Átvilágítanák a bírókat és ügyészeket



Annak ellenére, hogy Kövér László, a polgári titkosszolgálatokat irányító miniszter és Keleti György, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának elnöke múlt hét szerdai találkozóján egyértelművé vált, hogy az MSZP és az SZDSZ nem támogatja a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény módosítását, a tárca vezetője mégis a ház elé vitte javaslatát.

Kövér László tegnapi expozéjában kifejtette: a döntéshozatali folyamatok jogellenes befolyásolásának megakadályozása érdekében javasolja a kormány a bírók és az ügyészek védelmének és nemzetbiztonsági szervek általi ellenőrzési lehetőségének kiterjesztését. Az eddig csupán a titkosszolgálati adatgyűjtést engedélyező bírókra vonatkozó lehetőség a módosítás szerint a bűnszervezet tagjaként elkövetett és a kiemelten veszélyes gazdasági bűnügyeket tárgyaló ítélethozókra és az ügyben eljáró ügyészekre is vonatkozna. A C típusú ellenőrzés elvégzéséről az érintettek tudtával a bíróság és az ügyészség azon vezetője rendelkezhetne, aki az ügyre való kijelölést végzi. A szignáló bíró ezt követően a vizsgálat eredményének figyelembevételével dönthet, hogy eltér-e a szokásos ügyelosztási rendtől. Kövér szerint a javaslat nem vet fel alkotmányossági aggályokat, mert a már meglévő ellenőrzési gyakorlat következetes kiterjesztését jelenti és nem sérti a bírói függetlenséget sem. Solt Pál, a Legfelsőbb Bíróság és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke két hete a nemzetbiztonsági bizottság előtti meghallgatásakor kijelentette: nem ért egyet a törvény módosításával, mert az különbséget tenne bíró és bíró között. Az ellenzék nem támogatta a törvénymódosítást, különösen a pontatlan jogfogalmakat kifogásolták a felszólalók. Az MDF képviselője is bejelentette, hogy módosító indítványt nyújtanak be. Antalóczy Attila (MSZP) a kiemelt súlyú büntetőügyek meghatározásának hiányát tette szóvá. A szocialista politikus úgy vélte, az eljáró bírók kijelölésének automatizmusát felborító ügyelosztási rendszer a külső kontroll lehetőségét rejti magában. Világosi Gábor szerint a javaslat nem határozza meg, ki állapítja meg, mely ügyekben áll fenn a jogellenes befolyásolás veszélye. Szerinte ezzel a javaslattal a kormány csupán kipipál egy fontos feladatot. A kisgazda Várhelyi András a párt támogatásáról biztosította a javaslatot, de megjegyezte: a bírók és ügyészek védelmének időtartamáról és annak költségeiről nem rendelkezik. Horváth Balázs (MDF) szerint a kiemelt ügyek pontos felsorolását tartalmaznia kellene a módosításnak. Hegedűs Lóránt (MIÉP) támogatta a módosítást, de kijelentette: a sajtó egyes képviselőinek ellenőrzése fontosabb lenne, mint az igazságszolgáltatásban dolgozóké. Kövér László a végszavazás pillanatáig reménykedik abban, hogy sikerül megegyezni és biztosítani a törvénymódosításhoz szükséges kétharmados többséget. A Népszavának nyilatkozó miniszter úgy véli: a javaslatnak semmilyen napi politikai vonatkozása nincs, szerinte szerencsétlen dolog lenne belehelyezni abba a kétségkívül nem túl finom légkörbe, ami a kormánypártok és az ellenzék között uralkodik. "Nem kívánom - pláne előre - azzal megvádolni a javaslatra majd nemmel szavazó képviselőket, hogy nem áll érdekükben a szervezett bűnözés elleni harc. Csupán azt gondolom, hogy feltehetően nem értették meg a kormány szándékait, és talán tudnak jobb javaslatot arra, hogyan lehet, amíg még nem késő, elejét venni annak, hogy a szervezett bűnözés az igazságszolgáltatást a befolyása alá vonja" - nyilatkozta Kövér. A miniszter rámutatott arra, hogy a kormány javaslata nem jelentene radikális módosítást a jelenlegi törvényhez képest, mivel a titkosszolgálatok ma is beépülhetnek az igazságszolgáltatásba, ha erre szükség van, csupán titkos munkaviszonyt nem létesíthetnek a bírósági és ügyészségi szervezet tagjaival. Kövér elmondta azt is: a most tárgyalt javaslaton túl szükség lenne a nemzetbiztonsági törvény átfogó felülvizsgálatára, és ezen belül a titkosszolgálatok számának csökkentésére. Ma is fenntartja azt a korábbi véleményét, hogy a katonai felderítést a honvéd vezérkar, a katonai elhárítást pedig a titkosszolgálatokat irányító miniszter alá kellene rendelni. Erről azonban később, egy talán nyugodtabb politikai légkörben kell majd tárgyalni, mivel a módosításhoz szintén kétharmados többségre van szükség.