A skinheadek tagadnak - a szemtanúk bizonytalanok

Tagadta bűnösségét az a nyolc bíróság elé állított skinhead, akiket azzal gyanúsítanak, hogy rendőrökkel tűztek össze Budapesten a Viking Klubban február 13-án - derült ki a per első tárgyalási napján, csütörtökön a Fővárosi Bíróságon. Az ügyben február 25-én hoz ítéletet a bíróság.

Az ügyész a tárgyaláson csoportosan felfegyverkezve elkövetett hivatalos személy elleni erőszak bűntettével vádolta a bíróság elé állított három német, két szlovák, két magyar és egy cseh állampolgárságú fiatalt. A nyolc vádlott közül hetet február 13-án este őrizetbe vettek, kedden pedig előzetes letartóztatásba kerültek, míg egy magyar állampolgárságú fiatalkorú vádlott szabadlábon védekezhet. A tárgyaláson két vádlott azt állította, hogy szombat este nem is voltak a Viking Klubban, őket az utcán vették őrizetbe. A többiek pedig hangoztatták, hogy nem követtek el semmi olyat, ami a vádiratban szerepel. A tárgyaláson tanúként hallgattak meg több rendőrt, köztük az ügy sértettjeit is, akik elmondták, hogy akkor érte őket a támadás a klubban, amikor igazoltatni próbálták a fiatalokat. - A szórakozóhely közönsége először zúgolódni, kiabálni kezdett, majd ütöttek, rúgtak, végül pedig a kezük ügyében lévő tárgyakkal, például sörösüveggel, pohárral, téglával, székkel, asztallal dobálták meg a rendőröket - állították az ORFK és a BRFK munkatársai. A tárgyaláson több tucat eredménytelen szembesítés zajlott le. A rendőrök felismertek erőszakosan fellépő személyeket a vádlottak között, amazok viszont tagadták, hogy ilyen cselekményben részt vettek volna. A rendőrtanúk a tárgyaláson több ízben bizonytalanul azonosították a vádlottakat, illetve előfordult, hogy ellentmondó személyleírásokat adtak az erőszakoskodó skinheadekről. Ezt a rendőrök azzal magyarázták, hogy a teremben félhomály volt, a szituáció pedig nem engedte, hogy alaposan megfigyeljék az elkövetőket. A büntetőeljárási törvény szerint az ügyben jelenleg folyó gyorsított eljárás során a bíró csak egyszer napolhatja el a tárgyalást, akkor is legfeljebb nyolc napra, és a második tárgyalási napon ítéletet kell hirdetnie. A törvény szerint egyébként a gyorsított eljárás feltétele, hogy a vádban foglaltak legfeljebb öt év szabadságvesztéssel sújthatók, az ügy megítélése ténybeli és jogi szempontból egyaránt egyszerű, továbbá tettenérés, illetve beismerés történt.
(MTI)