Nem mindenhová juttat a kabinet



A jövő évi költségvetésről szóló törvényjavaslat, illetve az ehhez eddig benyújtott képviselői módosító indítványok alapján valószínűsíthető, hogy 1999-ben nem csupán több, korábban elkezdett beruházást és programot nem folytat a kormány, hanem néhány, nagyságrendekkel kisebb központi támogatást igénylő fejlesztést és közalapítványt sem fog finanszírozni. Jelentősen csökken majd a nyugdíjemelés korábban tervezett mértéke.

Az már néhány hete kiderült, hogy forráshiány miatt nem az eredeti terveknek megfelelően épül majd fel az új Nemzeti Színház. Az új színház felépítéséhez szükséges összeg nagyságáról megoszlanak a vélemények. Ami biztos: eddig 2 milliárd forintba került a beruházás, és körülbelül ugyanennyi pénzre lenne szükség az építkezés helyszínének helyreállításához is. Kétséges a 4-es metró ügye is. Előkészítetlenségre hivatkozva kívánja a kabinet a tízéves szakmai vita után eredetileg jövőre tervezett és eddig körülbelül 1 milliárd forintba kerülő ítélőtáblák beindításának elhalasztását. A négyszintű bírói rendszer kialakításához jövőre 1 milliárd 100 millió forint kellene. Évek óta tart az előző kulturális tárca SuliNet programja, az iskolai számítógépes hálózatrendszer fejlesztése - amiért Magyar Bálint volt kultuszminiszter szerdán kapta meg a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság díját - jövőre körülbelül két és fél-három milliárd forintba kerülne. A kormány a programot nem kívánja folytatni. Így a középiskolák teljes körének és az általános iskolák körülbelül tíz százalékának az információs szupersztrádába való bekapcsolása befejeződik. A héten bizonytalanná vált több közalapítvány, illetve ezek által működtetett kutatóintézet jövője. A költségvetési törvényjavaslathoz benyújtott módosító indítványaiban három kormánypárti képviselő a Politikatörténeti Intézet 50 milliós központi támogatásának teljes megszüntetésére, valamint az '56-os Intézet költségvetési finanszírozásának radikális csökkentésére tett javaslatot. Megszűnhet a Nemzeti Panteon Alapítvány is. A korábban néhány tízmillió forinttal gazdálkodó, nemzeti emlékhelyek, síremlékek ápolására nyolc éve létrehozott alapítvány támogatására egyetlen fillért sem különítettek el a költségvetésben. A nagyobb vidéki beruházások közül nem jut pénz például a Székesfehérvárt elkerülő út továbbépítésére. Ez körülbelül 2 milliárd 100 millió forintba kerülne. A kormány, pontosabban a Nyugdíjbiztosítási Alap korábban nem tervezett 11 milliárd forinthoz jut majd jövőre annak az Országgyűlés által elfogadott módosító indítványnak a következtében, amely alapján a törvényben meghatározott 7 százalékkal szemben csak a jövedelem 6 százalékát lehet jövőre befizetni a magánnyugdíjpénztárakba. Ennél is jóval többet, körülbelül 50 milliárdot nyer majd a kabinet azzal, hogy a nyugdíjemelés korábban tervezett 20 százalékos mértékét 14 százalékra csökkenti. Azt már hónapokkal ezelőtt bejelentette a miniszterelnök, hogy a kormány nem kívánja kifizetni azt az 1 milliárd 200 millió forintot a Nádor '95 Rt.-nek, amivel a cég a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat speciális eszközeit fejlesztené. A kiadási oldalon a jelentősebb változások közül említést érdemel, hogy körülbelül duplájára, 1 milliárd 100 millió forintról 2 milliárd 300 millió forintra emelkedik a Miniszterelnöki Hivatal támogatása. Majdnem 40 százalékkal, mintegy 10 milliárd forinttal több pénzzel gazdálkodhat majd az APEH. A millenniumi ünnepségekre a parlamentben elhangzott miniszteri bejelentés szerint 25 milliárd forintot szán a kormány, ennek azonban csak töredéke, alig több mint 3 milliárd forint szerepel a jövő évi büdzsében. Úgy tudjuk, Nemeskürty Istvánnak, a millenniumi ünnepségekért felelős kormánybiztosnak csak a jövő év közepéig kell elkészítenie az ünnepségek részletes költségvetését. Kétszeresen is finanszírozza jövőre az állam az egyházak hitoktatását. A Horn-kormány által megkötött vatikáni megállapodásban ugyanis hazánk és a Szentszék abban egyezett meg, hogy a hitoktatók díjazása címen az egyházaknak folyósított költségvetési támogatást beolvasztják az egyházi alapintézmény működésére folyósított központi támogatásba. Ennek megfelelően az 1998-as költségvetés különböző címeken körülbelül 40 százalékkal több pénzt juttatott az egyházaknak, mint amennyit az 1997. évi költségvetés a hitoktatók díjazásával együtt folyósított. A hitoktatás támogatására azonban a kabinet jövőre újabb 1 milliárd 700 millió forintot szán.