Még nincs veszve a tél

Szigliget, 2014. január 1. Résztvevők fürdenek a 3 Celsius-fokos Balatonban a III. Újévi csobbanás elnevezésű rendezvényen a szigligeti strandon 2014. január 1-jén. MTI Fotó: Varga György

Néhány nap múlva gyökeresen megváltozik Európa időjárása, nálunk is visszatérnek a télnek megfelelő hőmérsékletek. A nagy hóra még várni kell.

Az előrejelzések szerint néhány nap múlva feloszlik az a hatalmas ciklon az Atlanti-óceán felett, amely eddig meghatározta Európa és Észak-Amerika időjárását. Az óriásciklonban délnyugatról felénk áramló levegő miatt az elmúlt két hétben nem volt esély arra, hogy hideg légtömegek érjék el északról Magyarországot. Ráadásul általában magas volt a légnyomás a Kárpát-medence fölött, ami stabillá teszi az időjárást. Így az ilyenkor szokásosnál melegebb volt a december, és egyelőre a január is az (eközben a ciklon hátoldalán Amerikára zúduló hideg levegő okozta a rendkívüli helyzetet az USA-ban).

2014. január 1.: 3 Celsius-fokos volt a Balaton; fürdenek az Újévi Csobbanás nevű rendezvény résztvevői a szigligeti strandon Forrás: MTI/Varga György

Jön a tél

Viszonylag ritka jelenség, hogy ilyen sokáig fennálljon az az anticiklon, ami az elmúlt hetek borús-meleg időjárását meghatározta Magyarországon, de Pátkai Zsolt, az Országos Meteorológiai Szolgálat munkatársa szerint még nincs veszve a tél. A helyzet ugyanis pár napon belül gyökeresen megváltozik Európában. Az óriásciklon feloszlik, és új áramlási rendszer alakul ki fölöttünk is. Az eddigi délnyugati helyett északnyugati áramlás lesz a jellemző, így hidegebb légtömegek érik el Magyarországot is, remélhetőleg sokat javítva a mostani ködös-párás, nyomasztó időn.

A hét végén és a jövő hét első napjaiban arra számíthatunk, hogy éjjel enyhe fagyok lesznek, napközben pedig 4-6 Celsius-fok, tehát az átlag körül alakul a csúcshőmérséklet. (Van egy ennél 3-4 fokkal hidegebb forgatókönyv is, de erre egyelőre kisebb az esély.)

Jelentős csapadékra egyelőre az új időjárási helyzetben sem számíthatunk, de kisebb hózáporok már lehetnek. Az új helyzet azonban megteremti a lehetőséget egy későbbi nagyobb havazásra, amelyre most főképp a mezőgazdaságnak, a vetésnek lenne nagy szüksége.

Kellene a hideg és a hó

A legnagyobb gondot ugyanis most a csapadék hiánya okozza. A gabonaféléknek kifejezetten hóra lenne szükségük, hogy védelmet nyújtson az esetleges későbbi fagyok ellen. A kártevők elszaporodásának is kedvez az enyhe tél, a gazdák jelentősebb pluszköltségre számíthatnak, ha marad a meleg.

„A gyümölcsöknél akkor lehet probléma, ha január végén, február elején megindul a rügyezés, és utána jön a fagy, de ha ez nem következik be, akár még jó is lehet az idei termés” – mondja Németh István, a Magro.hu mezőgazdasági szakportál ügyvezetője. Az online piactéren egyébként máris vevői nyomás van, elkezdtek emelkedni a határidős kukorica- és búzaárak, mert mindenki érzi, hogy összességében nem kedvező az időjárás, az említett gabonák ára pedig a tavalyi szinthez képes eddig viszonylag alacsony volt.

A szokatlanul enyhe időjárás miatt virágzásnak indult meggyfa Debrecen határában 2014. január 4-én Forrás: MTI/Czeglédi Zsolt

Kisebb a rezsiszámla

Az elmúlt negyven év teleinek átlagos hőmérséklete 0,0 Celsius-fok – mondta Pátkai Zsolt az Origónak. Ettől azonban mindkét irányban voltak eltérések, azaz voltak az átlagosnál melegebb és hidegebb telek is. Jóval melegebb volt például 1996–97 tele (plusz 3 fok az átlaghoz képest), 2006–2007 tele (plusz 3,7 fok). Nagyon hideg volt viszont 1984–85-ben (mínusz 4,1 fokos eltérés az átlagtól).

Ami az idei telet illeti, 2013 decembere 1,1 fokkal volt melegebb az átlagnál (sokaknak kevésnek tűnhet, de ez a mért érték). Érdekes még, hogy az utóbbi tizenkét évben inkább melegebbek voltak a decemberek az átlagnál.

Az enyhe télnek köszönhetően naponta majdnem 12 millió köbméterrel kevesebb gáz fogy Magyarországon. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal legfrissebb adatai szerint 2013 utolsó negyedévében 1069 millió köbméterrel kevesebb földgáz égett el a kazánokban, mint 2011-ben, a legutolsó átlagosnak mondható szezonban (2012 tele szintén enyhe volt). Míg két éve október és december között 5,5 Celsius-fok volt a napi átlaghőmérséklet, tavaly 7 fokos meleg volt, így 2011-ben 43 millió, 2013-ban viszont csak 31 millió köbméter gáz fogyott naponta.

A tavalyi október a 12 fokos átlaghőmérséklettel kimagaslóan meleg volt, egy átlagos háztartás ebben a hónapban 12 köbméterrel kevesebb gázt használt fel, vagyis még a rezsicsökkentett gázár mellett is nagyjából 1200 forinttal több maradt a családi kasszában az enyheség miatt.