Így lehet még nagyobb árvíz a Dunán

Négy nap alatt hullott le május végén az a rengeteg eső, amely miatt már félő volt, hogy a Duna magasabban tetőzik a budapesti rakpartoknál. 2002 augusztusában hasonló időjárás okozta az árvizet, mégsem voltak ekkora vízszintek.

Előfordulhatnak még magasabb vízszintek a Dunán az ideieknél? Ha összekapcsoljuk azt a rengeteg csapadékot, ami a 2002-es áradást okozta a 2013-as hidrológiai körülményekkel, akkor a válasz igen. Ez derül ki abból az elemzésből, amelyet Ujváry Katalin, az Országos Meteorológiai Szolgálat vezető főtanácsosa készített a történelmi rekordokat megdöntő áradásról.

2002 augusztusában és 2013 májusában hasonló időjárás miatt áradt meg a folyó, mint a két esetben messze északra, az Alpok fölé jutott fel az igen nedves és meleg levegő a Földközi-tenger felől. A légáramlatok a hegységre merőlegesen érkeztek, majd felemelkedtek, lehűltek, és a páratartalmuk kicsapódott. A 2002-es árhullám azért következett be, mert két-két nap alatt hullt le nagyon sok eső, például a Bécsi-medencében augusztus 12-én több mint 60 milliméter csapadékot mértek.

Az idei árvíznél május 30. és június 2. között hozott sok esőt egy magassági hideg légörvény, a Felső-Duna mentén például majdnem 40 milliméter esett június elsején.

A lila és a sötétkék foltok jelzik, hol esett a legtöbb eső a Duna vízgyűjtőjén. A térképen nem minden állomás adata van feltüntetve Forrás: OMSZ

Összesítve viszont a kevesebb eső nagyobb vízszinteket okozott, mert most a mellékfolyók is ugyanakkor áradtak meg, mint a Duna. A meteorológus következtetése szerint "a meteorológiai és hidrológiai tényezők sajátos együttállása ezek szerint a jövőben a mostaninál magasabb vízállásokat is eredményezhet".

Június elején egyedül Mohácsnál nem haladta meg a folyó a korábban mért legnagyobb vízszintet. Nagybajcsnál, Komáromnál, Esztergomnál, Nagymarosnál és Budapestnél a 2002-es rekordok dőltek meg, az idén 30-40 centivel magasabban tetőzött a Duna ezeken a településeken.