Mitől hullanak a magyar méhek?

2013.04.29. 13:21

Nem teljesen világosak a világméretű méhpusztulás okai, de az újfajta növényvédő szerek is felelőssé tehetők érte. Magyarország továbbra is szeretné alkalmazni ezeket a szereket, a méhészek a gyártók és a forgalmazók felelősségét pedzegetik. A biztonság kedvéért az EU két évre betiltja a használatukat.

Miért van szükségünk egyáltalán a méhekre? "A beporzóknak köszönhetünk minden harmadik falat ételt, a mezőgazdaságban végzett munkájuk gazdasági értéke pedig uniós szinten évente 22 milliárd euróra becsülhető a legújabb kutatások szerint" - mondja Simon Gergely, a Greenpeace regionális vegyianyag-szakértője. A fő probléma, hogy világszerte csökken a méhek és más beporzó rovarok száma, különösen Észak-Amerikában és Európában.

Megporzó akcióban

Forrás: Bajomi Bálint

Nagy a bizonytalanság azzal kapcsolatban, hogy hol a legnagyobb a baj, hol a leggyorsabb a csökkenés, és mennyire kiterjedt folyamatról van szó. Hiányoznak ugyanis az átfogó programok a beporzók jelenlegi számának felmérésére és a folyamatok feltérképezésére - derül ki a zöld szervezet nemrég magyarul is megjelentetett, méhekről szóló összefoglaló tanulmányából. A káros folyamat egyaránt érinti a vadon élő és a házi méheket.

Az biztos, hogy a már ismert veszteségek is lesújtóak. Az elmúlt telek során a háziméh-családok körülbelül egyötöde pusztult el az elemzés szerint (országonként 1,8 és 53 százalék között változott az elhullott családok száma). Magyarországon a hivatalos szervek szerint egyelőre nem jelentkeztek ezen folyamatok. A Vidékfejlesztési Minisztérium tájékoztatása szerint az Európai Unióban hazánkban a legnagyobb a fajlagos méhsűrűség, sőt a hazai méhállomány még növekedett is 2010 és 2012 között.

A fent leírt fogyatkozást az angolul "colony collapse disorder"-nek (CCD, kaptárelhagyás) nevezett jelenség okozza, melynek során a méhek hirtelen eltűnnek a kaptárból. Mi vezet idáig? A klímaváltozás, az atkák és gombás betegségek térnyerése, a nagy vegyszerhasználattal és a monokultúrák terjedésével járó nagyüzemi mezőgazdaság, a genetikai változatosság csökkenése valószínűleg mind méhegészségügyi kockázatot jelenthetnek a méhek és más beporzók számára. Számos tudományos kutatás eredményei szerint az egyik legfontosabb komponenst az úgynevezett neonikotinoid növényvédő szerek jelentik.

Méhkaptár Szlovéniában

Forrás: Bajomi Bálint


Akadályozza a kártevők táplálkozását

A neonikotinoid növényvédő szereket világszerte alkalmazzák a mezőgazdaságban, a vetőmag köré képeznek bevonatot belőlük a gyártók. A módszer neve csávázás, amellyel a magra tapadt vagy a belsejében megbúvó kártevőket pusztítják. Az egyik neonikotinoid, a Syngenta által piacra dobott tiametoxam használati útmutatója szerint általános rovarölő szerről van szó, amely "a növényekben gyorsan felszívódik, és eljut a növény minden részébe, ahol a rovarok táplálkozását akadályozza. (...) A hatóanyag alkalmas a levéltetvek, tripszek, százlábúak, ezerlábúak, növényevő darazsak, termeszek, leveleket fogyasztó lárvák ellen".

A neonikotinoidok kis mennyiségben megjelennek a méhek által gyűjtött nektárban, virágporban és a növények által kiválasztott ún. "guttációs" cseppekben. Házi méheknél már akkor is problémát okoz a szer, ha kis dózisban találkoznak vele a Franciaországban dolgozó Mickaël Henry és munkatársainak a Science tudományos folyóiratban közölt eredményei szerint. A szer miatt nem találnak vissza a méhek a fészkükbe, és ez akár a kolónia összeomlását is eredményezheti - állapította meg az ökológusokból, biológusokból álló kutatócsoport.

Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hivatal (EFSA) a tudományos publikációk átvizsgálása után három neonikotinoid szer használatának kétéves korlátozását javasolta a közelmúltban. A javaslat szerint a repce-, kukorica-, gyapot- és napraforgótáblákban lenne tilos így vegyszerezni, mert ezek a növénykultúrák nagyon vonzzák a méheket. A korlátozásról nem sikerült megállapodniuk az EU agrárügyekben illetékes minisztereinek a kormányokat tömörítő Európai Tanácsban: Nagy-Britannia és Németország mellett Magyarország is a betiltás ellen szavazott. Az újabb szavazáson a korlátozás mellett érvelők kerültek többségbe, de nem elegendő számban. Így a döntés a betiltás mellett álló Európai Bizottságra maradt, amely heteken belül kihirdeti az eredményt.

Van-e probléma Magyarországon?

