Ítélőtáblák nélkül több száz ügy marad a Legfelsőbb Bíróságon



A Népszava információja szerint csaknem ezer olyan ügy marad a Legfelsőbb Bíróságon, amelyeket januártól átadtak volna az ítélőtábláknak. Ha a táblabíróságok a kormány szándékának megfelelően jövőre nem kezdhetik meg munkájukat, a megmaradó ügyek tovább lassíthatják a Legfelsőbb Bíróság munkáját.

A Népszava értesülése szerint a Legfelsőbb Bíróság közel ezer ügyet szándékozott átadni az ítélőtábláknak, amelyek azonban a kormány törvényjavaslata értelmében nem kezdhetik meg a munkájukat jövőre. Így az ügyek a Legfelsőbb Bíróságon maradnak, amelynek bírói tanácsai így is rendkívüli mennyiségu peres üggyel kénytelenek dolgozni. Szakértők szerint az az ideális, ha egy bírói tanács 140-150 üggyel dolgozik egyszerre. A Legfelsőbb Bíróság polgári perekkel foglalkozó tanácsai ennek számnak a két-háromszorosával foglalkoznak. Így előfordul, hogy egy ügyben az első tárgyalást az iratok megérkezésétől számított 8-10 hónap múlva tudják megtartani. A legrosszabb helyzetben a Legfelsőbb Bíróság közigazgatási tanácsai vannak, ahol a például az adó- és vámpereket tárgyalják. Lomnici Zoltán, a Magyar Közigazgatási Bírák Egyesületének vezetője elmondta, abban a tanácsban, amelyben ő is bíráskodik, csaknem ezer üggyel kénytelenek egyszerre dolgozni. Az egyesület elnöke szerint ez világcsúcsnak számít. Ráadásul ezek egy része bonyolult, nagy perértéku ügy. A leterheltség következtében az új ügyekben csak egy-másfél éven túli időpontra tudják kituzni az első tárgyalást. Lomnici Zoltán elmondta, az ítélőtáblák hiányában eltolódhat az egész igazságügyi reform, ám elképzelhető, hogy azt az elemét, mely a közigazgatási perekben korlátozná a fellebbezési jogot, ennek ellenére bevezetik. A tervek szerint a megyei bíróságok többek között az adó-, vám- és illetékperekben jogerős döntéseket hozhatnak majd. A szakértő szerint ezzel mindenképpen csökkenteni lehetne a közigazgatási perek befejezésének időtartamát.