Megdobnák a villanyszámlát az új paksi reaktorok

2013.12.13. 16:41

Több ok miatt lehet jó új reaktorokkal bővíteni a paksi atomerőművet, de nem lesz emiatt olcsóbb az áram. A számítások szerint az a valószínűbb, hogy forint-ezermilliárdok elköltése után Paks II. veszteséget termel, kivéve, ha a piaci áramárnál többet fizetünk a majdani befektetőnek.

Az atomerőműben termelt áram miatt jóval kevesebb üvegházgázt engedünk a levegőbe, mintha ugyanannyi áramot gáz- vagy szénerőműben állítanánk elő, és az is tény, hogy biztonságosan, állandó jelleggel fedezi az igényeket. A számítások viszont azt mutatják, hogy a paksi atomerőmű bővítése nem életképes állami támogatás és garanciák nélkül.

Ez a lényege azoknak a költség-haszon elemzéseknek, amelyeket a Paks vobiscum? című konferencián mutattak be a Corvinus Egyetem Regionális Energiakutató Központjának (REKK) munkatársai pénteken. A tanácskozást Lányi András, a Védegylet egyik alapítója és az ELTE humánökológiai szakirányának tanára szervezte, és Sólyom László volt köztársasági elnök vezette.

Egy atomerőmű létesítésének nagy a tőkeigénye, azaz induláskor sok pénz kell hozzá, és mivel hosszú időn keresztül elhúzódó beruházásról van szó, a finanszírozási igénye is magas. Előnye viszont, hogy a fenntartási költségei jóval alacsonyabbak, például a nukleáris üzemanyagra és az üzemeltetésre ehhez képest alig kell költeni – magyarázta Kaderják Péter, a REKK igazgatója. Egy megawatt áramra számítva körülbelül egymillió forint a beruházási költség hét, atomerőmű-fejlesztéseket bemutató friss tanulmány adatait átlagolva. Ebből kiindulva a REKK azzal számol, hogy a paksi bővítés legalább 2000-2500 milliárd forintba kerülne, és a kiegészítő létesítményekkel (például az áramellátó hálózat fejlesztésével) a költségek már 3000 milliárd forintra rúgnának. Perger András, az Energiaklub hagyományos energiaforrásokkal foglalkozó szakértője legalább 3000, de inkább 4000 milliárdos beruházással számol.

3000 milliárd forint pedig hatalmas összeg, ez a 2012-es nemzeti össztermékünk 10,6 százaléka, ezért nem mindegy, hogy érdemes-e az országnak vállalnia egy ilyen beruházást. A REKK munkatársai három forgatókönyv szerint vizsgálták meg, milyen feltételek mellett hozná vissza az árát Paks II. (Összes korábbi cikkünket itt találja a Paksra tervezett új reaktorokról.)

Veszteségesnek tűnik

A munkacsoport 750 esetre modellezte a paksi bővítés megtérülését, és az eredmény az lett, hogy az a valószínűbb, hogy a beruházás veszteséges lesz. Az úgynevezett realista forgatókönyvben azzal számoltak, hogy a befektető 10 százalékos nyereséget vár el a pénzéért, és egy kilowattóra (kWh) áram ára 27 forint. Szintén feltétel, hogy a beruházás előkészítése öt, az építés hét év alatt lezajlik, az üzemidő pedig ötven év. Ebben az esetben a beruházás 109 milliárd forintos veszteséggel zárul a 2080-as években. „Kérdés, hogy ez ilyen komoly beruházás esetén és ekkora futamidővel elviselhetőnek számít-e” – mondta a kutató.

A REKK számításai szerint akkor nem termelne veszteséget a Paks II., ha hosszú távon 32-33 forintba kerülne egy kWh áram. Ez azért számít soknak, mert 2008-ban, még a válság előtt 19 forint volt a villany ára az árampiacon, 2013 novemberében a nagyon lecsökkent kereslet miatt viszont már csak 14-15 forint. „Az atomerőmű-építés várhatóan jelentős, a piaci áramár feletti állami támogatást igényel” – vonta le a következtetést Kaderják.

Sűrű fillér

Honnan lehetne azt a pénzt összeszedni, amellyel a veszteséget kipótolhatjuk? Elképzelhető megoldás, hogy a szénbányák bezárására gyűjtött, a villanyszámlákon szereplő úgynevezett szénfillérek mintájára apránként a fogyasztók adják össze.

Mennyi lenne ez az összeg? „Az elmúlt húsz évben 15 és 24 forint között mozgott Európában az áram ára kilowattóránként” – mondta Kaderják Péter az Origónak. Ha ebből kiindulva 24 forinttal számolunk, akkor ezt kell kivonnunk a 32-33 forintból, amilyen árat biztosítani kell az atomerőmű részére, hogy a beruházó-üzemeltető a pénzénél maradjon. Ezt a 8-9 forintot kellene többletként beszedni minden egyes kilowattóra áramon ahhoz, hogy az erőmű majd megépülhessen. Ez a pénz a 24 forintnak nagyjából a harmada, vagyis nagyon masszív többletet jelent.”

Tény, hogy a megújuló energiatermelés elterjesztése is állami támogatást igényel, Németországban az idén például körülbelül 30 forinttal támogatja az állam a szél- és napenergiával előállított áram kilowattóráját. Az is tény viszont, hogy a hatalmas beruházás miatt az atomenergia is ugyanerre szorul. A brit kormány a Hinkley Pointban építendő új atomerőműnél arra vállalt kötelezettséget, hogy kilowattóránként 31 forintnak megfelelő összeggel egészíti ki az áram árát a francia befektető részére.

A paksi bővítésnek az a buktatója, hogy a válság miatt sokkal nehezebben férhető hozzá a tőke, mint korábban. Az energetikai befektetők azonos profitkilátások mellett jelenleg a kisebb, könnyebben finanszírozható terveket keresik, mint a földgáz- vagy a megújulós erőművek – tette hozzá Felsmann Balázs, a Corvinus Egyetem Stratégiai és Menedzsment Kutatóközpontjának igazgatója.

Miért jó a környezetnek az atomenergia?
A klímaváltozás kordában tartása szempontjából az atomerőmű azért előnyös, mert viszonylag kevés üvegházgázt engedünk miatta a levegőbe. Ha egy kilowattóra áramot szénerőműben termelünk meg, akkor 960 gramm szén-dioxid kerül a levegőbe, gázerőműben ugyanez 443 gramm. Az atomerőművel egy kilowatt áram 66 gramm üvegházgáz kibocsátásával jár, napelemmel 32, szélerőműben 10 grammot engedünk a levegőbe.

 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK