Az Antarktisz olvadásával ért véget az utolsó jégkorszak

Eddig úgy tudtuk, húszezer évvel ezelőtt a nagy olvadás előbb következett be északon, mint a Déli-sarkvidéken. Az összképen a jégminták elemzése módosított.

A földtörténet nagyobbik részében nem borította jég sem az Északi-, sem a Déli-sarkvidéket, ezt az állapotot viszont néhány jelentős eljegesedés szakította meg. Az éghajlat hűvösebbé válásában jelentős szerepet játszik a Föld pályájának módosulása, és az is, hogy milyen szöget zár be a bolygó forgástengelye. A

Az északi féltekén körülbelül 20 ezer évvel ezelőtt ért véget az utolsó eljegesedés, most pedig az úgynevezett interglaciális idejét éljük. A mértékadó tudományos álláspont az volt, hogy ennek hatására az Antarktiszon mintegy kétezer évvel később következett be az olvadás.

A West Antarctica Ice Sheet Divide kutatócsoport egyik tagja a a 68000 évre visszamenő jégminta mellett Forrás: Kendrick Taylor/Desert Research Institute

Egy, a nyugat-antarktiszi jégmezőt vizsgáló, 41 tagú kutatócsoport eredményei szerint viszont a jeges kontinens nyugati részén legalább kettő, de az is lehet, hogy négyezer évvel korábban kezdett el visszamelegedni a klíma.

A melegedést az okozta, hogy megváltozott a napenergia eloszlása az Antarktiszon, amely miatt a Déli-óceán is melegedni kezdett, különösen nyáron. A kutatócsoport egy nyugat-antarktiszi jégminta elemzésével jutott erre az eredményre. A jégrétegek mintegy 68 ezer év alatt rakódtak egymásra. A friss rétegek körülbelül egy méter vastagok, a régebbiek csak pár centiméteresek a nyomás miatt. A kutatók 30 ezer évre visszamenőleg elemezték a rétegeket.

A jégmintát két elektródával vizsgálta T. J. Fudge, a Washingtoni Egyetem gleccserkutató doktori hallgatója. A nyaranta lerakódott jég jobban vezeti az elektromosságot, így sikerült azonosítani a melegebb nyarak időszakát a 18-22 ezer éves rétegekben. Az erről szóló tanulmányt a Nature közölte.

Az Antarktisz nyugati és keleti részét a Traszantarktiszi-hegység választja el, extrém száraz éghajlatú völgyeiben nincs sem hó, sem jég. "Nem meglepő, hogy a Nyugat-Antarktisz másképp viselkedik éghajlati szempontból, mint a keleti, azonban eddig nem volt rá bizonyíték" - mondta T. J. Fudge.

A jeges kontinens nyugati része jelenleg is sokkal gyorsabban melegszik, mint a keleti, ebben viszont nem játszik szerepet a Föld pályájának módosulása. Ezek a folyamatok ugyanis több ezer éves időtávlatban zajlanak le, most viszont évtizedek alatt módosul az éghajlat a légkörben felhalmozódó szén-dioxid miatt.