Még csak ötletel a Fidesz földügyben

Hazai kezekben tartaná a termőföldet a kormányzásra készülő Fidesz, de nem világos, hogy pontosan milyen eszközökkel. Egyelőre csak annyi biztos, hogy a párt és a Magosz elővásárlási és elő-haszonbérleti jogot biztosítana a helyieknek, ami magában aligha lesz elég a magyar föld megvédéséhez. Az MSZP annak adná a földet, aki megműveli, a gazdák közül pedig nem mindenki mutatna ajtót a nyugati tőkének.

A Fidesz tavaszi választási győzelme esetén a lehető leggyorsabban, akár már a kormányalakítás előtt új földtörvényt alkotna, amellyel jelentősen korlátozná a külföldiek termőföld-vásárlási lehetőségeit - mondta Deutsch Tamás fideszes európai parlamenti képviselő egy nemrég, Orosházán rendezett szakmai fórumon.

A sietségnek elsősorban szimbolikus üzenete lehet, hiszen az EU-csatlakozáskor meghirdetett moratórium még 2011 tavaszáig biztosan él: addig nem vehetnek magyarországi földet szabadon a többi uniós ország állampolgárai (mások később sem). Azt nem tudni, hogy a moratóriumot meghosszabbítja-e az EU, ezért egy év múlva már nagy jelentősége lesz a földtörvény idevágó rendelkezéseinek.

Az orosházi eseményen az MTI akkori tudósítása szerint Deutsch azt mondta, hogy a külföldiek földvásárlását helyben lakáshoz kellene kötni, és a Fidesz honlapján is ez jelent meg. A képviselő internetes oldalán azonban csak annyi áll, hogy a törvénybe a föld magyar kézben maradását biztosító garanciákat kell beépíteni, és ezek közül csak a helyben lakók elővásárlási jogát említi - a helyben lakást mint feltételt nem.

Életlen fegyver lehet az elővásárlási jog

Deutsch Tamás kérdésünkre megerősítette, a Fidesz a helyben lakó gazdák elővásárlási, illetve elő-haszonbérleti jogát szeretné jogszabályba foglalni. A részletekre több európai megoldás is kínálkozik, elő lehet írni a helyben lakás minimális időtartamát, a személyes közreműködést, sőt a nyelvismeretet is - tette hozzá.

A fideszes javaslat fő pillére tehát az elővásárlási jog, de kérdéses, hogy ez önmagában, illetve kisebb kiegészítésekkel képes-e megvédeni a magyar földet a külföldi térnyeréstől. Az elővásárlási jognak csak akkor van értelme, ha a helyzetbe hozni kívánt potenciális vevőkörnek van elég pénze, máskülönben a felajánlás egy formális gesztus marad - ez a jog ugyanis azt jelenti, hogy amennyiben valaki bejelentkezik az adott földért, akkor az általa felajánlott összegért a jog tulajdonosa is megveheti a földet. Márpedig a földpiaci nyitástól éppen azért tart az agrárszakemberek egy része, mert a tőkeerős nyugat-európai gazdálkodók elvileg könnyen ráígérhetnének a hazaiak ajánlataira.

"A haszonbérleti díjakban már most tetten érhető a külföldiek tőkeelőnye" - mondta erről az [origo]-nak Ebele Ferenc, a Magyar Agrárkamara főtitkára. Valószínűnek nevezte, hogy éppen ezért az elővásárlási jog önmagában kevésnek bizonyulna a cél eléréséhez. "Elő lehetne írni a megfelelő képesítés meglétét vagy azt, hogy a vevő maga gazdálkodjon a területen" - vetette fel a főtitkár.

4 milliárdnyi hitel 5 ezer gazdának

A versenyhátrányt valamelyest enyhítheti, hogy Brüsszel rábólintott a földvásárláshoz kért hitelek állami kamattámogatására, bár ez csak 2013-ig érvényes. A Magyar Agrárkamara szerint mintegy 5 ezer gazdálkodó vehet igénybe földvásárláshoz állami támogatást a következő években: 2 milliárd forint áll rendelkezésre a kamattámogatásra, és másik 2 milliárd közvetlen támogatásra.

