Újabb tárgyalási menet Bős-Nagymaros ügyében



Pozsonyban ma ismét összeülnek Bős szlovák és magyar szakértői. A Dzurinda-, illetve az Orbán-kormány kinevezése óta ez az első szakértői szintű tárgyalás a vízlépcsőrendszerről, pontosabban a hágai Nemzetközi Bíróság döntésének végrehajtásáról. Székely László magyar kormánybiztos partnere Dominik Kocinger lesz.

Az új szlovák kormány még szerdán úgy döntött: a szlovák tárgyalódelegáció vezetésével a vízlépcsőrendszer "nagy öregjét", Dominik Kocingert bízza meg, aki korábban is a vízlépcsőrendszer kormánybiztosa volt. A szlovák fél tárgyalási stratégiájával kapcsolatban Pavel Koncos földművelésügyi miniszter annyit árult el a Népszava tudósítójának, hogy az "nem változik, Szlovákia továbbra is az 1977-es államközi szerződést tartja mérvadónak, ehhez, illetve a hágai bíróság döntéséhez ragaszkodik". Helyesnek tartja a kormány döntését, azaz Dominik Kocinger megerősítését a kormánybiztosi poszton Július Binder, a bősi műtárgyat megépítő Vízgazdálkodási Beruházó Vállalat (VHV) igazgatója, aki a Vladimír Meciar vezette Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (HZDS) listáján bekerült a szlovák törvényhozásba. Július Binder, aki mellesleg szeretne Pozsony főpolgármestere is lenni, s indul a decemberi önkormányzati választásokon, a Népszava kérdéseire válaszolva cáfolta, hogy "elhanyagolná" a szívügyének tartott bősi vízlépcsőt. Annyit mondott: továbbra is irányítani kívánja az állami vállalatot, mert "Bőst felügyelnie kell". Persze lehet, hogy Binder igazgató álma hamar szertefoszlik. Időközben ugyanis kiderült, hogy a VHV súlyos fizetési gondokkal küzd. Brigita Schmögnerová pénzügyminiszter szerdán a parlamentben a kormányprogram vitája során elárulta, hogy a Július Binder vezette vállalat nem képes törleszteni a kormánygaranciával 1995-ben és 1996-ban a JP Morgantól felvett hitel (200 millió USD) december 16-án és 18-án fizetendő kamatait, amelyek hozzávetőleg 478 millió koronát tesznek ki. Schmögnerová szerint Július Binder - cége fizetésképtelenségére hivatkozva - levélben kérte a kormánytól, hogy vállalja a vállalat helyett a hitelkamatokat. Az igazgató azt állítja, cége azért került nehéz helyzetbe, mert a Moravcík-kormány (amelynek Brigita Schmögnerová is tagja volt) egyik döntésével lehetővé tette a Szlovák Villamos Művek kereskedelmi társasággá történő átalakulását, minek következtében a villamosságiak nem az állami vállalattól veszik az energiát, hanem maguk állítják azt elő. Azt állítja, hogy a villamosságiak 5 milliárd koronával tartoznak nekik, s igazát bírósági úton akarja bizonyítani. A pénzügyminiszter viszont felrótta Július Bindernek, hogy vállalata áthidaló hiteleket kért és vett fel, miközben ezekről nem tájékoztatta a pénzügyminisztériumot, amely ténylegesen vállalta a garanciát. A kép teljességéhez hozzátartozik, hogy a VHV nem az egyetlen szlovák vállalat, amely ma képtelen törleszteni kormánygaranciával felvett külföldi hiteleit. Brigita Schmögnerová is leszögezte: nem akarta megkérdőjelezni "egyes vízi erőművek" fontosságát, a VHV példáját pedig azért hozta fel, hogy rámutasson az előző kormány felelőtlen, az ország érdekeit veszélyeztető gazdaságpolitikájára. Július Binder kitartott korábbi állítása mellett, miszerint a párkányi híd "fölösleges, ha megépül az alsó vízlépcső". Márpedig Szlovákia követeli az 1977-es, a hágai bíróság által is érvényesnek mondott szerződés maradéktalan betartását. Az új szlovák kormány másként kezeli a párkányi híd kérdését. Pavel Koncos ama meggyőződésének adott hangot, hogy az esetleges alsó vízlépcső és a párkányi híd nem függ össze. Gabriel Palacka közlekedésügyi miniszter, aki a napokban találkozik magyar kollégájával, pedig úgy fogalmazott: "a vízszint kérdése műszakilag megoldható".