Helyet kell hagynunk a duzzadó Dunának

2013.06.22. 08:12

Végül nem lett katasztrófasorozat a dunai árvízből, pedig Mohács kivételével harminc centiméterrel haladták meg a mostani vízszintek a 2006-os rekordokat, és 206 ezer embert veszélyeztetett a folyó. Mi a teendő a következő árvíz előtt?

"Huszonnégy éve dolgozom a vízügyben, és ez már a negyedik, minden eddiginél nagyobb árvíz a Dunán" - mondja Láng István, az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) műszaki főigazgató-helyettese. A nagy kérdés az, hogy mikor jön az évszázad új rekordárvize.

A klímakutatás legfrissebb eredményei ellentmondásosak. A tokiói és a bristoli egyetem munkatársai most először használták fel tizenegy klíma-előrejelző modell eredményeit annak szimulálására, hogy a legfontosabb folyók hányszor öntenek ki a jövőben. Az eredmény: Európában kevesebbszer lesz nagy árvíz a 21. században, míg Dél-Ázsiában, Indiában, Kelet-Afrikában és az Andok északi részén megnő az áradások gyakorisága.

Dunabogdány az ár levonulása után, 2013. június 14.Fotó: Tuba Zoltán - Origo

A Dunán és a Volgán valamivel ritkábban, százhuszonöt évente lesz a 20. század legnagyobb árvizéhez hasonló esemény Jukiko Hirabajasi és kollégái szerint. Ezt azzal indokolják, hogy kutatásaik szerint csökkenni fog a folyó vízgyűjtő területén a hómennyiség. Ezzel szemben a Rajnán és a Dnyeperen gyakrabban, hetvenöt évente lesz olyan nagy víz, mint amilyen korábban csak száz évben egyszer volt. (A tanulmányt a Nature Climate Change szakfolyóirat közölte.)

A müncheni Ludwig-Maximilians Egyetem földrajzkutatói szerint viszont nincs egyértelmű bizonyíték arra, hogy változna az árvizek gyakorisága a mi környékünkön, és arra sem, hogy nő vagy csökken a folyón ilyenkor lezúduló vízmennyiség. A folyó völgyének déli szakaszán ugyan várhatón tényleg szárazabb lesz az időjárás, északon viszont csapadékosabb, a két hatás pedig kioltja egymást. Ezzel együtt többször lesz akkora felhőszakadás a felmelegedés miatt, ami helyi és regionális szinten gondokat okoz. (Az elemzés kifejezetten azzal foglalkozik, hogy miként hat a klímaváltozás a Duna völgyére.)

A Duna vízjárása valószínűleg kiszámíthatatlanabbá válik, mert aszály idején kevesebb vizet szállít majd, mint most, és ahhoz képest hirtelen nő meg a vízhozam egy-egy esősebb periódusban. A mostani is tipikus kora nyári zöld árvíz volt, amelyet az okozott, hogy rengeteg eső esett rövid idő, tíz-tizennégy nap alatt Közép-Európában egy hideg légörvény miatt.

A rendetlen hullámtér kockázatai

A következő nagy árvízre készülve nem csak töltések állandó magasításában gondolkozik az OVF. "A mostani árvíz hozama akkora volt a Dunán, mint az 1954-esé, amely a Szigetközben okozta a legtöbb kárt. Most viszont a vízállások sokkal magasabbak voltak. Rendetlenség van a hullámterekben, ez a lényeges különbség a hatvan évvel ezelőtti állapotokhoz képest" - mondta a szakember. Hullámtérnek a gátak közé eső részt hívják, amely általában része az ártérnek; Budapesten a rakpartok tetejéig ér a hullámtér.

"Magyarország lemondott a nagyvízi meder vízeresztő képességének fenntartásáról, csak a töltések előírás szerinti kiépítésére helyezte a hangsúlyt" - írja Schweitzer Ferenc, az Akadémia földrajzi kutatóintézetének tudományos tanácsadója a Katasztrófák tanulságai című tanulmánykötetben. A szakértő szerint kevés kivétellel a kutatók és a döntéshozók nem figyeltek arra, hogy azért tetőznek egyre magasabban a hazai folyók, mert a gátak közötti rész lassan megtelik iszappal.

A Tisza közelében például sok helyen felhagytak a part menti földsávok kezelésével, így aztán benőtte a gyalogakác és az aljnövényzet azt a részt, ahol az árvíz viszonylag gyorsan le tudna vonulni. A sűrű bozótban jelentősen lassabban folyik le az árvíz, de gyorsul a feltöltődés. "Szerintünk értékesebb természetvédelmi területet lehetne kialakítani az invazív fajok visszaszorításával. Ha a hullámtérben hagyományos módszerekkel művelnék a réteket, a legelőket, akkor nem emelné a cserjés a vízszinteket" - mondja Láng István.

