Kipipál egy feladatot, de nem robbantja a piacot az új szocpol

Segíthet pár ezer bajba jutott devizaadóson, minimális hangulatjavulást okozhat a lakáspiacon, de nem tudja felpörgetni a gazdaságot a kormány új lakásprogramja. A bizonytalanságot fokozza, hogy a támogatott hitelezés elindításához uniós jóváhagyás kell, ez akár több hónapos csúszást is okozhat.

Módosított feltételekkel visszahozza a szociálpolitikai támogatást (közkeletű nevén a szocpolt), és felélesztené az államilag támogatott lakáshiteleket a kormány - jelentette be Orbán Viktor kormányfő és Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter szerdán délelőtt (a támogatások feltételeiről korábbi cikkünkben olvashat részletesen). A két pilléren nyugvó új otthonteremtési programtól az építőipari vállalkozások és az ingatlanközvetítő hálózatok a lakáspiaci kereslet fellendülését remélik, az [origo]-nak nyilatkozó banki és gazdaságkutató szakemberek viszont ellentmondásosnak látják a terveket.

Az intézkedés legnagyobb előnye az lehet, hogy valamelyest lendíthet a lakáspiacon, a nehéz helyzetben lévő adósok ingatlanja piacképessé és üzleti alapon könnyebben eladhatóvá válhat a várhatóan növekvő kereslet miatt. A kockázata viszont az, hogy a jövőre mindössze 6,5 milliárd forinttal kalkulált, igen szűkre szabott költségvetési források miatt akár teljesen hatástalan marad a program, és nem hozza meg a remélt gazdasági növekedést. "Félő, hogy az új otthonteremtési program ugyanolyan rossz hatékonyságú lesz, mint az eddigi adósmentő intézkedések, például a Nemzeti Eszközkezelő, az ócsai program vagy az árfolyamgát lehetősége. Beleillik azon intézkedések sorába, amelyekkel a kormány kipipálhatja egy feladat elvégzését, de valójában nem old meg semmit" - mondta az [origo]-nak Varga Dénes, a DEM Információs és Gazdaságkutató Iroda ügyvezetője, aki részt vett az első Orbán-kormány lakástámogatási koncepciójának kidolgozásában.

Az Unió jóváhagyására nincs garancia

A program legbizonytalanabb eleme a hitelek kamattámogatása, amely csak akkor léphet életbe, ha arra az Európai Bizottság is áldását adja. A testület ugyanis minden olyan intézkedést megvizsgál, amelynél egy adott ország kormánya bármilyen segítséggel beavatkozik az ország pénzügyi rendszerébe, és ezáltal felmerülhet annak a gyanúja, hogy indokolatlanul versenyelőnyhöz juttatja a bankszektorát.

"A mostani bejelentéssel kapcsolatban ez mindenképpen bizonytalansági tényező, mert egyrészt egy ilyen jóváhagyás megszületése akár hónapokba is telhet, másrészt a jelenlegi európai pénzügyi problémák idején nem lehet biztosra venni a Bizottság pozitív döntését" - mondta el az [origo] kérdésére egy, a neve elhallgatását kérő banki vezető. Szerinte ezt az elemet túl hamar jelentette be kormány, és így indokolatlan várakozásokat kelthet az emberekben.

Ha viszont a program ezen eleme zöld utat kap, akkor az okoz némi bizonytalanságot, hogy nem tudni, a Matolcsy György által jövőre kalkulált 1,3 milliárd forintos kamattámogatási összeg egy becsült kiadást vagy egy maximált összeget jelent. Hivatalos választ erre egyelőre nem kaptunk a minisztériumtól, de bankvezetőkkel folytatott háttérbeszélgetésünk alapján az a valószínűbb, hogy nem egy megkötött keretösszegről van szó. Azt ugyanis szerintük jogilag és technikailag is nehéz elképzelni, hogy milyen alapon zárnának ki bárkit a támogatotti körből, aki egyébként teljesíteni tudja az ehhez szükséges feltételeket. Korlátot legfeljebb időben lehet felállítani, mondják a bankárok, mint ahogy ezt a kabinet bizonyos elemeknél 2012. december 31-éig, illetve 2014. december 31-éig meg is jelölte. Így viszont előfordulhat, hogy a kormány által várt néhány ezernél többen is élhetnek majd a támogatással, és ez növelheti a program hatékonyságát, miközben a most megjelölt költségvetési vállalást is felülírhatja.

Mi lesz a hatodik évben?

Az első Orbán-kormány alatt alkalmazott kamattámogatási rendszerhez képest ez a mostani még ebben az esetben is jóval szűkebben mérné az állami segítséget. A támogatott kamatok ugyan Matolcsy György szerint a piaci szinteknél akár harmadával is alacsonyabbak lehetnek, de a támogatás mértéke évről évre csökkenne, és a hitel futamidejének első öt évén túl meg is szűnne.

"Ez azért rossz megoldás, mert az állam így az adósokra tolja annak a kockázatát, hogy mi történik a hatodik évben és az után. Kérdéses, jobb lesz-e a gazdasági helyzet, alacsonyabbak lesznek-e a piaci kamatok, jobb helyzetben lesznek-e maguk a hitelfelvevők, és történetesen nem volna-e szükségük akár a mostaninál is nagyobb állami támogatásra" - érvel Varga Dénes.

