[origo] címlap24 órakomment.huvidea[freemail]iWiW

[origo] üzleti negyed> ingatlan

Üzletrész Gazdaság Plusz energia hitel devizapiac Itthon
tulajdonjogingatlanpiacpolgári törvénykönyv

Tulajdonszerzési formák

2006. 01. 30., 17:59|Utolsó módosítás:2006. 02. 20., 14:43|

Az alábbiakban összefoglaltuk a polgári törvénykönyv szerinti tulajdonszerzési formák főbb szabályait. Fontos kiemelni, hogy ingatlan esetében a tulajdonjog átruházására vonatkozó szerződést mindig írásba kell foglalni. 

Adásvétel

Az adásvételi szerződés alapján az eladó fő kötelezettségei: az ingatlan tulajdonjogának átruházása, és az ingatlan birtokba adása a vevőnek. A vevő ezzel szemben a dolog átvételére, és vételár megfizetésére köteles. Csak az írásba foglalt adásvételi szerződés tekinthető érvényesnek, feltéve ha abból a szerződés lényeges tartalma - a szerződő felek valamint az értékesítésre kerülő ingatlan adatai, a vételár, a vételár megfizetésének módja, határideje, valamint az ingatlan birtokba vételének időpontja - egyértelműen megállapítható. Ingatlan esetén a tulajdonjog megszerzéséhez az adásvételi szerződés megkötésén túl szükség van a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére is. A bejegyzés alapjául szolgáló okiratokkal szemben az ingatlan-nyilvántartási törvény szigorú alaki és tartalmi követelményeket állapít meg.

Tulajdonjogot kizárólag az ingatlan-nyilvántartásban szereplő tulajdonostól lehet szerezni. Gyakran előfordul azonban, hogy az eladó tulajdonjoga nincs ugyan bejegyezve, de bejegyzésre alkalmas okirattal (adásvételi, ajándékozási szerződés, stb.) és széljeggyel igazolja a tulajdonjogát. Ilyenkor - feltéve hogy a tulajdonosi láncolat a széljegyek bejegyzésekor nem szakad meg - nincs akadálya az új tulajdonos ingatlan-nyilvántartási bejegyzésének sem.

Az adásvételi szerződés megkötése során az eladó az ingatlan lényeges tulajdonságairól, az ingatlannal kapcsolatos fontos körülményekről, különösen az ingatlanra vonatkozó jogokról és terhekről (pl. haszonélvezeti jog, zálogjog, elidegenítési és terhelési tilalom, telki szolgalmi jog) köteles a vevőt tájékoztatni. A tájékoztatással egyidejűleg a fentiek igazolására szolgáló okiratokat is át kell adni. A tájékoztatási kötelezettség elmulasztása az adásvételi szerződés érvénytelenségét és kártérítést vonhat maga után.

Ha a vevő az adásvételi szerződés aláírásakor csak foglalót vagy előleget fizet, az eladó a vételár teljes kiegyenlítéséig a tulajdonjogát fenntarthatja. A vevő a birtokbavétel napjától kezdve szedi az ingatlan hasznait, viseli a terheit, valamint azt a kárt, amelynek megtérítésére senkit sem lehet kötelezni (kárveszély).

Az adásvételi szerződés alapján az eladót szavatosság terheli a vevő tulajdonszerzéséért, azaz az eladó szavatolja, hogy harmadik személynek nincs olyan joga az ingatlanon, amely a tulajdonjog megszerzését akadályozza vagy korlátozza (pl. elidegenítési és terhelési tilalom, haszonélvezeti jog, más személy elővásárlási joga stb.). Az eladót terhelő szavatosság kiterjed arra is, hogy a vevő az átruházott tulajdonjogot korlátozástól mentesen szerezze meg; ha pedig a tulajdonjogot a szerződésben megjelölt terhekkel együtt ruházták át, akkor arra, hogy a megjelölteken felül az ingatlan egyébként tehermentes legyen. Nincs akadálya annak sem, hogy a vevő terhekkel együtt szerezze meg az ingatlant, ilyenkor azonban ezt a körülményt a vételár meghatározásánál figyelembe kell venni (pl. az eladó haszonélvezeti jogot tart fenn magának).

Az átadással és az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett állapot rendezésével kapcsolatos költségek az eladót, míg a szerződéskötéssel, az átvétellel és a tulajdonváltozás ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzésével kapcsolatos költségek (ingatlan-nyilvántartási eljárási illeték) a vevőt terhelik. A vevőnek kell megfizetnie a tulajdon-átruházási illetéket (visszterhes vagyonátruházási illeték) is.

