Minden idők legmelegebb éve jöhet

2013.01.06. 11:00

Nem jók a 2013-as időjárási kilátások: a globális felmelegedés miatt tapasztalt szélsőségeket tovább fokozhatja az idén érkező El Nino jelenség és az évtized legerősebb naptevékenysége. Az Északi-sarkvidéken a rekordméretű olvadás sem kizárható, a Jeges-tengerből pár éven belül teljesen eltűnhet a jég. Az elmúlt két száraz év után nagyon kellene az eső Magyarországon, de ha lesz is, valószínűleg gyorsan és hevesen fog lezúdulni.

Két szélsőségesen száraz év után csak reménykedni lehet abban, hogy 2013-ban több eső lesz Magyarországon. A remény viszont azért nem alaptalan, mert aszályos hónapokat meglepetésszerűen követhet egy nedvesebb időszak - a csapadék ugyanis nagyon egyenlőtlenül oszlik el térben és időben.

Forrás: AFP/Justin Tallis
Nagy-Britanniában áradásokat okozott a sok eső

Ezt tavaly leginkább Nagy-Britanniában lehetett tapasztalni, ahol minden idők egyik legszárazabb márciusa után a késő tavasz és a nyár bőven bepótolta a lemaradást. A tizenkét hónapot összesítve 2012 a második legesősebb év lett 1910 óta, amióta tudományos pontossággal rögzítik a csapadékadatokat a londoni Met Office-ben, a brit meteorológiai szolgálatnál. Tavaly 1330,7 milliméter csapadék hullt, csupán 6,6 milliméterrel kevesebb, mint a rekordot tartó 2000-es évben.

Pontosan ez az a csapadékmennyiség, ami nagyon hiányzik most Magyarországon. Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) októberi elemzése szerint a Szahara fölül kiterjeszkedő magasnyomású légtömegek gátolták meg, hogy a nyáron a szokásos ritmusban jussanak el a Kárpát-medence és Magyarország fölé az esőt hozó ciklonok.

Valamit segített az esősebb őszutó

Az év végén csapadékosabbra fordult az időjárás, így némileg enyhült a szárazság. Ennek ellenére még mindig jelentős mennyiségű víz tudna hasznosulni a talaj mélyebb rétegeiben (lásd a felső térképet), ez alól csak a délnyugati és az északi országrész a kivétel. Ráadásul a nedvesebb október-december sem hozott elég esőt, az utóbbi három hónap csapadéka is több tíz milliméterrel elmarad a sokévi éghajlati átlagnál.

A csapadék változékonysága miatt nehezebb kimutatni, hogy évtizedes távlatokban mennyire játszik közre a szárazságban a klímaváltozás. A klímakutatóknak könnyebb a dolguk a hőmérsékleti adatokkal: egy-egy év középhőmérséklete bizonyosan emelkedett az elmúlt harminc évben Magyarországon. Az viszont már látszik a csapadékadatokból, hogy itthon kevesebb eső esik, mint az 1960-as évek előtt.

Forrás: OMSZ
A felső térkép azt jelzi, hol tudna még magába szívni vizet a talaj (a 100% lenne a teljes telítettség). Az alsó térképen az látható, hogy az elmúlt 90 napban milyen eltérések vannak az átlagos csapadékmennyiségtől az ország különböző részein (milliméterben). Az ország nagyobb részén csapadékhiány (negatív érték) jellemző

Száraz a tavasz, bizonytalan a nyár

Az idei kilátásokat rontja, hogy a tél hagyományosan a legszárazabb évszak itthon, tehát kevéssé valószínű, hogy extrémvastag hó enyhíti a szárazságot. Az OMSZ elemzése szerint a tavasz is szárazabbá vált az utóbbi évszázadban: közel 20 százalékkal kevesebb eső esik, mint korábban (ez is így volt tavaly). Magyarország éghajlatára korábban is jellemző volt, hogy rendszeresen aszályosak voltak a nyarak. Az utóbbi évtized mérései szerint több a csapadék nyáron, de a változás nem jelentős. Ugyanakkor szárazabbá vált az ősz, de a változás szintén nem jelentős.

Hosszú távon érdemes felkészülni arra, hogy gyakrabban lesz szárazság Európa középső és déli részén. Több száraz év sorába legfeljebb egy-egy pár hónapig tartó, de szélsőségesen sok csapadékot hozó időszak ékelődik majd be az OMSZ elemzése szerint. Ez már meg is történt bő két évvel ezelőtt: az árvizes 2010-ben összesen 959 milliméter csapadék hullt, pedig 2007, 2008 és 2009-ben átlagosan esős vagy a szokásosnál kicsit szárazabb volt az időjárás.

Forrás: AFP/Dominique Faget

Így hat ránk a sarki jégolvadás

A Kárpát-medencét kiszárító és Nagy-Britanniát a szó szoros értelmében eláztató időjárási jelenség mögött alapjában véve az áll, hogy egyre kevésbé van hideg az Északi-sarkvidéken, és így csökken a hőmérsékleti különbség észak és dél között. Azt a roppant összetett és bonyolult rendszert, amit időjárásnak nevezünk, leginkább a markáns különbségek tartják mozgásban.

Ha nincs elég hűvös északon, akkor gyengül az állandó légmozgás a trópusok és az Északi-sarkvidék között, így a meleg, nedves légtömegek ritkábban jutnak el Izland környékére, hogy ott kialakuljanak a szokásos ciklonok, egész Európán végigvonuló, esőt hozó frontjaikkal. A sarkvidék pedig melegszik a jégtakaró rekordütemű olvadása miatt (a kedvezőtlen folyamatban közrejátszik az is, hogy melegszik az óceánok felszíne, szintén a globális felmelegedés miatt).

Miután 2012-es sarki nyár végén minden korábbinál kisebbre zsugorodott az Északi-sarkvidék jege, a klímakutatók további olvadási rekordokra számítanak az idén. Minél több zöldeskék tengert fogunk látni a műholdképeken a fehér jégfelszín helyett, annál több okunk lesz az aggodalomra a New Scientist tudományos folyóirat értékelése szerint. Nem kizárt, hogy a tavalyi olvadási rekord a folyamat felgyorsulásának első szakasza volt. Ha igen, akkor már 2016 nyarára jórészt jégmentessé válhat a Jeges-tenger. Annyi bizonyos, hogy a télen újrafagyó jég minden korábbinál vékonyabb és törékenyebb lesz.

Forrás: AFP/Manin Richard
Így olvad a jég Izlandon

Globális rekordmeleg jöhet

2013-ban érdemes lesz figyelni a Csendes-óceán keleti részének felszínét szokatlanul felmelegítő El Nino-jelenségre is, amely fokozhatja a szélsőséges időjárást. A 2-7 évente előforduló jelenség  9-12 hónapig tart, kialakulására akkor lehet számítani, amikor a tengerfelszín hőmérséklete a szokásosnál több fokkal magasabbra emelkedik. Ilyenkor módosul az Csendes-óceán tengeráramlási rendszere, így a jelenség kihat az egész világ időjárására.

Idén lesz a naptevékenység tizenegy évente bekövetkező maximuma is, emiatt több sugárzás éri a Földet. Noha a klímaváltozás folyamatában messze nem ez a döntő tényező, hanem a kőolaj, a földgáz és a szén felhasználásával a légkörbe engedett szén-dioxid, ez is hozzájárul ahhoz, hogy minden idők legmelegebb éve lehet 2013 (az eddigi rekordot 2005, 2010 és 1998 tartja).