegedéshez körülbelül harmadrészt járulnak hozzá.

A Koalíció a klímáért és a tiszta levegőért (CCAC) nevű együttműködést 2012 februárjában alakította meg az ENSZ környezetvédelmi programja keretében az Egyesült Államok, Banglades, Kanada, Mexikó és Svédország, Hillary Clinton amerikai külügyminiszter erőteljes támogatásával. A szervezethez további huszonegy állam, továbbá a Világbank és az EU képviseletében az Európai Bizottság csatlakozott.

A rosszul égő, fa- és széntüzelésű kályhák is kormoznak

A CCAC tagjai a most vállaltakkal azt érhetik el, hogy 2050-ben mintegy 0,5 Celsius-fokkal alacsonyabb lesz az átlaghőmérséklet a Földön, mint egyébként. A korom jelentős üvegházhatását már a légkörben kifejti, továbbá az északi-sarkvidéki jég- és a magashegységi hómezőket elszürkítésével gyorsítja az olvadást, mivel a felület több napsugárzást nyel el.

A koromszennyezés mérséklésének további előnye, hogy világszerte mintegy 2,4 millióval kevesebben halnak meg olyan betegségekben, amelyek az egészségtelen levegővel állnak összefüggésben. A kormos levegő miatt évente 30 millió tonnás terményveszteséget okoz a mezőgazdaságnak. Az együttműködő országok például vállalták, hogy gáztisztító berendezésekkel szerelik fel a szén- és földgáztüzelésű hőerőműveiket, de jelentős koromkibocsátók a dízelüzemű járművek és az erdőtüzek. A Világbank a tervek szerint 5 milliárd dollárral támogatná a fejlesztéseket.

A halogénezett szénhidrogének különböző ipari folyamatok melléktermékeként keletkeznek. Ha ezeket kivezetnék, akkor további 0,5 Celsius-fokkal lehetne csökkenteni az átlaghőmérsékletet 2050-re. Számos jelentős légszennyező ország, például Kína és India kormányzata egyelőre nem csatlakozott a kezdeményezéshez. A The Guardian brit napilap úgy tudja: meggyőzésük folyamatban van és jól halad, ami korántsem mondható el, amikor a CO2-korlátozás kerül szóba.

A metán és a koromszennyezés visszafogását már 2010-ben javasolta huszonhat klímakutató és közgazdász (közös tanulmányukat a London School of Economics és az Oxfordi Egyetem jelentette meg). Szerintük a gyorsan csökkenthető üvegházgázok mérséklésével időt lehet nyerni, amíg a világgazdaságot alacsony szén-dioxid-kibocsátású és energiatakarékos pályára állítják át.