Egymilliárd forintos kárt okoztak tavaly a kártyacsalók<br/>

A bankkártyákkal elkövetett csalások tavaly közel egymilliárd forint kárt okoztak a kártyatulajdonosoknak és -elfogadóknak - derül ki a Magyar Nemzeti Bank jelentéséből. A múlt évben 43 százalékkal emelkedett a hazánkban kibocsátott plasztiklapok száma, így megközelítette a 3 millió darabot, forgalmuk pedig kis híján megduplázódott. A növekedés fő oka azonban az volt, hogy fizetésének felvételéhez az év végig minden közszférában dolgozó alkalmazottnak bankszámlát kellett nyitnia.

A bankjegykiadó automaták száma ugyan egyharmaddal nőtt a múlt évben, de így is éppen csak meghaladta a 2000-et. Ezek egyharmada a fővárosban található. A kereskedőknél lévő POS terminálok száma meghatszorozódott, de itt a postahivatalokban elhelyezett, végső fokon készpénzfelvételre használatos berendezések adják a növekedés döntő hányadát.
A magyar kártyabirtokosok 70 milliószor használták műanyag lapjaikat. A tranzakciók értéke meghaladta az ezermilliárd forintot. Egy évvel korábban a tranzakciók teljes értéke csak 678 milliárd forintot tett ki. A kártyák vásárlási célú használata majdnem elhanyagolható. Értékben nézve 90 százalékos, a műveletek számát vizsgálva pedig 85 százalékos a készpénzfelvétel aránya. Ez két év óta változatlan.
A jelentés ugyan nem említi, de a kártyaforgalom közel megduplázódása mögött az állt, hogy a múlt év végéig valamennyi közszférában dolgozó alkalmazottnak bankszámlát kellett nyitnia (vagy ha ezt elmulasztotta, akkor az említett dátum után már csak csekken kaphatja a fizetését). Az alkalmazottak többségének a múlt évben kellett számlát nyitnia, amelyhez a bankok szinte automatikusan kártyát is adtak.
Amint az országhatáron átlépnek a magyar kártyabirtokosok, azonnal megváltoznak kártyahasználati szokásaik. Külföldön ugyanis száz alkalomból csak 30-szor vesznek föl készpénzt, 70 tranzakció vásárlást jelent. Hazánk fiai 1998-ban 29 milliárd forintot költöttek kártyájukkal külföldön. Ez az összeg egyharmaddal magasabb az egy évvel korábbinál.
A bankkártya-visszaéléseket két csoportra szokták osztani. Az egyik veszteség a kibocsátóknál, a másik az elfogadóknál, illetve a kártyabirtokosoknál jelentkezik. A kibocsátóknál a múlt évben 386 millió forint értékben keletkezett kár. A jelentés azonban ezt csak potenciális kárként értékeli, ugyanis a leírt veszteség 162 millió forintot tett ki. (A metodika olyan, hogy nem az adott évben keletkezett károkat tükrözi vissza, ugyanis a korábbi években keletkezett károkból is volt olyan, amelyet 1998-ban írtak le és a múlt évben keletkezettek között is nyilván lesz olyan, amelyet csak az idén könyvelnek el veszteségként.) Ha a visszaélésgyanús eseteket vizsgáljuk, akkor maga a kártyabirtokos próbált csalni az esetek 45 százalékában. Hamisított kártyákkal próbáltak visszaélni az esetek egyharmadánál, illetve elveszett, ellopott kártyákat akartak felhasználni minden ötödik esetben.
A tényleges kár nemcsak összegében harmada a potenciálisnak, hanem a megoszlása is különbözik attól. A legtöbb valós kárt (33 százalék) hamisított kártyákkal követték el. A második helyen a kártyabirtokos csalók állnak (27 százalék), majd őket követik azok, akik elveszett, ellopott kártyákkal vettek fel pénzt, illetve vásároltak (25 százalék).
A csalások, illetve a károk azonos arányban jelentkeznek az Europay és a Visa logós kártyáknál. A bankok által kibocsátott saját logós kártyák, amelyek csak ATM-ekben használhatók (a gép pedig mindig ellenőrzi a kártya mögött lévő számla egyenlegét) a legkevésbé keltik fel a tolvajok, illetve hamisítók érdeklődését. Ennek viszont ára van, hiszen ezeknek a műanyag lapoknak korlátozott a felhasználásuk.
Az elfogadók, illetve a kártyabirtokosok oldalán valamivel több mint egymilliárd forint potenciális kár keletkezett, amelyből 753 millió forintot le is kellett írni. Az itt keletkezett károk 72 százalékát a kibocsátó bankoknak kellett viselniük, az elfogadó bankokra jutott 23 százalék, a maradék a kereskedők és a kártyabirtokosok kára. Ha a forgalom arányához mérjük a potenciális és a tényleges károkat, akkor az első 0,9 ezreléket, a második pedig 0,7 ezreléket tesz ki.

Németh Géza

(Magyar Hirlap)