Az a magánszemély kaphat támogatást, aki a vétel időpontjában tulajdonosként a megvásárolni kívánt földterülettel közvetlenül határos területen legalább egy éve mezőgazdasági tevékenységet folytat. A gazdálkodónak vállalnia kell, hogy 5 évig nem adja el a megvásárolt földterületet, és kizárólag mezőgazdasági termelés céljára használja.

További probléma, hogy az elővásárlási jog helyben lakáshoz kötése még több kikötéssel megtámogatva is kijátszható lehet. Erre utal legalábbis, hogy a jelenleg is létező kivételes földvásárlási lehetőség feltételét - amely legalább 3 év helyben gazdálkodást ír elő - sok külföldi egy, némi bírság ellenében megszerezhető APEH-igazolással kerülte meg. Ezt a kiskaput egy őszi törvénymódosítás bezárta, de aligha kétséges, hogy lesznek újabbak.

Felvetésünkre Deutsch Tamás is elismerte, az előírások kijátszását nem lenne könnyű megakadályozni, de "nem feltétlenül a törvények megkerülésének szándékából kell kiindulni". A képviselő ugyanakkor kérdésünkre azt mondta, a törvényalkotástól függetlenül meg kell próbálni meghosszabbíttatni az uniós moratóriumot. Az erre vonatkozó kérelem benyújtása az idén esedékes - Gráf József földművelési és vidékfejlesztési miniszter még tavaly azt mondta, hogy ez már a következő kormány feladata lesz.

Kincstári optimizmus

Deutsch Tamás szerint bízhatunk benne, hogy az Európai Bizottság, valamint a tagállamok képviselőiből álló szakbizottság méltányolja a magyar érveket. Kérdés, reális-e az optimizmus - a miniszter, például, azt mondta, kevés esélyt lát a hosszabbítás engedélyezésére, ehhez ugyanis a többi 26 EU-tagállamnak mind hozzá kellene járulnia.

Magyarország uniós csatlakozási okmánya azt rögzíti, hogy "ha elegendő bizonyíték áll rendelkezésre arra nézve, hogy az átmeneti időszak lejártával a mezőgazdasági földterületek piacának súlyos zavara alakul ki vagy ennek kialakulása fenyeget, a bizottság Magyarország kérelmére határozatot hoz az átmeneti időszak legfeljebb három évre történő meghosszabbításáról".

Az Európai Tanács még tavalyelőtt készíttetett egy jelentést a tárgyban, ebben pedig egyebek közt az áll, hogy a 2004-ben felvett EU-tagállamok földbérleti díjai távolról sem alakultak sokkszerűen a csatlakozásuk után. Ebből pedig arra lehet következtetni, hogy az ármozgások kockázatai kezelhetők lesznek - állapította meg a jelentés.

A legegyszerűbb megoldás

Ebele Ferenc kérdésünkre azt mondta, hogy noha az előzetes információk alapján valóban nem kimondottan valószínű a brüsszeli jóváhagyás, a kamara szerint mégis meg kell próbálkozni a hosszabbítással, mert az lenne a legegyszerűbb megoldás a kérdés további - habár ideiglenes - rendezésére.

A Fidesszel szövetséges Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetsége (Magosz) szerint azért lenne fontos a moratórium meghosszabbítása, mert a birtokrendezés még nem fejeződött be, és emiatt a nagy infrastrukturális fejlesztéseket nem lehet elindítani.

A Magosz ettől függetlenül szintén támogatja az új földtörvény mielőbbi megalkotását. "Meg kell teremteni a helyiek elővásárlási, elő-haszonbérleti jogát, de ez önmagában valóban nem elég. Szükség van egyéb feltételekre, ilyen lehetne, például, a helyi gazdaközösségek ajánlása" - említett egy elképzelést érdeklődésünkre Jakab István, a Magosz elnöke, az Országgyűlés Fidesz-frakciójának tagja.

Az MSZP nem zárkózik el

Az új földtörvény szükségességével egyébként az MSZP is egyetért. Gőgös Zoltán, az FVM államtitkára a múlt év végén beszélt arról, hogy így kellene garantálni a spekulációs tőke kizárását a földügyletekből, és a törvényt említi az az országgyűlési határozati javaslat is, amit MSZP-s képviselők december 14-én nyújtottak be a moratórium meghosszabbításának kérelmezéséről.

