A parlagfű kettévágta Magyarországot

2013.09.04. 12:43

Kevesebb tüsszögés, orrdugulás és könnyezés: az idei parlagfűszezon gyengébb a tavalyinál, és ezt már tavaly ilyenkor is elmondhattuk. A pozitív jelenség fő oka a szakértő szerint az időjárással magyarázható, ami főleg az ország északabbra fekvő területein érvényesül.

A parlagfű szempontjából akkor alakul jól az év, ha a viszonylag csapadékos tavaszt kisebb esőkkel tarkított, meleg, de nem nagyon száraz nyár követi. Idén április-májusban elég eső esett ahhoz, hogy a gyomnövény növekedésnek induljon, de aztán júliusra olyan szárazság alakult ki - akárcsak tavaly -, hogy nem tudott növekedni, és jó része el is száradt. 

Helikopteres parlagfű-felderítés Kóny határában (balra Pongrácz Attila, a Győr-Moson-Sopron Megyei Növényvédelmi Hatóság igazgatója, mellette Bakody Attila, a megyei földhivatal igazgatója)

Forrás: MTI/Krizsán Csaba

A kiszórt pollen egy része sem maradt sokáig a levegőben. "Augusztus közepéig nagyjából hasonlóan alakult a 2012-es és 2013-as szezon, de idén az augusztus 20-án érkezett hidegfront miatt megkönnyebbülhettek az allergiások" - mondta az Origónak Kajtor-Apatini Dóra, az Országos Környezetegészségügyi Intézet (OKI) biológusa.

A hűvös idő és az eső miatt kevesebb lett a virágpor a levegőben, mint 2012-ben. Ha csak azt nézzük, hogy mekkora volt a legnagyobb parlagfűpollen-terhelés, akkor tavaly Nyíregyházán 876 pollenszemet mértek egy köbméter levegőben, az idei maximum pedig eddig csak 381 volt Békéscsabán.

Kevesebb a fővárosban is

Az OKI összesen tizennyolc állomáson méri a különféle allergiát okozó növények és gombák virágporának, illetve spóráinak koncentrációját. Idén még nem ugrott a 100 pollenszem/köbméteres érték fölé a parlagfű virágporának napi koncentrációja a budapesti, az egri, a salgótarjáni, a szombathelyi és a tatabányai állomáson, tavaly viszont egyetlen mérőponton sem csökkent ez alá a koncentráció a szezonban.

A parlagfű azonban akkor is képes allergiás tüneteken okozni, ha köbméterenként csak tíz darabot észlelnek a virágporából. Ha a heti átlagérték száz felett van, harmadfokú riasztást ad ki (egy hatfokozatú skálán) az adott térségre az ÁNTSZ. Tehát arról van szó, hogy jelenleg valamivel könnyebb a dolguk azoknak az allergiás betegeknek, akik a fenti öt város környékén élnek.

Hogyan nézett ki a parlagfűszezon legsúlyosabb napja az utóbbi években? 2011-ben még országos átlagban 614 darab pollen/köbméter volt a legmagasabb érték. 2012-ben már csak 251, idén eddig 118, ami valószínűleg nem lesz sokkal magasabb.

"Úgy tűnik, a legtöbb helyen túl vagyunk a szezon csúcsán, de hozzáteszem, hogy a múlt héten több városban még nagyon magas koncentrációt mértünk" - magyarázta Kajtor-Apatini Dóra. Az idén mindenesetre nem kellett kiadni az ötödik fokozatú parlagfűriasztást sem, pedig ez 2012-ben és 2011-ben is előfordult:

Átlagosan ennyi parlagfű volt a levegőben a szezon legerősebb hetében

Forrás: OKI

Enyhülés október közepén

A gyengébb szezon ellenére az ÁNTSZ azt javasolja a parlagfűallergiában és asztmában szenvedőknek, hogy szedjék a gyógyszereiket, mert anélkül súlyosbodhatnak a tüneteik. Gyógyszer nélkül komolyabb tüsszögési rohamok törhetnek rájuk, folyamatos, nátha jellegű orrfolyás állhat elő, kaparhat a torkuk, fáradékonnyá válthat és begyulladhat a szemük, megfájdulhat a fejük, ráadásul általános fáradtságérzet léphet fel náluk. (A régebbi fejlesztésű allergiagyógyszerek mellékhatásként álmosítanak, tehát inkább este ajánlott bevenni őket.)

