Közel 170 milliárdot hozhat az ingatlanadó

Amennyiben minden magánszemély lakástulajdonos fizetne 0,5 százalék ingatlanadót, az ebből származó bevétel 169 milliárd forintra rúgna, ha a határ 5 millió forint lesz, akkor 153 milliárd, 9 milliós lakásértéknél 113 milliárd, míg 13 milliós lakásértéknél 77 milliárd bevétel várható - mondta Hegedűs József, a Városkutatás Kft. egyik ügyvezetője.

A pénzügyi tárca pénteken felmentett államtitkára, Katona Tamás csütörtökön azt mondta, a kormány 2008-tól kívánja bevezetni az ingatlanadót az átlagosnál értékesebb - jelenleg 9,5 millió forintnál többet érő - lakóingatlanokra, de még nincs döntés arról, hogy az alsó értékhatárt hol húzzák meg. Közölte azt is, hogy az ingatlanadó alapjául szolgáló lakásérték megállapítása várhatóan a luxusadó analógiájára történik majd.

Ez a jogszabály a fővárost kerületekre, a megyéket pedig három területre (megyei város, város, község) osztva határozza meg a négyzetméter-értékhatárokat. Külön összeg vonatkozik a családi házakra, a többlakásos épületben lévő lakásokra és az üdülőkre. A törvény adta keretek között a helyi önkormányzatok tovább oszthatják - akár utca szintig - az adott települést, mellé rendelve a konkrét forgalmi értéket. Ez azonban akkor is csak számított forgalmi érték lesz, amely eltérhet a valós forgalmi értéktől.

Budapest I. kerületében például a társasházi lakásoknál 300-700 ezer forint a törvény szerint az egy négyzetméterre jutó érték. Ezt a 10 évnél fiatalabb lakásoknál 1,15-ös szorzóval lehet korrigálni, ami 805 ezer forintos maximális értéket ad, holott a kerületben az új lakások fajlagos ára meghaladja az 1 millió forintot.

A nemzetközi gyakorlatban az adókötelezett ingatlanok értékének megállapítására két szélső megoldást alkalmaznak. Az egyik az értékbecslő igénybevétele, a másik, amikor területarányosan vetik ki az adót. Az értékbecslés igazságosabb megoldás, hiszen a valós ingatlan-érték alapján fizetnek a tulajdonosok, viszont drágítja az adózást. Az alapterület szerinti adókivetés ezzel szemben olcsó, viszont igazságtalan, hiszen a panellakások egy négyzetmétere után ugyanannyi az adó, mint a luxusvilláknál (igaz, a nagyobb lakásban lakók többet fizetnek, mint akiknek csak kicsire futja).

A lakások értékének meghatározására több megoldás is kínálkozik. Például az illetékhivatalok folyamatosan megkapják az adásvételi szerződésekbe foglalt árakat (ezekből az ingatlanos szaklapok gyakran tesznek közzé táblázatos összeállításokat). Vannak konkrét értékadatok a bankoknál is, de az illetékhivatali adatbázis szélesebb, hiszen oda a hitel nélkül vásárlók is beadják a szerződéseiket. Végül az önkormányzatok is rendelkeznek ingatlanforgalmi adatokkal. Az örökség alá kerülő lakásokat ugyanis a helyi hivatal értékeli fel, és ez alapján kell fizetni az örökösödési illetéket. A gyakorlat az, hogy a helyi értékbizonyítvány többnyire a valós forgalmi értéknél alacsonyabb árat tartalmaz - jegyezte meg a szakértő.

Feltehetően az ingatlanadózásban is érvényesül az a törvényszerűség, hogy amennyiben egy adó a település zsebében marad, akkor több jön be, mintha az állam szedi be ugyanazt és osztja vissza az önkormányzatoknak. Egyrészt a kivetés igazságosabb lesz, mivel a helyi közvélemény előtt kell megvédeni az ingatlanok értékmeghatározását, másrészt a polgárok is szívesebben adnak pénzt helyi célokra.

Egyelőre azonban kérdés, hogy helyi vagy központi - netán megosztott - adó lesz az általános ingatlanadó. Hegedűs József az önkormányzatok szerepében látja a helyzet kulcsát, úgy véli, ezek érdekeltségét és felelősségét kell megteremteni úgy, hogy finanszírozásuk ne boruljon fel.

A KSH négyévente végez felvételt a lakásállományról, az utolsó adatok 2003-ban születtek, Hegedűs József ezeket az adatokat vetette össze a jövedelmi viszonyokkal, és valószínűsítette, hogy az ingatlanadó mentességének változásával miként csökken a bevétel.

Magyarországon 3,5 millió lakás van magántulajdonban, ezek átlagos értéke 9,5 millió forint. Ha 0,5 százalékos kulccsal számolunk, és minden tulajdonos fizet, a bevétel 169 milliárd forint. Ha csak az 5 milliónál drágább lakások adóznak, akkor 153 milliárd, 9 milliós határnál 113, 13 milliós alsó értéknél pedig 77 milliárd forint bevétel keletkezik az ingatlanadóból.

Ha mindenki adózik, akkor a legalsó jövedelem-ötödbe tartozó tulajdonosok 20,5 milliárd adót fizetnek, amely alig több, mint a teljes összeg 10 százaléka. A legmagasabb jövedelmi ötödbe tartozók viszont a teljes adó éppen harmadát, 56 milliárdot fizetnek.

Ha csak az 5, 9 vagy 13 millió forintnál drágább lakások adóznak, a szegények befizetése egyre kisebb, a gazdagabbaké egyre több lesz. Hegedűs József számítása szerint 5 milliós korlátnál kiesik az adózók 28 százaléka, 9 milliónál 60 százaléka, 13 milliós korlátnál pedig csak a lakástulajdonos háztartások 20 százaléka fizet adót. A szakértő szerint ekkor már azok jó része is kiesik a rendszerből, akik adómegkerüléssel jutottak korábban előnyökhöz.