A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) tehát nem támogatja a szóban forgó szerek alkalmazásának korlátozását. "A méztermelés olyan mezőgazdasági területeinken is folyik, ahol az elmúlt évtizedben évente több mint egymillió hektárt (kukorica, napraforgó, repce) vettetek be neonikotinoid hatóanyagú növényvédő szerrel csávázott vetőmagokkal. Ennek ellenére Magyarországon nem fordult elő méhpusztulás a neonikotinoidos szerek használatakor, ezt az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) vizsgálatai alátámasztják" - áll a VM március 30-i közleményében.

"Ha kivonják a neonikotinoid alapú növényvédő szereket, nincs helyettesítő termék, és megfelelő védelem nélkül maradhat a kukorica-, a napraforgó- és a repcetermés" - érvel a minisztérium. A tárca adataiból az derül ki, hogy Magyarországon nem lehet az érintett vegyszerekkel nem kezelt repcevetőmagot kapni, és az elvetett napraforgómagok 80 százalékát is neonikotinoidokkal csávázzák.

A Greenpeace szerint nem volt hazánkban olyan vizsgálat, amelynek alapján bárki felelősen kijelenthetné, hogy a szóban forgó szerek nem károsak a magyar méhekre. Ha pedig a gazdálkodók inkább vetésforgóval szorítják vissza a gyomokat, akkor nem csökken a terméshozam, gazdagabb marad tápanyagokban a talaj, és a méhek is jól járnak. Mindezt Olaszország példázza, ahol 2008-ban tiltották be a neonikotinoidokat. 2010-ben már arról számolhatott be Moreno Greatti, az Udinei Egyetem kutatója, hogy abban az évben egyetlen kaptárelhagyásos eset sem történt, amire pedig nem volt példa 1999 óta.

Emberi mulasztás miatt pusztultak a méhek

Méhmérgezésekről 2007-ben 170, 2008-2012 között évente 200 vizsgálatot végzett az OMME. Az eredmény: a rovarok azért pusztultak, mert rosszul permetezték a szántóföldi növénykultúrákat, tehát a gazda nem tartotta be a technológiai előírásokat.

"A neonikotinoid csávázószerekkel kapcsolatosan úgy gondoljuk, hogy az elővigyázatosság elvét betartva a szereket előállító multicégeknek van teendője. Laboratóriumi- és szántóföldi vizsgálatok után lehet bizonyítani, hogy milyen hatásai vannak ezeknek az agrokemikáliáknak a méhekre, illetve valamennyi nektárt gyűjtő rovarra" - mondja dr. Mészáros László, az OMME elnöke. Hazai adatok nincsenek, tehát már most sem kizárt, hogy csávázószerek felerősítik más vegyületek hatását, és így okozhatják a méhállományok elnéptelenedését.

Mekkora a magyar méhveszteség?

Erről végzett részfelmérést 2013-ban az OMME. Eszerint a méhcsaládok közel 30 százaléka elpusztult, és felére csökkent a megmaradt méhcsaládok termelőképessége. Ennek az az oka, hogy2012-ben az aszály miatt az elszáradt virágokról em tudtak megfelelőmennyiségű virágport gyűjteni a méhek a fejlődéshez és a beteleléshez Mészáros László szerint, ráadásul idén áprilisig sem tudtak virágport gyűjteni a sokcsapadék és a nagy hideg miatt. A virágpor mennyisége meghatározó tényező a méhcsaládok fejlődése során, ami tavasszal a legintenzívebb.

 

A brit Vidékfejlesztési, Élelmezési és Környezetvédelmi Minisztérium (DEFRA) szóvivője azzal érvelt a döntés mellett, hogy mivel nincs elég bizonyíték a méhpusztulás és a csávázás összefüggésére, nem szavazhatták meg a korlátozást. Dave Goulson, a skóciai Stirling Egyetem biológusa válaszul azt mondta a Guardian brit napilapnak, hogy "a korlátozással szinte mindenki egyetért a növényvédőszer-gyártókon kívül. Az EFSA független szakértői hat hónapon át vizsgálták az eddigi eredményeket, és arra jutottak, hogy a szerek alkalmazása elfogadhatatlan kockázatot hordoz. A politikusok viszont úgy döntöttek, hogy minderről nem vesznek tudomást." (Goulson vizsgálatai mutatták ki először, hogy a neonikotinoidok károsak a poszméhekre nézve.)

Az osztrák agrárminiszter sem támogatta a korlátozást, emiatt április 18-án a Greenpeace a minisztérium előtt tüntetett. Előző reggel pedig a zöld civil szervezet aktivistái megmászták a Syngenta mezőgazdasági vegyszergyártó cégnek a svájci Bâle-ban lévő központját, a vegyszerek gyártása elleni tiltakozásul. További aktuális esemény, hogy május 9-én kerül a magyarországi mozikba Markus Imhoof "A méhek világa" című filmje, amely lenyűgöző felvételekkel mutatja be a méhek életét és a mi mindennapjainkra gyakorolt hatásukat.

Forrás: Greenpeace/ExPress/Würtenberg