Kóstoljon remek svéd borokat!

Egyre északabbra lehet majd jó bort termelni, délen viszont letaglózó alkoholtartalom teszi tönkre a kifinomult francia vörösborokat. Évtizedek múlva nem lesz meglepetés az angol vagy a svéd bor sem. Így hat a klímaváltozás a szőlőtermesztésre.

2050-ben járunk, és az ínyenc vásárlók svéd, dán és angol borokat vesznek a bevásárlóközpontban. Akár sci-fi novellából is származhatna ez a mondat, pedig klímakutatók szerint már most érződik a globális felmelegedés hatása a szőlőbirtokokon.

A változás annyiban nem meglepetés, hogy a római uralom alatt álló Britanniában még termeltek bort, most viszont még északabbra is lehetővé válik a szőlőtermesztés. "Németországban jelenleg ott készítenek finom vörösborokat, ahol korábban nagyon nehéz lett volna. Sőt Dániában is elkezdtek bort termelni" - mondta Fernando Zamora, a tarragonai Rovira i Virgili Egyetem szőlészeti kutatója az AFP hírügynökségnek.

Fűszeresebbek, édesebbek lesznek a fehérborok a klímaváltozás miatt (olcsó olasz bort palackoznak Magyarországon)

A Föld átlaghőmérséklete 1-2 Celsius-fokkal nő 2050-ig a felmelegedés miatt. Emiatt Európa-szerte szinte biztosan nem maradnak változatlanul egy adott borvidék évtizedek, sőt évszázadok óta bevált szőlőfajtái, illetve borai - mondta Gregory Jones, az amerikai Dél-Oregoni Egyetem szőlésze arról, hogy mire számítsanak a borivók.

A korábban szőlőtermesztésre teljesen alkalmatlan területeknek megvan az a kockázatuk, hogy egy hirtelen jött fagy elviszi az egész termést. Így az óvatosabb termelőknek érdemes olyan térséget választaniuk, ahol eddig is volt szőlő, csak egyes fajták nem értek be. Ilyen a Mosel és a Rajna völgye Németországban, Tasmania, Új-Zéland, Chile déli része, Ontario állam Kanadában, de akár Nagy-Britannia is - mondta Jones.

A szőlőtőkék jóval érzékenyebbek a klímára, mint a rizs, a kukorica vagy a szójabab. A szőlő alkalmazkodásából következtetni lehet arra, hogyan viselkednének az élelmiszer-ellátásban nélkülözhetetlen növények. Ezzel foglalkozik a francia INRA mezőgazdasági kutatóintézet mezőgazdasági és erdészeti klímaváltozási programja, az ACCAF.

A termés és a bor minőségére egyaránt kihat a vízbőség és a vízhiány, a hőmérséklet változása, a rosszkor jött felhőszakadás vagy a talaj kémiája - mindez csak pár változó azok közül, amelyek befolyásolják a cukor- és savtartalmat, valamint a bor ízét. "Elzászban már problémákat okoz a klímaváltozás, mert módosul az ízprofil és a cukor-sav egyensúly. Ha a fogyasztók elfogadják mindezt, akkor nincs gond. Ha nem, akkor baj van" - mondta Jean-Marc Touzard, az ACCAF társkoordinátora.

A világhírű Beaujolais termelői viszont örülhetnek, mert a melegedés miatt nőtt a szőlő cukortartalma, így biztosan nem kényszerülnek arra, hogy hozzáadott cukorral érjék el a szükséges alkoholfokot. "Tíz évig örülhetnek ennek, aztán jönnek a gondok" - reagált erre Jones.

Franciaország déli, mediterrán klímájú részén, a Languedoc régióban a melegebb, szárazabb idő miatt még alkoholosabbak lettek a korábban is robusztus, testes vörösborok (a régió borvidékeiről itt talál térképet). Emiatt viszont kevésbé kifinomult a mostanában készített borok ízvilága. A fejleményre termelők azzal válaszolnak, hogy magasabban fekvő és más talaj-összetételű parcellákat vesznek művelés alá, hogy minél kevésbé változzon a hagyományos ízvilág.

A másik megoldás könnyíteni az őshonos fajták szabályozásán úgy, hogy Franciaországban is lehessen a hőtűrő görög, spanyol vagy portugál fajtákat telepíteni. Portugáliában például száz-százötven, csak ott termesztett - és a meleghez alkalmazkodott - szőlőfajta van, amelyekről szinte semmit sem tudunk. Ennek genetikai anyagát kell majd megvizsgálni - mondta Jones.