Miért jó nekünk Paks II., és miért nem?

Roszatom, ROSATOM, atomerőmű
A belojarszki BN-800 atomerőmű építési munkálatai 2011 novemberében
Vágólapra másolva!
A Roszatom a lehető legbiztonságosabb reaktorokkal kecsegtet, az atomerőmű kiszámítható energiaforrás, és a klíma szempontjából is előnyös döntés Paks bővítése. Nagy kérdés viszont, hogy ki tudunk-e használni egy rugalmatlan áramtermelési rendszert, megéri-e a beruházás, és miből fizetjük vissza az oroszoktól felvett, tízmilliárd eurós hitelt.
Vágólapra másolva!

Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin megállapodott Magyarország történetének legnagyobb beruházásáról, oroszok bővíthetik a Paksi Atomerőművet. Két 1200 megawattos blokkot építenek tíz év alatt, 10 milliárd eurós kölcsönt veszünk fel rá tőlük harminc évre.

A megállapodás gyakorlatilag 2100-ig megszabja, hogy miből nyerjük az áramot. A kormány számításai szerint elképzelhetetlen, hogy ne térüljön meg a paksi bővítés, Magyarország legnagyobb üzlete. Olcsó áram olcsó orosz hitelből, a fűtőanyagot a Roszatom szállítja, a hulladékot is ő viszi el, Brüsszelnek pedig nincs kifogása a versenytárgyalás elmaradása ellen – védte Lázár János a kedden délután bejelentett tervet.

Mi is összeszedtünk pár érvet pró és kontra.

Öt pontban Paks II. mellett

1. Környezetvédelmi szempontból az a legfontosabb érv, hogy az atomerőmű közvetlenül nem bocsát ki szén-dioxidot, vagyis nem fokozza az üvegházhatást. Az erőmű és a kiszolgáló létesítmények felépítése, az urán kitermelése, szállítása, majd a végén az erőmű leszerelése és lebontása természetesen CO2-kibocsátással jár, de ez viszonylag csekély mennyiség. Az Európai Unió célja, hogy 2020-ra 20 százalékkal csökkentse az üvegházhatású gázok kibocsátását, és ebben Magyarország is részt vesz. Nyilván nem az új paksi blokkokkal fogjuk teljesíteni a rövid távú célt, de évtizedes távlatban jól jön az alig szennyező atomerőmű, amikor több hőerőművet állítunk le, mert sokalljuk az üvegházgáz-kibocsátásukat, valamint a légszennyezést a kén-dioxid, a pernye és a szálló por miatt.

A belojarszki BN-800 atomerőmű építési munkálatai 2011 novemberében. A negyedik generációs erőmű a kiégett fűtőelemeket hasznosítja újra Forrás: AFP/RIA Novosti/Pavel Lisitsyn

2. Nem mindegy, hogy a klímavédelmi szempontból előnyös és/vagy megújuló energiát használó erőművek telepítésére mekkora területet szánunk. Magyarországon most fejenként átlagosan 10 kWh áramot fogyasztunk nap mint nap. Tételezzük fel, hogy ez a jövőben 12 kWh/napra nő, és a lakosság 9,9 millió. Amennyiben ezt a körülbelül 5 gigawattnyi energiaigényt napelemekkel akarjuk fedezni, akkor 900 négyzetkilométeres területen kell napfényparkot létrehozni – ez kicsivel több, mint a Balaton területének másfélszerese. Ha szélfarmot akarunk, akkor 2500 négyzetkilométernyire lenne szükség, a geotermikus energia kiaknázására pedig körülbelül 500 helyen kellene lefúrni a földbe. Az atomerőmű területigénye jóval kisebb, 1000 wattot állít elő egy négyzetméterre vetítve – hívja fel a figyelmet David MacKay fizikus, a brit energiaügyi minisztérium tudományos főtanácsadója.