További szempont, hogy üdülőterületet ne akarjanak az úgynevezett nagyvízi mederbe, vagyis az ártérre tervezni a beruházók. Nagyon sok erőforrást és pénzt emészt fel a megvédésük, ez pedig végső soron minden adófizető zsebe bánja, ami igazságtalan. "Arról se feledkezzünk meg, hogy akinek a háza nem akadályozza az ár levonulását, vagyis a semleges holttérben áll, az építkezhet. Csak akkor tűrje el, hogy rendszeresen elönti a víz az ingatlanát, úgy, mint Németországban szokás."

Takarítják a budapesti Lánchíd alatti útszakaszt a Széchenyi István térnél (június 15-i felvétel)Forrás: MTI/Illyés Tibor

Elképesztő mennyiségű víz

A Dunán még fontosabb lenne rendben tartani a hullámteret, mert a folyó a legtöbb helyen völgyben fut, ezért árvízi tározókat nem igazán lehetne kialakítani. A sok milliárd forintból kialakított tározók ráadásul valószínűleg jóval hamarabb megtelnének, mint a Tisza mellett épülők.

Erre az a magyarázat, hogy a Duna árvíz idején legalább kétszer annyi vizet szállít, mint a Tisza. A mostani rekordot Nagybajcsnál mérték, a legnagyobb vízhozam 10 116 köbméter volt másodpercenként, Budapestnél pedig 8990 köbméter volt a rekord. Ehhez képest a Tiszán Tivadarnál 4190 köbméter volt a legnagyobb vízhozam 2001. március 6-án, amikor átszakadt a töltés. Ha csak a Nagybajcsnál mért mennyiségnek a felét akarnánk tározóba elvezetni, ennyi víz négy és fél nap alatt színültig töltené a Balaton medrét.

Hosszú távon  hullámterek szélesítése lenne a legjobb megoldás a szakemberek szerint. Ez a javaslat szerepel a Tudományos Akadémia vízgazdálkodási stratégiáról szóló tanulmánykötetében is. Ez hétköznapi nyelven mindössze annyit jelent, hogy több területet kell visszaadni a Dunának, vagyis nem kellene erőltetni például az intenzív mezőgazdálkodást ott, ahol a földeket amúgy is az árvíz vagy a belvíz fenyegeti, ráadásul természetvédelmi szempontból is ez lenne a legjobb.

A Tisza mentén meg kellene vizsgálni, hol lehet szélesebb hullámteret hagyni a víznek - írja Schweitzer Ferenc. Helyenként a gátat is meg lehetne szüntetni, amelyeket aztán a magasártér helyettesítene.

Jól bírták a gátak a Dunát

"Ekkora terhelés mellett, mint amilyen most volt, mindig akad egy-egy gyenge pont a védművekben" - mondja a Láng István. "Szigetmonostornál például a magas partban volt egy alacsonyabb rész, ahol elindult a víz a mögöttes térség felé, de ezt is tudtuk kezelni" - mondta a szakember. Beváltak az ideiglenes gátak például Pilismarótnál. Az üdülőt most sikerült megvédeni, noha 2002-ben és 2006-ban is elöntötte a Duna ezt a részt, pedig akkor alacsonyabb volt a vízszint.

A Duna alsó szakaszán szinte egyáltalán nem volt baj a töltésekkel. Ennek az az oka, hogy ott az 1956-os jeges árvíz figyelembevételével alakították ki a védműveket, hogy kibírják azt is, ha az összetorlódó jégtáblák visszaduzzasztják a folyót.

"Ahol a 2006-os árvíznél buzgárok keletkeztek, javítottuk a töltéseket, és ezek a helyek is jól állták a próbát" - magyarázza Láng István. Elég sok helyen éppen a folyamatban levő fejlesztések miatt volt nehezebb a védekezés, Győrújfalunál például építés közbeni állapotban érte a töltést a nagyvíz.

Munkások tisztítják a lezárt 1-es főutat Győrszentivánnál a dunai árvíz levonulása után (június 14-i felvétel)Forrás: MTI/Krizsán Csaba

 

Baj van azzal is, ahogyan mérjük az árvizeket

Folyamatosan megdőlő rekordok

Furcsa helyzetet teremt az, hogy bő egy évtizeden belül háromszor is megdőlnek a vízállási rekordok. Az árvízi védekezést irányító Országos Műszaki Irányító Törzs ezért összehívta a tudományos tanácsot. A testület megállapította, hogy felül kell vizsgálni a vízügyi statisztikai módszereket, és ki kell jelölni a mértékadó vízhozamokat.