A kutató szerint az lenne igazságos, ha az állam úgy határozná meg a támogatást, hogy az egy bizonyos piaci kamatszint alatt már nem járna, ezzel saját magára és a saját gazdaságpolitikájára tenné a felelősséget, és nem hárítaná át az adósokra a rossz gazdaságpolitikai döntésekből eredő kamatkockázatot. "A most meghatározott szisztéma szerint viszont valószínűsíthető, hogy leginkább azok mernek majd támogatott hitelt igényelni, akik támogatás nélkül is boldogulnának, és a magasabb kamatokat is elbírják" - fogalmaz Varga.

Hiénák kizárva

Az egyik nagy hazai bank felsővezetője szerint viszont lehetnek pozitív hatásai a programnak, különösen a már problémákkal küszködő eladósodott háztartások körében. "Aki rossz adós, de egy eladható ingatlanban lakik, az a támogatás miatt könnyebben és gyorsabban pénzzé teheti majd a lakását, mert vagy ő tud kisebb lakást vásárolni a támogatott hitelből vagy az, aki megvenné az ő házát" - fogalmazott a bankár. Véleménye szerint a támogatott hitelek élénkíthetik a lakáspiacot, és legalább néhány ezer családot kisegíthetnek az adósságcsapdából. Ugyanezt hangsúlyozta Valkó Dávid, az OTP Jelzálogbank elemzője is, aki szerint az intézkedés révén "jövőre oldódhat a lakáspiaci bénultság".

A kormány igyekszik kizárni az ingatlanpiac hiénáit a konstrukcióból. A támogatás feltételei között rögzítik, hogy a bedőlt hiteles ingatlanát a forgalmi érték 80 százalékánál alacsonyabb áron a támogatott hiteles nem vásárolhatja meg, vagyis azok, akik mélyen áron alul próbálják meg felvásárolni a rászorult adósok lakását, ehhez állami támogatást biztosan nem kaphatnak.

Jóllehet a bankszövetségtől származó értesüléseink szerint a program kidolgozásához nem egyeztetett a kormány a bankokkal, és a részletekről is a szerdai bejelentésből értesültek, van egy elem, amelyik kifejezetten a bankok szempontjait próbálja érvényesíteni. A feltételek közé ugyanis bekerült, hogy aki azért igényel támogatott hitelt, hogy megvásárolja egy bedőlt hiteles ingatlanát, annak ugyanahhoz a bankhoz kell fordulnia, mint amelyik az eredeti hitelt adta az immár fizetésképtelen adósnak. Ezzel az adott bank jár a legjobban, hiszen egy rossz adósát jobbra cserélheti, az új hiteligénylő lehetőségei viszont jóval korlátozottabbak, mint általában, hiszen nincs választási lehetősége, hogy mely intézménytől kérje a kölcsönt.

Alig pörgeti a gazdaságot

Az ország gazdasági növekedése szempontjából ugyanakkor a 6,5 milliárdos csomag hatékonysága elhanyagolható. Bár a kormány célja - a Nemzetgazdasági Minisztérium indoklása szerint - "elsősorban az, hogy megállítsa a lakásépítések számának évek óta tartó csökkenését, élénkítse a lakáspiacot, növelje a lakáscélú beruházási kedvet, és mindezt úgy tegye, hogy ne jelentsen vállalhatatlan kockázatot és terhet a lakosság és a költségvetés számára", az egyik nagy nemzetközi tanácsadó cég banki szakembere szerint ez a program legfeljebb "szépségtapasznak" elég.

A hazai építőipar a válság által talán legjobban sújtott gazdasági ágazat, ez a szektor vezeti az elmúlt időszak csődstatisztikáit, rengeteg a tönkrement cég, a munkanélkülivé vált alkalmazott, a kifizetetlen számlák és a körbetartozás. A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint Magyarországon a foglalkoztatottakból a gazdasági válság kezdetekor több mint 300 ezren dolgoztak az építőiparban (a versenyszférában alkalmazottak több mint 10 százaléka), számuk 2011 márciusában azonban már csak 260 ezer volt.

"Az építőipar fellendítéséhez és a lakáspiac beindításához még az államháztartás mai szűkös helyzetében is legalább 200 milliárd forintos költségvetési kiadás lenne indokolt" - mondta Varga Dénes, hozzátéve, hogy az a néhány milliárd forintos költségvetési kiadás, amellyel a kormány most számol, semmiféle érdemi változást nem fog hozni.

Különösen úgy, hogy az új program két pillére közül a 2012-es büdzsében nagyobb összeggel kalkulált, 5,2 milliárd forinttal beállított szocpolt kizárólag új lakások vásárlására vagy építésére lehet igényelni. "A lakáspiac felpezsdítését a használt lakások oldaláról is el lehetne indítani, nem csak az új lakásból lesz tégla és adóbevétel" - fogalmazott a kutató. Szerinte, ha a kormány 20-30 milliárd forintból lakbértámogatást nyújtana, annak következtében lényegesen több új lakás épülhetne meg, mint amennyit azzal ér el, hogy célzottan az új lakások piacát támogatja.