Az egész országot fűti Budapest

Egészen távoli vidékeken is felmelegedést okoz a milliós nagyvárosokban termelődő hulladékhő. A szokatlan hőmérsékletek akár másfélezer kilométer távolságban is jelentkeznek melegebb telek vagy hűvösebb őszök formájában.

A nagyvárosok termelte meleg nem csak a régóta ismert hősziget jelenség miatt módosítja a mikroklímát, hanem a hulladékhő hatása 1500 kilométernyi távolságban is érződik az időjárásban. Ez az eredménye a Kaliforniai Egyetem Scripps Óceánkutató Intézete, a Floridai Állami Egyetem és az USA Nemzeti Légkörkutató Központja (NCAR) közös kutatásának. A városokból felszálló hő ugyanis befolyásolja az úgynevezett futóáramlásokat (jet streameket) és más légáramlási rendszereket.

Az éjszakai fények mutatják, hol a legnagyobb a hőtermelés Európában NASA

Melegebbek a telek Észak-Amerikában és Ázsia északi vidékein az északi félgömb lakóépületei, üzemei, közlekedése által termelt hulladékhő miatt. A nagyvárosoktól távol eső területeken télen akár 1 Celsius-fokkal is melegebb volt átlagban, míg Európában ősszel 1 fokkal hűvösebb időjárást okozott a megváltozó légáramlási rendszer.

A hulladékhő miatt viszont elhanyagolható mértékben, 0,01 fokkal nőtt a Föld átlaghőmérséklete - derül ki az amerikai kutatóknak a Nature Climate Change szakfolyóiratban megjelent tanulmányából. Ennek az az oka, hogy az emberi tevékenység miatt termelődő hő mindössze 0,3 százaléka annak a hőmennyiségnek, amelyeket a légmozgások és a tengeráramlatok szállítanak a magasabb földrajzi szélességeken. A regionális hatás azért fontos, mert így megmagyarázható, egyes vidékeken miért melegebbek a telek annak ellenére, hogy a klímamodellek nem ezt jelzik előre az adott térségre.

A hulladékhőt fontos megkülönböztetni a városi hősziget-jelenségtől. Ez utóbbi azt jelenti, hogy az utak burkolata, az épületek stb. éjszaka vagy hűvösebb napokon visszasugározzák a napsugárzásból kinyert hőmennyiséget. Az amerikai kutatók most kifejezetten azt vizsgálták, mi történik a városi környezetben közvetlenül felmelegedő levegővel. Tanulmányuk szerint Európában London környékén, az Amszterdam-Brüsszel-Párizs vonalon és Moszkva környékén a legnagyobb a hőszennyezés, de Bécs és Budapest térségében is több energiát fogyasztanak és így több hőt is termelnek az átlagnál.

A világ energiafogyasztása 16 terawatt volt 2006-ban (egy terawatt egybillió wattnak felel meg). Ebből körülbelül 6,7 terawattot az északi félgömb nyolcvanhat nagyvárosi körzetében használt fel az emberiség. Az amerikai kutatók azt találták, hogy az így termelődő hulladékhőt a futószelek nagy távolságra is elszállítják.

Ennek oka pedig az, hogy a sűrűn lakott, erősen iparosodott vidékek általában a jet streamek vonalán találhatók. "A koncentráltan termelődő hő megváltoztatja a megszokott légáramlási rendszereket, így pedig nagy távolságban is megnöveli a felszíni hőmérsékletet" - monjda Ming Cai, a Floridai Állami Egyetem munkatársa, a tanulmány egyik társszerzője.