Másolásvédett CD-vel ijesztgetik a lemezkiadók a vásárlókat

Vágólapra másolva!
A nagy lemezkiadók a technológiai cégekkel közösen azon dolgoznak, hogy mihamarabb megbízható másolásvédelemmel ellátott CD-ket hozzanak forgalomba. Ez azonban nem tetszik a vásárlóknak, akik úgy vélik, joguk van számítógépükön MP3 formátumban is tárolni az egyes albumokat.
Vágólapra másolva!

Évek óta többfrontos háború dúl a kiadók, a lemezkalózok, a vásárlók és a hordozható digitális lejátszókat gyártó cégek között. Az óriáscégek legfontosabb feladatuknak tartják az MP3 kiirtását, meg akarják akadályozni, hogy egyetlen számítógéppel és CD olvasóval bárki másolatot készítsen az albumokról.

A kiadók álláspontja szerint illegális kópiának számítanak azok az MP3 fájlok is, amelyeket egy-egy CD megvétele esetén készítenek el a vásárlók saját maguknak, hogy a kocsiban, vagy a munkahelyen is hallgathassák kedvenc zenéiket. A lemezvállalatok arra szeretnék rábírni az internetezőket, hogy ha ilyesmire támad kedvük, vegyék meg a CD mellett a digitális kópiát is.

A vásárlók azonban nem értenek egyet a cégekkel, mivel úgy vélik, alapvetően nem a filléres CD korongért fizetnek, hanem a rajta tárolt zenéért. Azt az albumot, amit egyszer megvettek, joguk van saját használatra sokszorosítani.

A vevők oldalán állnak az MP3-lejátszókat gyártó vállalatok is, hiszen sokkal több eszközt tudnak eladni egy olyan világban, ahol megengedett a saját célra való másolás, mint ahol nem. Ugyan a hordozható CD lejátszók és a walkmanek népszerűbbek digitális társaiknál, mégis a jövő egyértelműen a tömörített zenét memóriából játszó eszközöké. Az igazi áttörés akkor fog bekövetkezni, amikor a több órányi zene tárolására alkalmas digitális lejátszók ára megközelíti a walkmanek és discmanek szintjét.

Ugyanakkor valós problémát jelent a kalózkodás, amely az internet terjedésével világméretű problémává nőtte ki magát. Sokan úgy vélik, a lemezkiadók is felelősek mindezért, az illegális zenék terjedése megelőzhető lett volna a CD-árak csökkentésével, és az internetes technológiák időben történő alkalmazásával.

Az óriáscégek az elmérgesedett viszonyok között egyetlen kiutat látnak: ki kell dolgozni a majdnem törésbiztos másolásvédelmet, és meg kell állítani az MP3 elharapózását.

Már a boltokban vannak a másolásvédett CD-k

Az elmúlt napokban, hetekben egyre többet hallani arról, hogy egyes kiadók csöndben olyan korongokat dobtak a piacra, amelyeket valamilyen szintű másolásvédelemmel láttak el. Ugyan ezidáig senki mutatott fel egyetlen ilyen korongot sem, mégis figyelemreméltó, hogy a levelezőlistákon, internetes fórumokon, és az elektronikus kereskedők vásárlói rovatában megszaporodtak az ilyen CD-kről szóló jelentések.

Az Amazon.com kritika rovatában például figyelmeztetés jelent meg arról, hogy az O Brother Where Art Thou című filmzenét nem lehet élvezhető minőségben lemásolni. James Dunn, Washington államból azt írta, hogy a CD-re felkerült a Macrovision hangtorzító technológiája.

Az amerikai informatikai magazin, a CNet szakemberei több boltban kapható CD-t is átvizsgáltak, de eddig nem találtak egyetlen egyet sem, amelyről ne lehetett volna digitális úton, MP3 formátumban lementeni a zeneszámokat. Azonban mindez nem jelenti azt, hogy a kiadók ne kísérleteznének különféle technológiákkal.

Az SDMI már nem alternatíva

A legismertebb és szinte az összes kiadó által támogatott SDMI technológia hónapok óta áll a bevezetés küszöbén, azonban a fejlesztést és szabványosítást végző konzorcium képtelen megállapodásra jutni a hordozható eszközöket gyártó vállalatokkal. Ráadásul a hírek szerint több lemezcég bizalma is megrendült az SDMI irányában, miután tavaly hackereknek sikerült feltörniük a kódolt zenefájlokat.

Az SDMI mindenhatóságában kételkedik a Bertelsmann Media Group is, amely nemrég fektetett be a SunnComm vállalat által kidolgozott MediaCloQ technológiába. A BMG először saját, promóciós célra készült CD-it fogja ellátni a védelemmel, és csak ezután dönt arról, hogy felhasználja-e az eljárást a boltokban árusított zenei albumok esetében is.

Hozzá kell tenni, hogy a német kiadó által tesztelt technológia már bemutatkozott néhány hónapja, amikor az amerikai és ausztrál boltokba került Charley Pride countryénekes albuma, a Tribute to Jim Reeves. A másolásvédelem megbízhatóságát többen megkérdőjelezték azután, hogy kiderült, a zeneszámok a CD megjelenésével egyidőben már letölthetőek voltak az internetről.

A másik, ígéretesnek tűnő technológia a SafeAudio, amelyet a már említett MacroVision nevű cég fejlesztett ki. Ez ráadásul már túlesett első, nagyobb éles bevetésén is, ezidáig ugyanis közel 300 000 másolásvédett teszt-CD került forgalomba. Mivel sem a kiadók, sem a MacroVision nem hajlandó elárulni, pontosan mely albumokat látták el védelemmel, elképzelhető, hogy ez idézte elő az elmúlt hetekben erősödő tiltakozásokat.

Egy biztos, soha, egyetlen kiadó sem lesz képes olyan technológiát kidolgozni, amelyek lemásolhatatlan CD-ket lehet majd előállítani. Még ha a hanganyag digitális lementését sikerül is korlátozni, azt sosem fogják tudni megakadályozni, hogy valaki a lejátszóból szóló hangot átvezesse egy másik, rögzíteni képes berendezésre.