Meg kell mondani, mennyibe kerülne Paks II

Vágólapra másolva!
Nyilvánosságra kell hoznia a Paksi Atomerőmű Zrt.-nek, hogy milyen hatástanulmányok, költségelemzések alapján tervezik egy vagy két újabb reaktorblokk felépítését. A Szekszárdi Városi Bíróság úgy döntött, hogy egy ilyen ügyben fontosabb a nyilvánosság, mint az üzleti érdekek.  
Vágólapra másolva!

Arra kötelezte a Szekszárdi Városi Bíróság a Paksi Atomerőmű Zrt.-t, hogy hozza nyilvánosságra az atomerőmű tervezett bővítéséről készült tanulmányokat. A dokumentumokért az Energiaklub Közpolitikai Intézet indított pert, hogy kiderüljön, mennyiből és milyen feltételek mellett terveznek egy vagy két újabb reaktorblokkot építeni az erőműben.

A pernek hét olyan elemzés nyilvánossága volt a tárgya, amelyet az atomerőmű 2007 és 2009 között készíttetett az úgynevezett Teller-projekt keretében. A bíróság úgy döntött, hogy a hét iratból hatot kell kiadnia az atomerőműnek, vagyis a paksi bővítéséről szóló információk döntő részben a nyilvánosságra tartoznak, és az üzleti érdekek sem írhatják ezt felül.

Mivel az atomerőmű időközben egy sor olyan dokumentumokat is megküldött, amelyek kiadását eredetileg megtagadta, így a per végül hét dokumentumra korlátozódott. Mennyibe kerülne a paksi bővítés? Erre a kérdésre valószínűleg az „Üzleti modell ellenőrzése” című elemzés ad választ, amelyet az Accenture Kft. által készített, de az ING Bank szakértői is két tanulmányt írtak a beruházás költségeiről és a finanszírozás kockázatairól.

Becslések szerint a tervezett bővítés 3 ezer milliárd forintra is rúghat, így az Energiaklub úgy véli, hogy a folyamatnak alapjaitól kezdve nyilvánosnak és átláthatónak kell lennie – közölte az intézet. A Szekszárdi Városi Bíróság ítélete alapján az alperesnek 15 napon belül kell a dokumentumokat közzétennie. A perben az Energiaklubot a Társaság a Szabadságjogokért Jogsegélyszolgálata képviseli.

Az Energiaklub 2011 őszén kérte a Paksi Atomerőműtől, hogy hozza nyilvánosságra az elkészült tanulmányok és más eredményeket. Mivel ezeknek csak egy részét adták át, az intézet a Szekszárdi Városi Bírósághoz fordult.

A hiányzó dokumentumok között szerepelt például az Esplanade Kft.-nek az erőmű bővítési lehetőségeiről szóló, 48 millió forintért készített tanulmánya, amellyel kapcsolatban jelenleg bírósági eljárás folyik az atomerőmű és az MVM Zrt. korábbi vezető munkatársai ellen, vagy a Budapest Műszaki Egyetem Nukleáris Technikai Intézete által csaknem 11 millió forintért készített kommunikációs tanulmány.