3. Energiafogyasztásunk körülbelül negyedét-harmadát a közlekedésre fordítjuk. Ha viszont nem akarunk kezelhetetlenné gyorsuló klímaváltozást, akkor minél hamarabb le kell szoknunk az energiapazarló, 20-25 százalékos hatásfokú belső égésű motorokról. A közlekedést és szállítást ésszerű lenne jórészt elektromossá tenni vas- és közúton egyaránt. Ha viszont az összes autót, kamiont és dízelmozdonyt elektromosra cseréljük, jelentősen megnő az áramigény (főleg, ha később állami támogatással lehetne villanyautót vásárolni, mint az Egyesült Államokban). Az Orbán-kormány mindenesetre azzal számol, hogy a következő évtizedekben 30 százalékkal több áramot fogunk fogyasztani.

4. Az atomerőművek szerte a világon úgynevezett alaperőművek, vagyis annak az áramigénynek a fedezésére hivatottak, amely nap mint nap, évről évre viszonylag állandó egy adott országban vagy régióban. Ha a 2030-as években sorra lekapcsoljuk a paksi erőmű négy blokkját, amelyeknek az élettartamát már húsz-húsz évvel meghosszabbítottuk, a jelenlegi energiastratégia szerint szükség lesz egy másik megbízható alaperőműre.

5. A csernobili és a fukusimai katasztrófákkal együtt az atomerőművek kezelhető kockázat mellett termelnek sok áramot. Amíg egy gigawatt megtermelt áramra számítva az olaj több mint 4 halálesetért felelős évente, addig az atomerőművek miatt 0,1-0,3 haláleset történik a Paul Scherrer Intézet és az EU ExternE kutatási programjának adatai szerint. A Paks II. beruházást az orosz állami atomkonglomerátum, a Roszatom kapja. Ez a cég tervezte és kivitelezi a legújabb orosz erőművet, a Leningrád II.-t, amelyet négyszeres, egymástól független védelmi rendszerrel látnak el, többek között a súlyos baleset esetén a fűtőelemek olvadékát felfogó csapdával. A cég szerint a jelenleg elérhető legbiztonságosabb technológiáról van szó.

Öt pontban Paks II. ellen

1. A paksi egyes blokk meghosszabbított üzemideje 2032-ben jár le, a négyesé 2037-ben. A Roszatom körülbelül 5,5-6 év alatt épít fel egy hasonló kapacitású erőművet. A magyar engedélyeztetési eljárások idejét is beszámítva nyolc-tíz év alatt felépülhet Paks II., tehát 2022-ig biztosan ráérne elindítani a beruházást, a tervek szerint azonban a két új blokk már 2023-ban működésbe léphet. „Miért most tárgyaltunk Moszkvában, ha igazából tizennyolc év múlva lesz szükségünk az erőműre?” – kérdezi Perger András, az Energiaklub hagyományos energiahordozókkal foglalkozó szakértője. A legalább ötvenéves üzemidővel és a lehetséges hosszabbítással számolva a hetvenéves elkötelezettség még akkor is aggályos, ha egyébként az ember támogatja az atomenergiát – mondja Perger.

A paksi atomerőmű 2-es számú blokkja. Az ország áramigényét már most 40 százalékban az erőmű fedezi. A bővítéssel ez 55 százalékra ugrik, vagyis a magyar áramellátás több szakember szerint kevésbé lesz rugalmas, mint most Forrás: AFP/Kisbenedek Attila

2. Nincsenek nyilvánosan elérhető megvalósíthatósági tanulmányok arról, hogy pontosan miért kerül ennyibe a bővítés. Az utóbbi évtizedek erőműépítéseivel számolva Paks II.-nek legalább 2000-2500 milliárd forint lenne az ára a Corvinus Egyetem Regionális Energiakutató Központjának számításai szerint, kiegészítő létesítményekkel pedig nagyjából 3000 milliárd. Az Energiaklub korábbi számításai szerint legalább 3000, de inkább 4000 milliárdos beruházásról van szó. Bár a beruházás részletes költségeit nem ismerjük, a keddi Orbán–Putyin-tárgyalás után azt hozták nyilvánosságra, hogy Magyarország forintban számolva 2990 milliárdos hitelt kap a 3600 milliárdos beruházásra. Ez elképesztően sok pénz, Magyarország 2012-es nemzeti össztermékének több mint a 10 százaléka.

