Még jó ideig kihalt marad a Duna-part

Vágólapra másolva!
Többek között a rigorózus fővárosi rendeletek miatt olyan kevés az állóhajó a Duna budapesti partszakaszán, jóllehet évek óta várospolitikai közhelysztár a vízparti élet felpezsdítése, a Duna bekapcsolása Budapest vérkeringésébe. Remény azért van, a szabályozást ugyanis éppen újragondolni készülnek.
Vágólapra másolva!

A 2020-as budapesti olimpiai pályázat kapcsán többen emlegették már (többek között a BOM elnöke, az [origo]-nak adott interjújában), hogy a játékok alatt szükséges szállodai kapacitás egy részét a Duna fővárosi szakaszán kikötő hotelhajók biztosíthatnák. Nos, ezt ma nem lenne könnyű elérni, a budapesti állóhajók - külföldi nagyvárosokhoz képest - alacsony száma ugyanis egyebek mellett a kimondottan szigorú szabályozás számlájára írható.

Az önkormányzatok a kikötők létesítését és az úszóművek elhelyezését szabályozó fővárosi rasztertérképpel dolgoznak, és bizonyos partszakaszokra egyáltalán nem adnak ki engedélyt. Ez az egyik oka annak, hogy a külvárosok szezonális jellegű horgásztanyáit leszámítva szinte egyáltalán nincs lakóhajó a Duna vizén (különösen azóta, hogy a Kopaszi-gáton és környékén végzett munkálatok miatt eltűnt a Lágymányosi-öböl jellegzetes telepe).

Harminc folyamkilométeren három szállodahajó

Álló szállodahajót is csak hármat találtunk: a Római-parti Aquamarinát, a Margit híd és az Árpád híd között a Szent István park mellett horgonyzó Fortunát és a soroksári Duna-ágban a Gubacsi híd csepeli hídfőjétől délre álló Lisát. Rendezvényhajók persze akadnak, de új veszteglési engedélyt az általunk megkérdezett hajótulajdonosok szerint nehéz szerezni.

Kérdésünkre az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium turisztikai szakállamtitkárságán azt mondták, hogy a speciális szegmenst kiszolgáló szállodahajók fejlesztése iránt nem tapasztalható befektetői érdeklődés, de a lehetséges okot firtató kérdésünkre nem tértek ki, mondván, ez piaci döntés kérdése.

A szakállamtitkárság válaszában megjegyezte, a budapesti Duna-part jelenlegi kiépítettsége, infrastruktúrája nem megfelelő a szállodahajók megtelepedéséhez, de Magyarországon is felvetődött már annak lehetősége, hogy egy-egy nagyobb rendezvény tervezésekor - az adott időszakra - szállodahajók beállításával is lehet számolni.

Újraírják a térképet

Az említett rasztertérkép mutatja meg azt is, hogy a partszakaszok közül melyeket kezeli a főváros, és melyeket a kerületek - értelemszerűen ettől függ, hogy melyik önkormányzattól kell engedélyt kérni. A meglehetősen elavult térképet hamarosan újraírják, a tervek szerint tavasszal lehet kész.

A Podmaniczky-tervnek része ugyanis a Partraszállás fantázianevű projekt, amelynek célja, hogy "visszafordítsa a várost a vízpart felé" - tudtuk meg Z. Halmágyi Judittól, a Fővárosi Közgyűlés városképvédelmi bizottságának alelnökétől, aki e minőségében tagja a Duna-part hosszú távú fejlesztését előkészítő, számos szakembert foglalkoztató munkacsoportnak.

Mint mondta, biopiacot, plázst, úszó strandokat, kávézókat - vagyis a mostaninál nagyobb életet - szeretnének a rakpartokra, amit ha nem is a szabályozás gyors lazításával, de nyitottabb szemlélettel lehetne elérni. A két összekötő vasúti híd közötti szakaszra vonatkozó, pár éven belül elkészülő tanulmány mentén indulhat majd a konkrét fejlesztés - egyelőre azonban marad a szigorúság.

Forrás: [origo]
A nagyívű tervek egyike

Hajózási és úszóműállás-engedély

A kerületek közül különleges helyzetben van az ötödik, mivel a belvárosi Duna-szakasz a világörökség része. A főváros és a kerület közös intézménye, a Fővárosi Közterület-hasznosítási Társulás adminisztrálja és továbbítja a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal által előzetesen véleményezett kérelmeket. A döntés joga a Fővárosi Közgyűlés Városfejlesztési és Városképvédelmi Bizottságáé, illetve 3 évnél hosszabb időre vonatkozó kérelem esetén a közgyűlésé.

Ezután következik a Nemzeti Közlekedési Hatóság, amely az úszóműállás-engedélyezési eljárás során adja ki a maga engedélyét, de ha úgynevezett gazdasági tevékenységet folytatna valaki (ide tartozik a vendéglátás is), akkor a 2000. évi 42. törvény előírása értelmében hajózási engedélyre is szüksége van. Továbbá értelemszerűen rendelkeznie kell üzemképességi okmánnyal, ami nem más, mint a hajó "forgalmija".

Horváth József, az NKH osztályvezetője kérdésünkre azt mondta, az ügyintézési határidő a jogszabályok értelmében 30 nap a szakhatósági megkeresés nélkül, így ha minden rendben van, körülbelül 45 nap az eljárás átfutási ideje. Évente ötnél kevesebb kereskedelmi célú kérelem érkezik az NKH-hoz, a budapesti-Duna-szakaszon összesen néhány tucat ilyen hajó áll - említette az osztályvezető.