Az Agrobank-perben egy hét múlva lesz döntés

Egy héttel elhalasztotta a döntést a Legfelsőbb Bíróság az Agrobank-per két jogerős elítéltjének, Kunos Péter volt vezérigazgatónak és Kovács Mihály egykori bankelnöknek a felülvizsgálati eljárásában.

A felülvizsgálati eljárás első nyilvános tárgyalásán a vádhatóság képviselője a Legfelsőbb Bíróság 1998. április 30-án kihirdetett másodfokú jogerős ítéletének helybenhagyását kérte. E szerint Kunos Péter és Kovács Mihály bűnös 11 rendbeli üzletszerűen, bűnszövetségben elkövetett vesztegetés bűntettében. Az egykori vezérigazgatót ezért a bíróság két év végrehajtandó szabadságvesztéssel és másfél millió forint pénzbüntetéssel, míg a volt bankelnököt másfél év felfüggesztett szabadságvesztéssel és kétmillió forint pénzbüntetéssel sújtotta. A felülvizsgálati eljárást kezdeményező Orosz Balázs ügyvéd ugyanakkor perbeszédében mindkettőjük felmentését kérte, bűncselekmény hiányában. "Minket ártatlanul ítéltek el, nem az én szégyenem, hogy ilyen ruhában állítottak ide" - jelentette ki az utolsó szó jogán a szürke rabruhában elővezetett Kunos Péter, aki 1998. október 29. óta jogerős szabadságvesztés büntetését tölti Baracskán.
A vád és a védelem perbeszédei a jogellenesség, a társadalomra veszélyesség és a tévedés problémakörét vizsgálták. Az ügyész szerint Kunos Péter tettesként, Kovács Mihály pedig bűnsegédként korrupciós bűncselekményeket valósított meg azzal, hogy kialakította, illetve támogatta az azóta megszűnt Agrobank E-hitelnyújtási gyakorlatát.
Ebben a konstrukcióban a bank a hitelnyújtás feltételeként ingyen vagy jelképes összegért legalább 26 százalékos tulajdonrészesedést és ellenőrzési jogokat kért a privatizációban való részvételhez szükséges hitelekért hozzá folyamodó gazdasági társaságoktól. Ezeket a hitelszerződések háttér-megállapodásaiban kötötték ki, és a bank érdekeltségi körébe tartozó kft.-re ruházták át a hitelért folyamodó cégek által átadott részvényeket. Erre a pénzintézeti törvény megkerülése érdekében volt szükség. A vád szerint nem felel meg a valóságnak, hogy ezek a lépések a hitelnyújtás kockázatának mérséklését szolgálták, hiszen a tulajdonszerzés révén a biztosítékok köre nem bővült, a hitelek fedezete nem lett nagyobb.
Erről a védelem úgy vélekedett, hogy a hitelek biztosítékaként szolgáló kikötéseket Kunos Péter nem magának, hanem munkáltatójának, a banknak, illetve betéteseinek érdekében kérte. Ezeket a feltételeket a bank jó gazdálkodásának, nyereségesebb üzletmenetének szempontjait figyelembe véve alakították ki. Az E-hitelek nyújtása egyébként sem volt kötelessége a banknak, erre az 1992-93. évi rossz gazdasági mutatók nyomán, a bank rossz gazdasági helyzetéből való kitörés útját keresve szánta el magát Kunos Péter. A társadalmi veszélyességben való tévedés esetét az ügyész - jól képzett, több évtizedes szakmai múlttal rendelkező személyekről lévén szó - kizárta. Itt ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet Orosz Balázs, hogy az inkriminált hitelező konstrukciót tanácsadók közreműködésével alakította ki a bank vezetése. Erről Kunos Péter írásban konzultált a Magyar Nemzeti Bank és az ÁVÜ illetékeseivel, illetve maga kérte, hogy vizsgálják a bank hitelezési gyakorlatát. A megkeresett szervek pedig semmi kivetnivalót nem találtak ebben. Így tehát joggal gondolhatta Kunos Péter, hogy sem nem káros, sem nem jogellenes az Agrobank hitelezési gyakorlata. Az utolsó szó jogán Kunos Péter elmondta azt, hogy bár nem jogász, de mint a Pénzügyminisztérium egykori államtitkára a pénzintézeti törvény előkészítői közé tartozik, és így ismeri annak nemcsak betűjét, de szellemét, a törvényalkotók szándékát is. Úgy gondolja: a törvénynek nem volt olyan rendeltetése, hogy megtiltsa a hitelezőknek a hitelnyújtáson kívül más üzleti kapcsolat létesítését az adósokkal. A felülvizsgálati eljárásban várhatóan április 19-én hirdet határozatot a Legfelsőbb Bíróság öttagú tanácsa, amelyben Szabó Győző, a Legfelsőbb BÍróság elnökhelyettese, a büntető kollégium vezetője elnököl.
(MTI)

Ajánló: