Vidéken erősebb volt a plázaláz

Az elmúlt években a hazai plázafejlesztések súlypontja a kisebb vidéki városokra helyeződött át, de a következő fejlesztések inkább a központi helyszíneken várhatók. Az egyik nagy ingatlanfejlesztő szerint Magyarországot most nem tekintik jó terepnek a nagy nemzetközi befektetők.

Az Alle

A teljes kiskereskedelmi állomány fele nem idősebb öt évnél, a 100 ezer fő alatti településeken pedig az üzlethelyiségek kétharmada 2006 után épült. A következő két évben azonban az új átadások volumene a 2005 körül látott szintre csökken - áll a CB Richard Ellis (CBRE) nemzetközi ingatlan-tanácsadó cég friss elemzésében.

Az üzlethelyiségek számára kiadható terület 2009 novemberében érte el az 1,8 millió négyzetmétert. Idén 190 ezer négyzetméterrel bővült a kínálat, ami már látványosan kisebb növekedés, mint a tavaly számolt 270 ezer, és jelenleg alig 200 ezer négyzetméternyi terület áll építés alatt országszerte, 2011 vége előtt várható átadással. A tervezett projektek túlnyomó részét elnapolták, a fejlesztők inkább a megszokott nagyvárosi helyszínekre koncentrálnak.

"Nem volt ez mindig így, a közelmúlt sokkal inkább szólt a kisvárosokról és a kereskedelmi parkokról, mint az évtized elején látott, most visszatérni tűnő klasszikus bevásárlóközpont-centrikus modellről" - jellemezte az elmúlt évek fejlesztői magatartását Borbély Gábor, a CBRE magyarországi vezető elemzője.

Budapest már kisebbségben

Budapesten ma 835 ezer négyzetméter kiskereskedelmi terület található. A maradék közel egymillió fele-fele arányban oszlik meg a regionális városok (a nyolc 100 ezer főnél népesebb település) és az egyéb városok között. A főváros részesedése a 2004-es 67 százalékról mára 46 százalékra csökkent, míg a kisebb városok részesedése a teljes kiskereskedelmi ingatlanállományban öt év leforgása alatt 10-ről 28 százalékra nőtt.

Idén is ennek megfelelően alakultak a folyamatok. Noha a budapesti Allee avatásának volt a legnagyobb a visszhangja, országszerte kilenc másik projektet adtak át. Ennek a közel 150 ezer négyzetméter fejlesztésnek kilenctizede kereskedelmi park. Mára azonban a kereskedelmi parkok fejlesztése leállt, míg bevásárlóközpont-építések még folynak. - összegzett a CBRE jelentése.

Veszteségminimalizálás

A beharangozott kiskereskedelmi üzletnyitások alig ötöde valósult meg tavaly és idén Budapesten és a vidéki városokban, és hasonló a helyzet más európai országokban is. A háttérben a kereslet csökkenése áll, Spanyolországban, például, harmadával esett a bevásárlóközpontok éves forgalma - hangzott el a Futureal Csoport minapi sajtóbeszélgetésén.

A válság miatt a nagy kiskereskedelmi láncok tulajdonosai gyakorlatilag Európa-szerte megtiltották új építésű boltok építését. A terjeszkedési stratégiát felülbírálva áttértek a veszteségek minimalizálására, a működtetés költségeinek csökkentésére - mondta Tatár Tibor, a Futureal Development Zrt. vezérigazgatója.

A nemrég megnyílt újbudai Allee francia befektetői tavaly szeptemberben, a válság kirobbanása előtti utolsó pillanatban megszerezték a beruházáshoz szükséges forrásokat, de a láncok többsége bizonytalan időkre elhalasztotta szinte a tervezett befektetéseit.

A diszkontláncok kihasználták a helyzetet

Ugyanakkor a diszkont jellegű kiskereskedelmet folytató áruházláncok a krízis ellenére látványos ingatlanfejlesztésekbe vágtak, meglovagolták az olcsóbb, jellemzően kevésbé ismert márkás termékek, ezen belül az olcsóbb élelmiszerek iránti kereslet hullámát.

Magyarországon egy év alatt 7,3 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi forgalom, ezen belül a ruházati cikkek eladása 3,3 százalékkal. Tatár Tibor szerint ez utóbbi adat, bár nem annyira rossz, mint amire a szakma számított, a bevásárlóközpontokban működő bérlőket érinti a legjobban.

Óvatos fejlesztés várható

A karácsonyi forgalom eredményei befolyásolhatják még a kiskereskedők 2010-es terveit, ám az bizonyosnak látszik, hogy a nagy nemzetközi láncok ismét terjeszkedni fognak. A következő két-három hónapban dől el, hogy mely országokban nyitnak 10-20 újabb üzletet. Kelet-Közép-Európában a kiskereskedelem jövőjét illetően Lengyelország megítélése a legjobb, Magyarországé és Romániáé a legrosszabb.

"Magyarországon lassú, óvatos ingatlanfejlesztés várható a jövőben. Nem lehet számítani a válságot megelőző évek elsöprő dinamikájára, legfeljebb a vásárlási igényekhez jobban igazodó, a kiskereskedelmi szolgáltatást nyújtó bevásárlóközpontok, ezen belül az ennek megfelelő ingatlanfejlesztések előre törésére" - említette a Futureal vezérigazgatója.

Hasonló tendenciák jellemzik Romániát. Tavaly összesen öt bevásárlóközpont nyitotta meg kapuit, az előzetesen bejelentett százzal szemben. A nagy nemzetközi láncok sorra visszaléptek a tárgyalásoktól, illetve elnapolták grandiózus terveiket. Bizonytalanná vált például Arad öt áruházközpontjának a megépítése.