Megváltozott a maffiatörvény

Hibásan küldte el Áder János házelnök a szervezett bűnözés elleni törvénycsomagot Göncz Árpád köztársasági elnöknek. A törvénycsomag tizenhét ponton változott meg ahhoz képest, ahogy azt az Országgyűlés decemberben elfogadta. A házelnök által aláírt jogszabályba olyan elemek is visszakerültek, amelyeket az ellenzék kiszavazott. Soltész István, a parlament főtitkára nem tartja valószínűnek, hogy megmásították a dokumentumot. Az Igazságügyi Minisztérium és a törvényt előterjesztő Belügyminisztérium nem vállalja a felelősséget.

Az Országgyűlés tavaly, december 22-én fogadta el "a szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól, és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról" címet viselő, úgynevezett maffiaellenes törvénycsomagot, amit az Országgyűlés elnöke, Áder János december 29-én küldött el Göncz Árpád köztársasági elnök hivatalának. A kormány kezdeményezte, hogy az államfő a törvény kihirdetése előtt kérjen előzetes normakontrollt az Alkotmánybíróságtól. A törvénycsomag áttanulmányozása után a köztársasági elnök
munkatársai vették észre, hogy a házelnök által szignált jogszabály több ponton eltér attól, amit a parlament elfogadott.

A maffiaellenes törvénycsomagnak nevezett kormányjavaslat egyes rendelkezései kapcsán az Országgyűlés plenáris ülésén és a bizottságokban is vita alakult ki arról, hogy a javaslat mely rendelkezései igényelnek elfogadásukhoz kétharmados többséget, vagyis ellenzéki hozzájárulást.
A szocialista és a szabad demokrata képviselők nem értettek egyet a kormánykoalícióval abban a kérdésben, hogy a rendőrségi, valamint az idegenrendészeti törvény mely részei módosíthatók egyszerű, illetve kétharmados többséggel. Ezt a jogvitát az Alkotmánybíróság zárhatja majd le az előzetes normakontroll kapcsán hozandó határozatával. Az MSZP és az SZDSZ végül az állami túlhatalomtól, valamint a demokratikus szabadságjogok sérelmétől tartva elutasította a törvényjavaslat kétharmados többséget igénylő pontjait. Az elfogadott törvény szövege tehát nem mindenben egyezett a kormány szándékaival.

A házelnök által az államfőnek átküldött törvényszöveg viszont több, információink szerint 17 ponton eltér a parlament által elfogadott szövegtől. Ilyen mulasztásra az Országgyűlés eddigi történetében még nem volt példa.

Soltész István, az Országgyűlés főtitkára nem tartja valószínűnek, hogy a törvény szövege eltér a parlament által decemberben elfogadottól. Mint mondta, a Ház és az illetékes minisztérium szakértői ellenőrzik a képviselők által elfogadott szöveget, mielőtt azt a házelnök aláírja.

A hiba kiküszöbölése egyébként nem egyszerű, ugyanis az Alkotmánybíróság eddigi állásfoglalásai szerint az ilyen tévedés orvoslása csak újabb törvénymódosítással történhet meg. A parlamenti házszabály is kimondja, hogy egy törvény utólagos átírása sértené a jogbiztonság elvét. Ennek
alapján tehát az Országgyűlésnek újra szavaznia kellene az egyszer már elfogadott törvényről, ám időközben azt már kézjegyével szentesítette a házelnök, ráadásul az Alkotmánybíróság is vizsgálja.

A szavazás eredménye utáni szövegmódosítás alapján a törvény nem létező rendelkezésekre hivatkozik, illetve nem létező jogintézményekre utal. Szerepel például benne az úgynevezett Megelőzési Szolgálat államtitokkörének meghatározása, pedig ennek a szolgálatnak a felállításához az
ellenzék nem járult hozzá. Az államfőnek átküldött szövegben ráadásul hibás számozások is szerepelnek. Amennyiben tehát hatályba lépett volna a törvény, az számos megoldhatatlan problémát okozott volna az ítélkezés során. A köztársasági elnök munkatársai összesen tizenhét pontban
találtak eltérést a parlament által elfogadott szöveghez képest, az államfő az Alkotmánybíróságot kéri ezek felülvizsgálatára az előzetes normakontroll keretében.

Parlamenti szakértők szerint a mulasztásért elsősorban a kormányt terheli felelősség. A módosító indítványok parlamenti elfogadása után ugyanis az előterjesztőnek, vagyis ebben az esetben a Belügyminisztériumnak és az igazságügyi tárcának kell elkészítenie a végszavazásra kerülő végleges
szöveget. Az ellenzék által kiszavazott paragrafusok egy részét azonban a minisztériumok benne hagyták a szövegben, s ezt aláírása előtt nem ellenőrizte a házelnök, és nem tűnt fel Pokol Bélának (FKGP), az alkotmányügyi bizottság elnökének sem, pedig még a végszavazás előtt ő is
megkapta hivatalból a törvényszöveget. Áder János házelnök vizsgálatot rendelt el az ügyben.

Hende Csaba (MDF),az Igazságügyi Minisztérium politikai államtitkára szerint a hibának több forrása is lehetett, de ezek közül egyet, az igazságügyi tárcát ki lehet zárni. Ugyanis - mondta - nem a tárca volt az előterjesztője a törvénycsomagnak és így a parlamenti vita után sem gondozták annak szövegét. Hende Csaba kijelentette, hogy feltétlenül kíváncsi lesz Áder János házelnök az üggyel kapcsolatos magyarázatára.

Kuncze Gábor, az SZDSZ frakcióvezetője törvénysértőnek és a parlamenti gyakorlatban teljesen szokatlannak nevezte az eljárást. Az ellenzéki politikus szerint emiatt a Tisztelt Háznak a törvénycsomagra még mindenképpen vissza kell térnie. Kuncze úgy ítélte meg, hogy ez az eset arra
mutat rá: szervezetlen a kormány munkája. - A kormánynak nincs joga arra, hogy önhatalmúlag megváltoztasson egy törvénycsomagot, amelyben ráadásul nemzetközi szerződéseket sértő részek is maradtak. Kuncze érdeklődésünkre elmondta: a törvénycsomag beterjesztőjét, a Belügyminisztériumot terheli a felelősség, amit szerinte azonban senki sem vállal majd.

Valenta László, Pintér Sándor belügyminiszter kabinetfőnöke a Népszavának kijelentette: a belügyi tárcának semmilyen felelőssége nincs az ügyben. Úgy véli, a gondot az okozza, hogy a köztársasági elnöknek megküldött törvénycsomagba bekerültek azok a paragrafusok, amelyek hivatkoznak azokra a passzusokra, amelyeket kiszavaztak a képviselők. Éppen ezért a törvény nem koherens, s ezeket az ellentéteket szerinte az Alkotmánybíróságnak kell megoldania.(NÉPSZAVA)