Hétfőn tárgyalja a Legfelsőbb Bíróság Kunos Péter felülvizsgálati kérelmét



Az úgynevezett Agrobank-ügy felülvizsgálati eljárásában hétfőn tartják a nyilvános tárgyalást a Legfelsőbb Bíróságon. Orosz Balázs ügyvéd, a bank volt vezérigazgatójának védője felülvizsgálati indítványában téves jogszabály-értelmezés miatt megtámadta a Legfelsőbb Bíróság jogerős elmarasztaló ítéletét. Az ügyvéd Kunos felmentését kérte.

Az Agrobank-perben az időközben megszűnt bank egykori vezetőinek, Kunos Péter vezérigazgatónak és Kovács Mihály elnöknek a bűnösségét mondta ki a Legfelsőbb Bíróság 1998. április 30-án kihirdetett másodfokú jogerős ítéletével 11 rendbeli bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett vesztegetés bűntette miatt. Kunos Péter büntetése két év letöltendő szabadságvesztés és másfél millió forint pénzbüntetés. Kovács Mihályt a bíróság másfél év próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre és kétmillió forint pénzbüntetésre ítélte.
A jogegerős ítélet indokolásában elhangzott: törvénybe ütköző volt az a gyakorlat, amely szerint a bank vezetői az E-hitelkérelmek kedvező elbírálásának feltételeként szabták meg azt, hogy a kérelmező cégekben a hitelező Agrobank jelképes összegért legalább 26 százalékos részesedéshez jusson. A megszerzett tulajdonrészeket pedig többnyire a külön erre a célra létrehozott egyszemélyes stróman kft.-ékbe vitték.

Az elsőfokon eljáró Fővárosi Bíróság felmentette a két bankvezetőt a vesztegetés vádja alól 1997. június 10-én kihirdetett ítéletében. Az indoklás szerint tettük csekély társadalmi veszélyessége miatt nem tartozik a büntetőjog területére. A védők perbeszédeikben kitértek arra, hogy az Agrobank hitelkihelyezési gyakorlatát magának Kunos Péternek a kezdeményezésére ismerték meg 1994-ben a Magyar Nemzeti Bank és az ÁVÜ vezetői, akik ebben a konstrukcióban semmi kivetnivalót nem találtak. A jogutód Mezőbank is az Agrobank által nyújtott mintegy 10 milliárd forint összegű E-hitel mindössze 4-5 százalékát ítélte utólag rossz kihelyezésnek. A hitelfelvevők pedig egyetlen polgári pert sem indítottak jogtalan előnyszerzés, illetve kényszerítés miatt.
A Legfelsőbb Bíróság jogerős, elmarasztaló ítélete után Kunos ügyvédje kegyelmi kérvénnyel fordult Göncz Árpád köztársasági elnökhöz, és ennek elbírálásáig a végrehajtás felfüggesztését kérte az Igazságügyi Minisztériumtól. Ezt a tárca vezetése 1998. október 6-án elfogadta, majd két nappal később saját döntését megváltoztatva visszavonta. Kunos Péter tavaly október 29-én kezdte meg szabadsávesztésének letöltését a baracskai büntetés-végrehajtási intézetben. November 9-én Göncz Árpád helyt adott a kegyelmi kérvénynek, másnap azonban kiderült, hogy Dávid Ibolya igazságügy-miniszter megtagadta a köztársasági elnöki határozat ellenjegyzését. A tárca vezetője akkor elmondta: a kegyelmi kérvényben elsősorban Kunos Péter egészségügyi állapotára hivatkoztak, ezt azonban az igazságügyi orvosszakértői szakvélemény nem támasztotta alá. Felülvizsgálati indítványában Orosz Balázs ügyvéd nem vitatta, hogy védence elkövette a tényállásban leírtakat, azok azonban - álláspontja szerint - csak a Legfelsőbb Bíróság téves jogszabály-értelmezése nyomán minősülhettek bűncselekménynek. Az ítélet tehát az ügyvéd szerint törvénysértő módon mondta ki, hogy a vádlottak a vesztegetés bűntettét követték el. A bíróság a felülvizsgálati eljárás során felmentheti Kunost és Kovácsot, vagy enyhítheti ítéletüket, illetve megsemmisítheti azt, új eljárásra utasítva a korábban eljáró bíróságot, de helyben is hagyhatja a jogerős döntést. Kunos Péter a számára kedvező döntés nyomán akár már aznap kiszabadulhat a baracskai büntetés-végrehajtási intézetből


Ajánló: