Ezért lobbantak fel az orosz erdőtüzek

a hét képei, erdőtűz, erdőtüzek Alicante közelében, tűzoltók
Vágólapra másolva!
A globális felmelegedés lelassítja a nagy kiterjedésű légáramlatok hullámszerű mozgását az északi féltekén. Emiatt alakulnak ki a potsdami Klímakutató Intézet munkatársai szerint olyan szélsőséges időjárási jelenségek, mint a 2003-as európai hőhullám vagy a 2010-es erdőtüzek Oroszországban.
Vágólapra másolva!

Rendszeresen megváltozik a légkörzés az északi félgömbön a klímaváltozás miatt: ez az eredménye annak a kutatásnak, amelyet harminckét év időjárási adatainak vizsgálatával végeztek a potsdami Klímakutató Intézetben (PIK). Azokat a jellemzően 2500-4000 kilométer széles légáramlatokat vizsgálták, amelyek hullámszerűen mozogva meleg levegőt szállítanak a trópusokról Európa, Oroszország és az Egyesült Államok fölé, majd déli irányba visszafordulva hideget hoznak az Északi-sarkvidékről.

"Több szélsőséges időjárási jelenségnél is azt tapasztaltuk, hogy ezek léghullámok mintha hetekre leálltak volna. Tehát ahelyett, hogy hideg légtömegeket szállítottak volna északról, maradt a meleg levegő" - magyarázta Vlagyimir Petukov, a tanulmány vezető szerzője. A kutatók szerint ez a jelenség állt a 2003-as európai és a 2011-es amerikai hőhullám hátterében, és ez okozta az erdőtüzeket Oroszországban és az árvizeket Pakisztánban 2010-ben. A tanulmányt az Amerikai Tudományos Akadémia folyóirata, a PNAS közli.

A hőhullám hossza kritikus fontosságú. Rendszerint nem okoz gondot, ha két-három napig 30 Celsius-foknál melegebb van. A húsz vagy még több napon át tartó kánikulák miatti hőstressz viszont megviseli a lakosságot és az egész ökoszisztémát: több halálesethez vezet, nagyobb valószínűséggel gyúlnak fel az erdők, és odaveszhet a búza- és kukoricatermés.

Az észak-déli légkörzés zavarainak hátterében a globális felmelegedés áll a kutatók szerint. Ahogy nő az üvegházhatású gázok koncentrációja, úgy emelkedik a Föld átlaghőmérséklete. Az átlagok azonban nagy regionális eltéréseket fednek. A felmelegedés fokozottan érződik az Északi-sarkvidéken, vagyis csökken a hőmérsékletkülönbség észak és dél között. Ez azért fontos, mert nincs légmozgás hőmérsékleti eltérések nélkül.

A kutatók harminckét év időjárási jelenségeit tekintették át, de úgy vélik, hogy ez az adatmennyiség még kevés ahhoz, hogy a jövőbeli éghajlati viszonyokról szóló előrejelzéseket lehessen alapozni rá "Az általunk leírt légkörfizikai folyamatból az következik, hogy nagyobb valószínűséggel fordulnak majd elő extrém időjárási jelenségek, viszont az éghajlat természetes változékonysága is szerepet játszhat a jelenségben" - mondta Hans Joachim Schellnhuber, a PIK igazgatója.