Demendi László szocialista országgyűlési képviselő, a szabolcsi agrárkamara elnöke az [origo] megkeresésére azt mondta, a helyben lakók elővásárlási jogának lehet értelme, de az MSZP szerint nem ez a legfontosabb szabályozó eszköz. "Azt szeretnénk, hogy a földet azok birtokolják, akik használják. Jelenleg a föld megművelői csupán 40 százalékban tulajdonosok, ezt az arányt nem szabad tovább rontani, mert az további versenyhátrányt okozna. A bérlők már ma is évi 80 milliárd forint bérleti díjat fizetnek, ez óriási teher. A vásárlásnál annak kellene elsőbbséget biztosítani, akinek főállása a föld megművelése" - jelentette ki Demendi.

Nem minden tulajdonos zárná be a piacot

A földtulajdonosok között ugyanakkor akad, aki örülne a piac liberalizálásának. "A földet nem lehet kivinni az országból, hasznosítása áttételesen mindenképpen jó a magyar gazdaságnak, még akkor is, ha külföldi tulajdonban van. Ha termelés folyik rajta, akkor magyar emberek kapnak munkát, az adott régió fejlődését szolgálja" - mondta egy, az [origo] által megkérdezett tulajdonos, aki úgy látja, nincs értelme a moratóriumnak.

A dunántúli területekkel rendelkező, azokat bérbe adó földtulajdonos arra nem sok esélyt lát, hogy a többi birtokossal csoportba verődve vásároljanak fel földeket. "Nagyon nagy a széthúzás, ha egy terület 10-20 ember kezében van, az rengeteg vitára ad okot" - mondta. Az viszont tény, hogy a jelenlegi piaci helyzetben az árakat nehéz megállapítani, a tulajdonosok hajlamosak a túlárazásra.

Uniós példák

A Római Szerződés előírja, hogy a földtulajdon szerzését és hasznosítását minden másik tagállam állampolgára számára lehetővé kell tenni, az EU országai ezért olyan szabályozási modelleket dolgoztak ki, amelyekben az egyes államok nem különböztetik meg a mezőgazdasági vállalkozókat állampolgárságuk szerint, de gyakran előnyben részesítik a helyben lakó, ténylegesen mezőgazdasági tevékenységet végző embereket.

Franciaországban az érdekképviseleti szervezetek és agrár-hitelintézetek által működtetett földalapkezelő általános elővásárlási joggal rendelkezik bármely mezőgazdasági ingatlanra, sőt a vételárat maga állapítja meg, ez ellen a tulajdonos a bíróságon élhet kifogással. A megszerzett földeket a társaság racionálisan művelhető egységekké formálja, majd öt éven belül gazdálkodók számára értékesíti vagy haszonbérletbe adja.

E rendszerben elsősorban a mezőgazdasági üzemre mint termelőegységre vonatkoznak korlátozások, nem a földtulajdonra. Egy személynek akár több ezer hektár termőföldje is lehet, de földjének csak egy részét használhatja saját maga, a többit haszonbérletbe kell adnia.

A német modellben az adásvételi szerződések hatósági jóváhagyás mellett érvényesek. A helyi lakosoknak, illetve önkormányzatoknak elővásárlási joguk van, ha a vevő nem főfoglalkozású mezőgazdasági vállalkozó vagy ha nem rendelkezik megfelelő képzettséggel. Bizonyos mérethatár felett az eladási szándékról értesíteni kell a helyhatóságot, amely a birtokot vagy maga vásárolja meg, vagy felkínálja megvételre a helybeli gazdáknak.

A földforgalom Ausztriában is előzetes hatósági hozzájáruláshoz kötött. A telekspekuláció kivédésére csak olyan személy szerezhet termőföldet, aki megfelelő szakvizsgával rendelkezik, illetve egy kamarai szakbizottság előtt alkalmasnak bizonyul a gazdálkodásra.

A angolszász modell a legliberálisabb: a termőföld az Egyesült Királyság egész területén szabadon adható-vehető, külföldiek is korlátozás nélkül vásárolhatnak. A mezőgazdasági ingatlanok megvásárlásához nincs szükség mezőgazdasági képesítésre sem.

Forrás: Magyar Agrárkamara