Január elsején hatályba lépő törvények



Mától alanyi jogon jár a családi pótlék, változnak az egészségügyi ellátás, illetve a fogyatékosok támogatásának szabályai továbbá a szabadságolás rendje az ezen a napon hatályba lépő törvények előírásainak megfelelően.

A családok támogatásáról szóló törvény rendelkezései szerint alanyi jogon jár a családi pótlék, a gyermekgondozási támogatás és az anyasági ellátás, ez utóbbinak az összege másfélszerese a gyermek születésekor érvényes öregségi nyugdíj minimumának. A törvény bevezeti az iskoláztatási támogatást, amely a családi pótlékot váltja fel a gyermek iskolakezdésétől. Ezt a támogatást a helyi önkormányzat jegyzője megvonhatja attól a családtól, ahol a szülők nem gondoskodnak a gyermek iskoláztatásáról. Az egészségügyi törvény módosítása kiterjeszti az ingyenes fogászati ellátást a középiskolai tanulmányok befejezéséig. Az utazási költségtérítés nem csupán a területileg illetékes egészségügyi intézménybe, hanem szakmailag indokolt esetben a más szolgáltatóhoz történt beutaláskor is igénybevehető. A törvénymódosítás szerint január elsejétől meg kell vonni a táppénzt attól, aki az elrendelt orvosi vizsgálaton nem jelenik meg, vagy a keresőképesség elbírálását ellenőrző vizsgálathoz nem járul hozzá.
A Munka törvénykönyvének módosítása arról rendelkezik, hogy legkésőbb következő év június 30-ig vehetik ki szabadságukat a munkavállalók a korábbi január 30-a helyett. Az új évtől 600 forint lesz 100 kilogrammonként a gépjárműadó alsó mértéke a jelenlegi 400 forint helyett, a felső határ pedig 800 forintról 1.000 forintra nő.
A gépjárműadó-törvény módosítás arról is rendelkezik, hogy 50 százalékos kedvezmény jár a szabályozott katalizátorral működő teherautó és a 3,5 tonna össztömeget meg nem haladó dízelüzemű jármű után. A szintén január elsején hatályba lépő fogyatékosok jogairól és esélyegyenlőségéről szóló törvény a 18. életévüket betöltött súlyos fogyatékosok számára támogatást állapít meg, amelynek összege megegyezik a mindenkori öregségi nyugdíj minimumának 80 százalékával. Még decemberben megalakult a Fővárosi Fogytékosügyi Tanács és az év elején jön létre az országos szerv, melyeknek feladata a fogyatékosok egyesületeinek koordinálása illetve érdekképviselete lesz.

*

A személyi jövedelemadó (szja) törvény szerint 1999-ben három adókulcs lesz a jelenlegi hat helyett és 10 százalékra csökken az adójóváírás az 1998. évi 20 százakról. Az adókulcs 400.000 forintig 20 százalék lesz; 400.000 és egymillió forint között 80.000 forintot és a 400.000 forinton felüli rész 30 százalékát kell adóként fizetni. Akinek meghaladja a jövedelme az egymillió forintot, annak 260.000 forint és az egymilliót meghaladó összeg 40 százaléka lesz az adója. A jóváírásnál is lényeges ez utóbbi összeghatár, ugyanis ezt a kedvezményt csak azok vehetik igénybe - havonta legfeljebb 3.000 forintig -, akiknek az éves bevallott jövedelme nem éri el az egymillió forintot. Új elem az szja-törvényben a gyermekek után járó adókedvezmény. Eszerint egy és két gyermek esetében 1.700 forint, kettő vagy több gyermeknél 2.300 forint, súlyosan fogyatékos gyermek esetén pedig 2.600 forint kedvezmény jár havonta a családoknak. Azok a családok is részesülnek ebben a támogatásban, ahol az egyik szülő - jövedelmi helyzete miatt - önmagában nem tudná kihasználni az adócsökkentést, ugyanis a kedvezmény megosztva is igénybe vehető. A befektetések adókedvezménye 20 százalékra csökken a jelenlegi 30 százalékról, és ezen a címen legfeljebb 200.000 forint adót lehet megtakarítani. A módosított általános forgalmi adó (áfa) törvény szerint csupán évente egyszer kell áfa-bevallást készítenie annak a vállalkozónak, akinek a tárgyévet megelőző esztendőben árbevétele nem érte el a 3 millió forintot. A parlament döntése alapján a kormány legfeljebb 400.000 forintig visszaigényelhetővé tette a jövő évtől kiadott építési engedéllyel épülő, illetve a január elseje után vásárolt lakások utáni áfa 60 százalékát. A könnyítések közé sorolható, hogy nem kell forgalmi adót fizetni az általános- és középiskolai tankönyvek, továbbá a látás- és halláskárosultak számára készített eszközök, valamint a csecsemőpelenka után. A gépjárműadó alsó mértékét 600 forintra emelte - 100 kilogrammonként - a jelenlegi 400 forintról az Országgyűlés, a felső határ 800-ról 1.000 forintra nő. Az adó összegét - a megadott összeghatárok figyelembevételével - a helyi önkormányzatok határozzák meg. (MTI)