Senkinek nem kellenek a főváros bezárt iskolái

A jelek szerint ingatlanpiaci szempontból a lehető legrosszabbkor döntött három éve a főváros egy sor budapesti középiskola összevonásáról. A válság közepette a 19 megüresedett épület közül eddig mindössze hármat sikerült eladni és másik hármat kiadni, miközben a szellemházak fenntartása évente százmilliós összeget emészt föl.

Az iskola-összevonások miatt három évvel ezelőtt kiürített 19 budapesti iskolaépületből eddig hatból látott pénzt a főváros - tudta meg az [origo] az önkormányzat ingatlanainak hasznosításával foglalkozó cégektől.

Három évvel ezelőtt úgy döntött a főváros, hogy budapesti szakközépiskolákat von össze, egyben elválasztja a szakképzést a gimnáziumi oktatástól. Az önkormányzat oktatáspolitikusai szerint szétaprózott, 13 ezres gyerekhiánnyal küzdő fővárosi szakképzést azóta több lépcsőben úgynevezett Területi Integrált Szakképző Központokban (TISZK) vonták össze. Ezzel a beolvasztott 19 iskola által használt épületek fölöslegessé váltak.

Az értékesítésre kijelölt ingatlanok eladása az önkormányzat egyik cégének, a BFVK (Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ) Zrt.-nek a feladata. Ez a társaság hirdeti meg a 2007 és 2009 között megüresedett iskolaépületek közül is azokat, amelyekre a fővárosnak nincsen szüksége. Jelenleg összesen 16, állapotában és nagyságában jelentősen különböző volt iskolaingatlant kellene pénzzé tennie - akad köztük 120 és több ezer négyzetméteres is.

Eddig hármat sikerült értékesíteni: a Petőfi Sándor Közgazdasági Szakközépiskola és Gimnázium Ady Endre úti épületét a XV. kerületi önkormányzat vette meg 215 millió forint plusz áfáért, a II. kerületi Csalogány utcában nettó 85 millió, a kispesti Zrínyi utcában nettó 131 millió volt a bevétel - közölte érdeklődésünkre a BFVK. Információink szerint az utóbbi két esetben a rossz állapotú, korszerűtlen ingatlanokat a Lidl áruházlánc vásárolta meg.

Speciális ingatlanok

A szabályok értelmében a pályázati kiírásnak tartalmaznia kell egy szakértői értékbecslés alapján meghatározott minimumárat, ennél csak drágábban kelhetnek el az ingatlanok - mondta kérdésünkre Blahó Edit, a BFVK irodavezetője. Az értékesítés, különösen a mostani ingatlanpiaci helyzetben, nem egyszerű feladat, mivel speciális, átalakítás nélkül csak bizonyos funkciókra alkalmas ingatlanokról van szó.

Hernád utca 52.

Nem ritka, hogy egy-egy, akár jó helyen lévő ingatlan több sikertelen eladási kísérletet is megél. A Klauzál Gábor Műszeripari Szakközépiskola és Szakiskola erzsébetvárosi, Hernád utcai egykori épületének (képünkön) pályáztatása ötödszörre is sikertelen volt, a Szabóky Adolf Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola Soroksári úti épülete két sikertelen pályázat után végül bérlőre talált. A vevőre váró listában most van 20 millióra és 62 millióra taksált vagyontárgy is.

 

Cél az 50 százalék

Tény, hogy az iskolaépületek összességében nem képviselnek jelentős hányadot az idei évre eladásra kijelölt fővárosi ingatlanok között, ezek összértéke ugyanis a szakértői becslés szerint 12 és fél milliárd forintot tesz ki. Blahó Edit megjegyezte, a tavalyi tapasztalatok alapján ennek várhatóan a felét lehet értékesíteni.

