Merész lenne az ingatlanadó

A pénzügyminiszter legutóbb az ingatlanadóztatás ötletét dobta be a köztudatba, a gyors átálláshoz azonban hiányzik a megfelelő nyilvántartás és informatikai háttér. Az értékalapú ingatlanadóztatás a TÖOSZ tervei között is szerepel - írta a Napi Gazdaság.

Az irodák után többnyire eddig is kellett fizetni

Noha konkrétumokra a koalíciós pártok ígéretei szerint csak május végén derül fény, az iparűzési adót felváltó, helyi adóztatással kapcsolatban, Veres János pénzügyminiszter a Friedrich Ebert Alapítvány szakmai tanácskozásán az ingatlanadóztatás ötletét vetette fel a 2008. január 1-jével megszűnő, iparűzési adó reális alternatívájaként. Ma az önkormányzatok csaknem fele alkalmazza az ingatlanra kivethető építmény- és telekadót, de jórészt a nem lakáscélú ingatlanok, azaz üdülők, garázsok, raktárak, üzletek, irodák vagy műhelyek esetében. A legtöbb helyen az adó mértéke négyzetméterenként ötven forinttól ezerig terjed.

A korrigált forgalmi érték alapján történő adóztatást - noha lehetőség lenne rá -, sehol sem alkalmazzák. (Ha így vetnék ki az adót, annak alapja az illetéktörvény alapján meghatározott forgalmi érték fele lehetne, mértéke pedig legfeljebb 3 százalék.) A lakáscélra szolgáló ingatlanok megadóztatása ritka, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében például egyetlen település lakói sem fizetnek így.

Az adónem általános bevezethetőségéről mindazonáltal pozitívan vélekedik Nink Gabriella, a KPMG szakértője. Megjegyzi ugyanakkor, hogy komoly probléma lenne az ingatlan-nyilvántartás ügye, de az igazságosság is csorbát szenvedne, ha a vállalkozókat terhelő iparűzési adó terhét a lakosságra tolná át a kabinet. Az iparűzési adó, éves szinten mintegy 330 milliárdos bevételt jelent az önkormányzatoknak; összehasonlításképpen, ez a tavalyi éves, 1439 milliárdos szja-bevétel, mintegy 23 százaléka.

Nink szerint inkább a nyereségalapú, helyi adóztatás lehet célravezető. Az mindenesetre eldöntendő kérdés, hogy terület-, vagyis négyzetméter, avagy értékalapú adóztatásról lenne szó. A területalapú adómegállapítás nyilván egyszerűbb, az értékbecslés további adminisztratív terhet róna az önkormányzatokra. Kulcskérdés, hogy milyen adatbázis, vagyis ingatlan-nyilvántartás állhat a helyi testületek rendelkezésére. Nink szerint problémát okozhat a földhivatali nyilvántartások adattartalma és naprakészsége, valamint ezek informatikai hozzáférhetősége is.

Információink szerint egy adásvételi tranzakció átvezetése legalább egy hónapot vesz igénybe, de nem ritka a féléves ügyintézési határidő sem. Ekkor persze felmerül a kérdés, hogy az esetleges féléves csúszásokat, hogy korrigálhatják a nyilvántartásokon alapuló rendszerben. A földhivatalok és a helyi adóhivatalok informatikai összeköttetését az ingatlanadóztatás általános bevezetése esetén, mindenképpen meg kell oldani. Kőszegi Gábor, a fővárosi kerületek földhivatalának igazgatója a Napi Gazdaságnak korábban elmondta: készek a kooperációra, ám hiába, az építmények területéről és forgalmi értékéről ugyanis ők sem szolgálhatnak pontos adattal.

Zongor Gábor, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke ennek ellenére magától értetődőnek tartja az önkormányzatok és a földhivatalok együttműködését. A főtitkár szerint a szövetség május végén áll elő a helyi adókról szóló javaslatával, amely érinti majd az értékalapú ingatlanadózás témáját is. (A közelmúltban a vámhatóság és az okmányirodai hálózat informatikai kapcsolatát építették ki, megakadályozandó a regisztrációs adóval történő csalásokat - a kormányzati döntéssel együtt, ez a folyamat mintegy fél évet vett igénybe.)

A fővárosi adóhatóság rendelkezik egy esetleges ingatlanadó működtetéséhez szükséges apparátussal - mondta a Napi Gazdaságnak Deli Lajos, a Főpolgármesteri Hivatal adóosztályának vezetője. Hozzátette azonban, hogy az új adónem bevezetésére három éven belül aligha kerül sor. Deli szerint a részletek ismerete nélkül nem dönthető el, hogy alkalmas-e az ingatlanadó az idén 154 milliárd forint bevételt hozó, iparűzési adó kiváltására.

A gödöllői önkormányzat 1992 óta szed építményadót. Lőrincz József, az adóiroda vezetője úgy véli, a tavaly 350 milliót fialó adónemből, csak akkor pótolhatná a város, az iparűzési adó megszüntetésével kieső bevételeket, ha jelentősen emelnék az adókulcsot, mivel szociális okokból a magáningatlanok jelentős részének adómentességét akkor is meg kellene őrizni. Az adót az épületek alapterülete alapján vetik ki, a lakáscélú ingatlanok 150 négyzetméterig adómentesek, ezen felül négyzetméterenként 100 forint fizetendő, a nem lakáscélú ingatlanok (üzlet, műhely, műterem, iroda, garázs) nem részesülnek kedvezményben, az adó mértéke négyzetméterenként 800 forint. Magánszemélyektől (2264 építmény és 2327 adóalany után) így 70 millió forint folyt be tavaly, ezzel szemben 348 nem lakáscélú ingatlan után, 234 adózó 280 millió forintot fizetett be.