Vizsgálja az életjáradék-piacot az EU

Kíváncsi rá az Európai Unió, hogyan működik a lassan elterjedő életjáradék-szolgáltatás a tagállamokban, de ettől még nem biztos, hogy lesz egységes szabályozás. Itthon továbbra sincs, a cégek viszont zavartalanul működnek, sőt a válságtól sem tartanak.

Kérdés, kellően gondos-e a tájékoztatás

• Itt találja a válsággal kapcsolatos összes hírt!

A tagállamok népességének öregedése alapján az életjáradék-szerződések elterjedése várható az Európai Unióban, ezért Brüsszelben át akarják tekinteni a termék eddigi tapasztalatait - tudta meg az [origo] az Európai Bizottság Pénzügyi Intézmények Igazgatóságának vezetőjétől.

Terták Elemér tájékoztatása szerint hivatala a piacot, illetve az egyes országok gyakorlatát, jogszabályait vizsgáló felmérésre adott megbízást. A tanulmány elkészültének határideje az idei év vége, de utána még kérhető hiánypótlás. Ugyanakkor jelezte, ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy egységes uniós szabályozás készül majd az életjáradék-szolgáltatásra.

"Annak eldöntése, hogy szükség van-e szabályozási javaslatra, és ha igen, akkor vajon az EU szintjén, vagy elegendő a szubszidiaritás elve alapján az egyes tagállamok intézkedése, csak a tanulmány értékelése, valamint a tagállamok és a pénzügyi szolgáltatók szakértőivel való alapos konzultáció után lehetséges" - hangsúlyozta Terták Elemér.

Másfél éve áll a javaslat

Elképzelhető, hogy emiatt késik a magyar szabályozás, amelyet évek óta sürget hol a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, hol az ombudsman, és a pénzügyminiszter előterjesztése alapján a kormány másfél éve el is fogadta az erről szóló szóló törvényjavaslatot. Az azonban máig nem került az Országgyűlés elé, a PM az ezt firtató kérdésre rendre azzal reagál, hogy még egyeztetések folynak a témában.

Pedig a szabályozásra valóban szükség volna: jóllehet a piacon jelenleg működő három cég stabilitását eddig senki sem kérdőjelezte meg nyilvánosan, elvileg egy hárommillió forintos alaptőkével alapított kft.-vel is végezhető Magyarországon járadékszolgáltatási tevékenység, és az is indifferens, hogy mekkora a hosszú távú kötelezettségeket vállaló cég vagyona.

A PSZÁF szerint az sem állapítható meg egyértelműen, hogy a szerződések életjáradéki vagy biztosítási megállapodások. Az ombudsman kiemelte, hogy a minősítés bizonytalansága "a jogbiztonsággal összefüggő visszásságot" okoz, ami azért különösen aggályos, mert a termék célcsoportja az átlagosnál kiszolgáltatottabb, és nem tudni, kellően gondos-e az ügyfelek tájékoztatása.

Lakásért örökjáradék

Az ingatlanért életjáradékot ugyanis az idős emberek vehetik igénybe, bizonyos életkor alatt nem elérhető. Lényege, hogy a tulajdonos egyszeri nagyobb összegű kifizetést, majd élete végéig rendszeres havi járadékot kap annak fejében, hogy ingatlanja a járadékot folyósító cég tulajdonába kerül. Egyoldalúan nem törölhető használati joga élete végéig megmarad, a járadékra pedig a házastársa is jogosult.

Érdekes, hogy ilyen konstrukció Európában viszonylag kevés helyen létezik, és még ritkább az olyan ország, ahol bevettnek mondható, noha a polgári törvénykönyvekben általában benne van - mondta érdeklődésünkre Hild Imre, az OTP Életjáradék Zrt. vezérigazgatója.

Ez hamarosan megváltozhat, amint Nyugat-Európa elöregedő társadalmaiban az idősek igyekeznek jövedelmüket kiegészíteni. Nagy-Britanniában 2005-től lett egyre népszerűbb a hazaitól valamelyest eltérő életjáradék - igaz, ebben szerepük volt a szárnyaló ingatlanáraknak, amelyek most épp esnek.

Az ingatlanpiaci korrekció elmúltával és a hitelfelvétel nehezedésével azonban újra felvirradhat a terméknek. Franciaországban, Spanyolországban, Portugáliában is vannak már jelei az elterjedésének, Kelet-Európában pedig Romániában és Bulgáriában jelent meg. Úgy tudjuk, Brüsszelben támogatandónak tartják, a már említett demográfiai tendenciák miatt.