Mivel a hazai ingatlanpiac magához térésére eddig nem sok jel utal, ilyen arányra sincs semmi garancia. 2008-ban, például, 14 milliárd volt a cél, és 6,3 milliárd teljesült, jóllehet a válság akkor még alig érződött a hazai ingatlanpiacon. A siker mindenesetre nagyban függ két kiemelkedően nagy értékű óbudai ingatlan sorsától: a volt Budai Téglagyár majdnem 17 hektáros területét bruttó 5,4 milliárdért, a Flórián üzletházat (egy másfél hektáros Kozma utcai telekkel együttesen) csaknem 2,3 milliárdért árulják.

A 12,5 milliárd egyébként szerényebb a tavalyi előirányzatnál, akkor ugyancsak 14 milliárd volt a cél. A válság miatt a BFVK igyekezett könnyíteni a pályázati és árverési feltételeken, de Gál Csaba vezérigazgató tapasztalatai szerint elsősorban azon ingatlanok iránt volt érdeklődés, amelyekben van bérlő, vagy nagyon jó az elhelyezkedésük.

 

A BFVK az általa eladni nem tudott épületeket egy együttműködési megállapodás alapján átadja az ugyancsak fővárosi tulajdonú Fiműv Zrt.-nek, amely bérbeadással próbálja őket hasznosítani. A volt iskolák közül a cég eddig hatot vett át, és hármat tudott kiadni. A bérbevevők minden esetben oktatási célra használják őket, ami azt a feltevést erősíti, hogy korlátozottan forgalomképes ingatlanokról van szó.

A három szerződésből a Fiműv éves szinten nagyságrendileg nettó 40 millió forint bevétellel számol. Az összes épület - ideértve tehát a tucatnyi üresen állót is - üzemeltetése (állagmegóvás, őrzés) évente mintegy 100 millió forint - közölte az [origo]-val Gáspárdy Gergely, a Fiműv vezérigazgatója.

"Sajnos az elmúlt év külső gazdasági körülményei nem biztosítottak optimális helyzetet az ingatlanok piacán, ennek következtében a főváros ingatlanhasznosítási tevékenysége is lelassult" - írta lapunknak küldött válaszában a vezérigazgató.

Murányi utca 10.

A bérbeadásból származó jövedelem és az üzemeltetési költség különbsége természetesen nem jelenti azt, hogy Budapest bukott volna az átszervezésen, hiszen a jogutóddal megszüntetett oktatási intézmények működésére többé nem kell áldozni, ezen évente minimum több százmilliót spórol az önkormányzat.

Az viszont nagyon valószínű, hogy az ingatlanok értékesítésével még jó ideig sok gondja lesz az e tevékenységéből évről évre jelentős bevételt remélő fővárosnak, és mint látható, a hasznosítás is akadozik.

 

A Neumann egyelőre nem költözik

Az összevonások bejelentése után, 2007 tavaszán a beolvasztásra ítélt intézmények dolgozói és tanulói az önkormányzat előtt tüntettek. Azzal érveltek, hogy nem forintosítható hátrányok származnak majd az intézkedéssorozatból, elvesztik ugyanis önállóságukat olyan iskolák, amelyek az országban egyedül oktattak bizonyos szakmákat. Ilyen iskola volt a Kvassay Jenő Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola, egyebek mellett közlekedésépítő és vasútépítő technikusi képzéssel. A főváros két éve azt tervezte, hogy az intézmény VI. kerületi, Rippl-Rónai utcai épületébe (képünkön) a Neumann János Számítástechnikai Szakközépiskolát költözteti. A Demokrata annak idején azt írta, az ügylet célja, hogy felszabadulhasson a Neumann értékes, az Örs vezér teréhez közeli telke. A zuglói iskola igazgatóhelyettese, Molnár Ferenc kérdésünkre azt mondta, a Kvassay volt épülete hivatalosan valóban a Neumann második telephelye lett, de a költöztetés már nincs napirenden. Nem is feltétlenül lenne racionális döntés, tekintve, hogy a mostani épületet néhány éve 100 millió forintból felújították.

 

Rippl-Rónai utca 26.