Százezer fantomgyanús cég

Havonta több száz társaság törlését kezdeményezik

Információink szerint országos szinten 100 ezer gazdasági társaság nem tett eleget éves beszámolóadási kötelezettségének. E cégek többségéről feltételezhető, hogy nem létezik, azaz fantomcég. A cégbíróságok megkezdték a több tízezer társaság ellenőrzését, ám a munka a korábban vártnál lassabban halad.

A cégbíróságok megkezdték a mérlegbenyújtásra vonatkozó felszólítások kipostázását ezeknek a vállalkozásoknak. Azokkal a cégekkel szemben, amelyektől továbbra sem érkezett válasz vagy arról kaptak információt, hogy a megadott címen nem működik gazdasági társaság, megindították a törlési eljárást.

A felszólítások kiküldése s a fantomcégek kiszűrése azonban az előzetes várakozásokhoz képest jóval lassabban halad. Információink szerint léteznek olyan megyék, ahol gyakorlatilag még hozzá sem kezdtek ehhez a munkához. A tavalyi év végén Budapesten mintegy 45 ezer cégről állapították meg, hogy nem tett eleget éves beszámolóadási kötelezettségének. A Fővárosi Cégbíróságtól származó információink szerint havonta átlagosan ezer céget szólítanak fel arra, hogy e kötelezettségüknek tegyenek eleget.

Ez a 45 ezres számhoz képest nem nevezhető jelentősnek. Ha a munka így folyik tovább, évekbe telik, míg a felszólítások eljutnak az érintett gazdasági társaságokhoz. Időközben persze újabb és újabb cégek eshetnek késedelembe.

Ha a cégek nem reagálnak a felszólításokra vagy a levél postafordultával visszaérkezik, mert a címzett ismeretlen, a cégbíróságok megindítják a törlési eljárást, amelynek megkezdését közzéteszik a Cégközlönyben. Havonta 200-300 gazdasági társaság ellen indítanak törlési eljárást. Ha a meghatározott határidőn belül nem jelentkezik a cég, hogy bejelentse székhelyének új címét, akkor a Cégközlönyben újra megjelenik a közlemény, ezúttal magáról a törlésről. A törlés jogerőre emelkedéséig az eljárás megindításától körülbelül fél év telik el.

Információink szerint az APEH nem fektet nagy súlyt a hivatalból törölt, ám adó-, vám- és tb-adósságot hátrahagyó eltűnt cégek vezetőinek megtalálására. Ugyanis csak a kisebb jelentőségű társaságok (bt.-k és kkt.-k) beltagjai felelnek magánvagyonukkal a tartozásokért, a kft.-k, rt.-k vezetői nem. Sok esetben a megtalálás egyenesen lehetetlen, mert maga a tulajdonos is fantomszemély, aki lopott igazolványon alapuló személyazonossággal vette meg az adósságai miatt terhessé vált céget, hogy aztán egyszerűen eltűnjön a homályban.

Nagy Gergely, Tenczer Gábor