Kastély egy pesti lakás áráért

Csak nagyon hosszú távon tekinthetők jó befektetésnek a magyarországi kastélyok. Az ingatlanközvetítő tapasztalata szerint mégis élénk irántuk a kereslet. Úri passzió-e a kúria, ha megkapjuk egy budapesti lakás áráért?

A keszthelyi Festetics-kastély

Magyarországon nagyjából négyezer kastély, illetve kúria található, ebből négyszáz mondható európai léptékkel mérve is kastélynak. (A pontosabb számokat adó felmérésen jelenleg is dolgoznak a Magyar Kastélylexikon szerkesztői.) Az épületek zöme nem műemlék, az elmúlt évtizedekben elhanyagolták, mert nem eléggé értékes - mondta az [origo] érdeklődésére Péchy László, a Magyar Kastélyok és Kúriák Egyesület alelnöke.

Arra, hogy mi számít kastélynak, és mi kúriának, nincs egzakt definíció, de irányadó szempontok léteznek. Így az emeletes épület inkább kastély, de a környezettől is sok függ, mert a kisebb településeken a köznyelv a földszintest is így nevezi. A szakmában figyelembe veszik a birtoknagyságot, illetve a belső felosztás is fontos lehet.

Az efféle ingatlanok hajdanán többnyire családi otthonok voltak, a nagyobbakat reprezentációs célokra használták. A második világháború után az állam egy-két kivétellel elvette őket a tulajdonosoktól: a kisebbeket tsz-ek, tanácsok, a nagyobbakat állami intézmények kapták meg.

Jobb állapotban azok az épületek maradtak meg, amelyekben irodákat, egészségügyi intézményeket alakítottak ki, a maradék 25-30 százalék ugyanis odafigyelés híján teljesen megsemmisült a rendszerváltásig. A privatizációval aztán a legtöbb megmaradt kastély magánkézbe került, állapotuk változó: 10-15 százalék állaga továbbra is romlik, 50 százaléké stagnál.

A felújítottak között vannak ún. kastélyszállók, de működésük szempontjából ezek rendszerint amolyan "barokkizált SZOT-üdülők" - fogalmazott Péchy László. Nyugat-Európában az ilyen intézmények nem sokszobás, recepciós hotelek, hanem eredeti berendezésű és elosztású vendégszobákat kiadó családi vállalkozások. A különbségnek persze történelmi okai vannak, elsősorban a hazai folytonosság hiánya.

A műemlékvédelmi törvény 170 kastélyt örökös állami tulajdonban tart, illetve néhány a megyei önkormányzatoké, és jellemzően kórházként működik. Volt már szó róla, hogy valamennyit kivesznek a 170-ből, ami Péchy László szerint örvendetes lenne, mert az állam ezen a területen sem jó gazda, csak a legnagyobb, leghíresebb, turistacsalogató objektumok esetében, mint amilyen, például, a fertődi.

A Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) rendszeresen megpróbálja értékesíteni a 170-es a körbe nem tartozó, de még mindig állami kézben lévő épületeket, csakhogy sok az eredménytelen pályázat. Különösen a hasznosításra felkínált ingatlanok vonzanak csekély figyelmet. Honlapja tanúsága szerint jelenleg a sopronhorpácsi, 836 négyzetméteres volt Széchenyi-kastélyt és a szécsény-benczúrfalvai kastélyt kínálja eladásra a KVI.