A parlagfű általában október közepéig, az első fagyokig virágzik, addig okozhat tüneteket. Az ÁNTSZ addig továbbra is azt javasolja, hogy az allergiások tartózkodjanak minél többet erdőben, hegyvidéken, vízparton, mert ott általában kevesebb a pollen a levegőben. Zárt térben, illetve éjszaka vagy közvetlenül eső után szintén nincs annyi pollen a levegőben. Nem mindegy viszont, hogy milyen a csapadék: heves zápor után sérülnek a pollenszemek, az allergén tartalom közvetlenül a levegőbe jut, mindez pedig heves tüneteket válthat ki, ezért nem tanácsos nagy eső után sétálni.

Parlagfűvel erősen szennyezett mezőgazdasági területeken napközben igen magas a pollenkoncentráció, a monitorállomásokon mért értékek többszöröse is lehet. A legnagyobb dózisban tehát azok találkoznak a gyomnövény virágporával, akik a virágzás idején napközben a földeken vannak - derül ki abból az összefoglalóból, amelyet az OKI aerobiológiai monitorozási osztálya készített idén áprilisban.

Viseljen maszkot!

Parlagfüvet vág egy közmunkás Nagyszénás belterületén

Forrás: MTI/Rosta Tibor

A parlagfű elsősorban mezőgazdasági területeket, például a napraforgótáblákat, a parlagon hagyott földeket, a szegélyeket és a mezsgyéket szennyezi, de mindenütt megtelepedhet, ahol megbolygatták a természetes gyepet (például egy építőtelepen). Agresszív gyomnövényről, invazív fajról van szó, amely nagy tömegben borítja be a felszínt, és nagyon sok pollent termel.

Éppen ezért a földek tulajdonosainak és művelőinek a felelőssége a legnagyobb abban, hogy Magyarország lett Európa parlagfűvel legszennyezettebb állama, ahol körülbelül két és fél millióan szenvednek allergiában. Ugyanakkor leginkább a gazdálkodókat veszélyezteti a virágpor. Ezért az OKI szakértői állami támogatási rendszert javasolnak a földek parlagfű-mentesítésére, másrészt azt is, hogy a munkások kapjanak megfelelő minőségű maszkokat.

Pollenriadó esetén nemcsak a földeken dolgozóknak javasolja a légzésvédő maszkokat az ÁNTSZ, hanem azoknak is, akik a parlagfűvel fertőzött területek közelében élnek, de akár a érintett környéken biciklizőknek, sportolóknak is. A maszkba beépített szűrőbetét megakadályozza, hogy a pollen nagy mennyiségben jusson a légutakba. A virágpor kiszűrésére a P1-es (FFP1) kategóriájú légzésvédők alkalmasak, a szakemberek az összehajtható vagy a formázott álarcot javasolják (erről itt olvashatnak részletesebben).

A sokéves aerobiológiai adatok alapján az OKI szakemberei azt is megállapították, hogy jól látszik, hol vágja ketté Magyarországot az úgynevezett parlagfű-problématengely, amely nagyjából a Kaposvár-Pécs-Kecskemét-Nyíregyháza vonalat követi. Ennek mentén, főleg az alföldi területeken gyakrabban és többször mérnek magas parlagfűpollen-koncentrációt, mint az ország más részein, ebből következően nehezebb a sorsuk az itt élő allergiás betegeknek is:

Az Alföldön virágzik a leginkább a parlagfű

Forrás: Google Maps

Tolvaj László, az ÁNTSZ munkatársa Debrecenben az új városháza tetején működő pollencsapdát kezeli

Forrás: MTI/Oláh Tibor