Alkotmányt sérthet az adórendőrség felállítása



Alkotmányos kifogásait hangoztatja számos jogi szakértő, köztük az adatvédelmi biztos is, a felállítandó adórendőrséggel kapcsolatban. Majtényi László szerint az információszabadság részleges megszűnéséhez vezethet az adórendőrségről szóló törvény elfogadása.

Az adórendőrség felállításáról szóló törvény nem felel meg az adatvédelem alkotmányos szabályainak - mondta el Majtényi László adatvédelmi biztos a parlament alkotmányügyi bizottságának ülésén. Az ombudsman kifejtette, ha a törvény hatályba lépne, az az információszabadság részleges megszüntetésével járna. A javaslat egyik rendelkezése ugyanis lehetővé tenné, hogy a pénzügyminiszter, az APEH elnöke, illetve a felállítandó nyomozóhivatalok vezetői bármilyen közérdekű adat nyilvánosságra hozatalát megtagadják bűnüldözési érdekekre vagy a költségvetési bevételek biztosítására hivatkozva. Majtényi rámutatott, a törvényjavaslat nem határozza meg, hogy az adórendőrség milyen adatokat kezelhet, azokhoz pontosan hogyan juthat hozzá. Az ombudsman annyit mondott, a javaslat legnagyobb problémája, hogy valójában nincs normaszövege, azaz rendelkezései nem vagy csak nagy nehézségek árán értelmezhetőek. Hack Péter az SZDSZ, illetve Avarkeszi Dezső az MSZP részéről kifejtette, komoly alkotmányos problémának tartják, hogy az adónyomozók eljárásuk során különböző kényszerítő intézkedéseket alkalmazhatnának s lőfegyvert is használhatnának, miközben nem az erőszakos bűncselekmények felderítése lenne a feladatuk. Véleményük szerint az adófizetéssel összefüggő bűncselekmények felderítése egyáltalán nem igényli, hogy felfegyverezzék az adórendőrséget. Ez az állampolgári jogok indokolatlan, aránytalan s ezért alkotmányellenes korlátozását jelentené. Hack szerint ha a kormány az adóügyekkel kapcsolatos bűncselekmények felderítésének hatékonyságán kíván javítani, akkor a rendőrséget kell megerősítenie. Az SZDSZ-es képviselő hangsúlyozta, nem illeszthető a hatályos jogszabályok közé, hogy felfegyverkezett köztisztviselőket nyomozóhatósági jogkörrel ruházzanak fel. Szakács Imre, az alkotmányügyi bizottság fideszes alelnöke elmondta, a felvetődött problémák egy részének megoldása érdekében pártja is módosító indítványokat terjeszt elő. A bizottság az MSZP és az SZDSZ képviselőinek tiltakozása, valamint a MIÉP tartózkodása mellett általános vitára alkalmasnak találta a törvényjavaslatot. Halmai Gábor alkotmányjogász elmondta, az adórendőrség felállításáról szóló törvény a magyar jogrendszerben példátlan módon ruházna fel köztisztviselőket nyomozati jogkörrel, ráadásul úgy, hogy fegyverhasználatra is joguk lenne. Jogszerűen a rendőrségi törvény módosításával lehetne létrehozni egy ilyen széles nyomozati jogkörrel rendelkező adórendőrséget. A rendőrségi törvény csak kétharmados támogatással módosítható. Az adórendőrség felállításáról szóló jogszabályt viszont egyszerű többséggel kívánják a koalíciós pártok elfogadtatni.. Ha a parlament végül elfogadja az adórendőrség felállításáról szóló törvényt, az adórendőrök szinte minden olyan módszert bevethetnek majd az adócsalókkal szemben, mint amilyeneket jelenleg a rendőrök használhatnak. Az adónyomozóknak meglesz a lehetőségük titkosszolgálati eszközök alkalmazására is, így például az érintettek tudta nélkül házkutatásokat tarthatnak, telefonokat hallgathatnak le. Eljárásuk során testi kényszert is alkalmazhatnak, s lőfegyver használatára is joguk lesz.