Lehetne olcsóbban is: az akkori bolgár kormány 6,3 (más források szerint 6,4) milliárd euróról szóló szándéknyilatkozatot írt alá a Roszatom vezette konzorciummal a belenei atomerőmű megépítéséről. Mivel ezután sikertelenül próbáltak európai és amerikai alvállalkozókat is bevonni, és az árat 5 milliárd euróra leszorítani, a beruházást 2012 márciusában leállították. A két blokk kapacitása 2000 megawatt lett volna – bár a mostani szocialista kormány nyíltan beszél a projekt újraindításáról. Másrészt az utóbbi évtized európai erőmű-beruházásai Flamanville-ben (Franciaország) és Olkiluotóban (Finnország) azt bizonyítják, hogy a megkötött szerződések sem védenek a rendszeresen előforduló, több százmillió eurós költségvetés-túllépések ellen.

3. Amikor a Paks II. projektcég 2012 novemberében elindult, Nagy Sándor vezérigazgató arról beszélt, hogy hamarosan nemzetközi pályázatot írnak ki a beruházásra. Ez végül elmaradt, tehát így esély sem nyílt a beruházási költség leszorítására. Márpedig egy új atomerőműnél az összköltség 70 százalékát maga a finanszírozás teszi ki a hatalmas tőkeigény miatt, a működtetés költsége ehhez képest alacsony. Egyelőre nincs információ arról, hogy Magyarország hogyan törleszti harminc év alatt a sok milliárd eurós hitelt. Az egyik lehetséges megoldás már két éve felmerült. Akkor a Magyar Villamos Művek arról kért üzleti tanácsot, miként lehetne jóelőre beépíteni a villanyszámlákba egy olyan külön tételt, amellyel pár forintonként összegyűjtve részben fedezni lehetne a bővítés költségeit, vagyis részben vagy egészben maguk a fogyasztók fizetnék Paks II.-t.

4. A REKK közgazdász-munkacsoportja decemberben 750 esetre modellezte, hogy megtérül-e a bővítés. Számításaik szerint az a valószínűbb, hogy a beruházás veszteséges lesz, például sem túl optimista, sem túl pesszimista forgatókönyv azzal számol, hogy a beruházás 109 milliárd forintos veszteséggel zárul a 2080-as években. Paks II. akkor nem lenne veszteséges, ha hosszú távon 32-33 forintba kerülne egy kWh áram Magyarországon. Ez azért számít soknak, mert 2008-ban, még a válság előtt 19 forint volt a villany ára az árampiacon, 2013 novemberében a nagyon lecsökkent kereslet miatt viszont már csak 14-15 forint. Arra a kérdésre pedig, hogy a 2030-as években mennyi lehet az áram ára, csak a fejüket csóválják a közgazdászok, mert annyira átalakulóban van az európai piac a nap- és a szélenergia, a hullámerőművek, a törpe vízierőművek stb. terjedése, valamint az amerikai palagázforradalom miatt olcsóbbá vált szén miatt.

5. „Amikor húsvét környékén nagyon lecsökken a fogyasztás, még a mostani négy blokk is sok ennek az országnak” – mondta Perger András Magyarország áramigényéről. Amikor 9-14 éven át párhuzamosan működnek a régi és az új blokkok, akkor állandó jelleggel 4400 megawattot termelnek majd. Noha az utóbbi húsz évben fejlesztett reaktorok teljesítménye már nagyobb szabadsággal korlátozható vagy növelhető, az atomerőművek alapvetően nem erre valók. A fölösleget nem lehet tárolni, vagy el kell adni külföldre, vagy a belső fogyasztást kell felpörgetni. „Franciaországban emiatt sok lakótelepet árammal fűtenek” – érzékeltette a nagyságrendeket az Energiaklub szakértője. A kormányzat nem foglalkozik az energiahatékonyság kérdésével – pedig ebben hatalmas lehetőségek rejlenek –, és azzal sem, hogy sok kisebb, megújuló energiát termelő erőművel kiegészítve jóval rugalmasabb lenne az áramtermelésünk. Energetikai érvek tehát nem indokolják a sietséget – vonta le a következtetést a szakértő.