Nem biztos, hogy pluszteher lesz az ingatlanadó

Az ingatlanszakma képviselői távolról sem utasítják el az ingatlanadót, de szeretnék, ha végre tárgyalna velük a kormány a témáról. A lakosság és a beruházók teherbíró képességét tekintve kezdésként 0,25 százalékos mértéket tartanának reálisnak.

Ha lesz általános ingatlanadó, annak a jelenlegi, önkormányzatonként eltérő mértékű három adóterhet (építmény-, telek- és kommunális adó), valamint a vállalkozások iparűzési adóját kellene felváltania - hangzott el a Portfólió.hu által szervezett budapesti konferencián.

Oszkó Péter, a Simor András jegybankelnököt a Deloitte vezérigazgatói székében most váltó adószakértő hozzátette, mindez azért is reális elképzelés, mert a költségvetés jelenlegi helyzete önmagában nem indokolná az ingatlanadó bevezetését.

Ezzel szemben azért lenne rá szükség, mert az állami elvonások szerkezete nem megfelelő, és túl sokan bújnak ki a különböző adók fizetése alól. Oszkó Péter példaként említette, hogy a keresők 41 százaléka minimálbér után adózik.

Az általános ingatlanadó célja az volna, hogy az eltitkolt jövedelemből megszerzett vagyont megadóztassa. Ez azonban felvet több fontos technikai kérdést, melyek közül a legfontosabb: érték- vagy területalapú legyen az új adónem?

Értelemszerűen az értékalapú az igazságosabb, de ez - amellett, hogy az értékbecslés roppant drága lenne - alighanem a felújítások ellen hatna. A kivetéskor felmerülő további problémák között említette Oszkó Péter, hogy egyrészt nem egyértelmű az ingatlan fogalma, másfelől kérdéses, mi lenne a félkész, be nem fejezett házak sorsa.

A tulajdonos vagy a bérlő fizessen?

Ugyancsak eldöntendő, hogy a tulajdonos, vagy a használó fizesse az adót. Az előbbi módszer megkönnyítené az ellenőrzést, hiszen a hazai nyilvántartási rendszer elég jónak mondható, ugyanakkor nem biztos, hogy megoldaná a külföldi tulajdonra kivetett adó beszedését.

Az adóalanyokról szólva a szakember úgy vélekedett, a magánszemélyek mellett feltehetően a cégeknek is fizetniük kell majd, máskülönben biztosan sok lakás kerülne kft-k tulajdonába. Kedvezményeket viszont sok szempont alapján meg lehet határozni, a lakók számától kezdve egészen az iparági mentességig.

Ami a külföldi példákat illeti, ingatlanadó Európa számos országában létezik, beleértve régiónkat is (Ausztria, Csehország, Lengyelország, Szlovákia). Az adókulcs általában 0,2 és 2 százalék közötti, egykulcsosra és sávosra egyaránt van példa.

Előadása végén Oszkó Péter leszögezte, az lenne kívánatos, ha az ingatlanadóból befolyt pénzt az önkormányzatok használhatnák fel, de ez nem jelenti azt, hogy nekik is kellene beszedniük - kétséges, hogy megéri-e minden településen helyi adóhatóságot működtetni.

Rossz üzenet a befektetőknek

Hornok Krisztián, a DTZ ügyvezető igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy egy olyan országban, ahol 90 százalék fölötti a saját ingatlanban élők aránya, méltányos ugyan az ingatlanadó, de hatékonynak is kell lennie. Az érték- és területalapú adó előnyeit egyesítő, mintavételekkel, modellstatisztikai számításokkal alátámasztott köztes megoldást javasolt.

A kereskedelmi ingatlanok esetében nem tudjuk, az új adó hogyan befolyásolná a piaci pozíciókat. Kétséges, hogy a tulajdonosok az erős versenyben a bérlőkre tudnák-e hárítani a költségnövekedést. Az értékcsökkenés mindenesetre nagyon rossz üzenet lenne a potenciális befetetőknek - tette hozzá.

Tatár Tibor, a Futureal ügyvezető igazgatója az eseményt követő sajtótájékoztatón sokkolónak nevezte a nemrég felröppent 1 százalékos adókulcs lehetőségét, mivel súlyos értékvesztést okozna a piacon. Elmondta, a 0,25 százalékos kezdő mérték jó kiindulópont lehet a hatások elemzéséhez.

A résztvevők abban megegyeztek, hogy olyan megoldást tartanának optimálisnak, amely nem ró elviselhetetlen terhet a lakosságra, és nem fogja vissza a beruházásokat sem. Ehhez pedig a kormánynak minél előbb el kéne kezdenie az egyeztetést a szakmával.

Hogy mikor várható a bevezetés, jelenleg teljesen bizonytalan: a Pénzügyminisztéruim az elmúlt hónapokban többször is jelezte, hogy jövőre már mindenképp lesz ingatlanadó, nemrég azonban az szivárgott ki kormányzati berkekből, hogy kiforrott koncepció híján elhalasztják. Ezt a forgatókönyvet valószínűsíti, hogy az SZDSZ politikusai már régóta azt mondják: pártjuk csak egy átfogó adóreform keretében támogatja a bevezetést, önmagában nem.

Galambos Péter