Csere

Csereszerződésről a ptk. szerint akkor beszélük, ha a szerzodo felek dolgok tulajdonának kölcsönös átruházására vállalnak kötelezettséget. A cserére az adásvétel szabályait kell megfeleloen alkalmazni, azzal, hogy mindegyik fél eladó a saját szolgáltatása, és vevo a másik fél szolgáltatása tekintetében.

Ajándékozás

Az ajándékozási szerződés lényege abban rejlik, hogy a megajándékozott ingyenesen - ellenérték fizetése nélkül - szerez tulajdont. Ingatlan ajándékozása esetén a szerződést írásba kell foglalni, s a tulajdonszerzéshez - az adásvételhez hasonlóan - ingatlan-nyilvántartási bejegyzés is szükséges. Ezért a szerződésnek tartalmaznia kell azokat a kellékeket, amelyeket az ingatlan-nyilvántartási törvény a bejegyzésre alkalmas okiratokra előír. Célszerű utalni a felek között fennálló esetleges rokonsági kapcsolatra is, mert ez a tény az illeték mértékét befolyásolja.

Tartási, életjáradéki szerződés 

Tartási szerzodés alapján az egyik fél (eltartó) köteles a másik felet (eltartott) megfeleloen eltartani. A tartás kötelezettsége a gondozásra, a gyógyíttatásra, az ápolásra és az eltemettetésre is kiterjed. Az eltartott a tartás fejében ellenérték szolgáltatására köteles. Ellenértékként általában az eltartott a tulajdonában lévő ingatlant átruházza az eltartójára. Fontos szabály, hogy a tartási szerzodést írásban kell megkötni. Ha a jogosult tartása fejében a tulajdonában levo ingatlant a kötelezettre átruházza, a tartási jogot az ingatlan-nyilvántartásba be lehet jegyezni.

A tartási szerzodés esetében a tartás természetben, gyakran a saját háztartásban, együttlakás mellett történik. Az életjáradéki szerződés annyiban tér el a tartási szerződéstől, hogy az eltartó időszakonként visszatérő járadák fizetése útján teljesíti a jogosult felé a tartási kötelezettségét. 

Öröklés

Ingatlan tulajdonjogát nem csak szerződéssel lehet megszerezni. Az örökhagyó halálával a hagyaték tárgyát képező ingatlan - az esetleges terhekkel együtt - az örökösére/örököseire száll át. Az öröklésnek két fajtáját különböztethetjük meg. Végintézkedés hiányában a törvényes öröklés szabályait kell alkalmazni. Ennek alapján - az alábbi sorrendben - az elhalt személy leszármazói, házastársa, ezek hiányában pedig a felmenői örökölnek. Ha az örökhagyó után leszármazók és túlélő házastárs is marad, az ingatlan tulajdonjogát a leszármazó(k) öröklik, a házastárs pedig - özvegyi joga alapján - holtig tartó haszonélvezetre jogosult. (Az özvegyet megillető haszonélvezeti jog újabb házasságkötéssel megszűnik!) Az örökhagyó végintézkedése alapján, a törvényes öröklés szabályaitól eltérően lehet a hagyaték - így a hagyatékba tartozó ingatlan - jogi sorsát rendezni.

[origo]

Címlapsztori»

Forrás: AFP/2017 Getty Images/David Ryder Megnyílt az első bolt, ahol nincs sorban állás és pénztár sem A vásárlások kétségtelenül legidegesítőbb eleme a hosszú sorban állás, az ezzel járó várakozás, és a sokszor körülményes fizetés. Ennek a megszüntetésén dolgozik több ...
    Forrás: Origo Tényleg az informatikusok keresnek a legjobban? A felsőoktatási intézményekben tanuló diákok kezdőbérre vonatkozó igényei az elmúlt években sokszor messze álltak a valóságtól. Azonban a trend megfordulni látszik, mert ...
    Forrás: AFP/2016 Getty Images/Mark Wilson Hetekre leállhat az amerikai kormányzat Az amerikai szenátusban óriási ellentétek vannak a demokraták és a republikánusok között, de péntek éjfélig meg kellene szavazniuk a kormányzat rövidtávú ...

Legolvasottabb cikkek

Ingatlan apróhirdetés

betöltés...
hirdetés

Hirdetés

60
50
40

PARTNEREK AJÁNLATA

Olvasnivaló

Öreg hal vagy alfahím? Húsz év alatt keményebb, magányosabb lett, de még mindig harcol az álmáért. Orbán Viktor ötven éves.
Nem keresik tovább Erőss Zsoltot és Kiss Pétert Eltűnt a Himaláján két magyar, miután megmászták a Kancsendzöngát.
Tíz percig tartott a per Elhalasztották Oscar Pistorius perét, miután a vád még nyomozni akar a gyilkosság ügyében.

További adatok » Időjárás »