Külön bank finanszírozná a kisvállalkozásokat<br/>

A kormány a pénzügyi tárca ellenében döntött Értesülésünk szerint a kormány annak ellenére döntött egy kisvállalkozókat finanszírozó intézmény felállításáról, hogy a Pénzügyminisztérium ezt a javaslatot nem támogatta. Ez a terv a jövőre teljesen átalakuló kis- és középvállalkozási rendszerbe sem illeszkedik. Az új rendszerben piaci alapon - a kereskedelmi bankokon át - segítenék a szektort, és erre a célra külön célelőirányzatot hoznának létre. Van olyan elképzelés is, amely szerint minden tárca kisvállalkozásoknak nyújtott támogatását a Gazdasági Minisztérium kezelte célelőirányzathoz irányítanák.

A Népszava értesülése szerint a Pénzügyminisztérium (PM) ellenzi, hogy a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (MVA) létrehozza a Mikrohitel Rt.-t. A kormány már döntött az intézmény megalapításáról, amely az MVA kezelte mikrohiteleket folyósítaná. A kisvállalkozásoknak nyújtott mikrohitel értékhatára egymillió forint, amelyet az MVA és a Gazdasági Minisztérium (GM) hárommillióra szeretne megemelni - az új intézmény létrehozásával egy időben. Az értékhatár megemelése régi terv, aminek - és a Mikrohitel Rt. létrehozásának - egyetlen akadálya ma az, hogy az Európai Unió még nem adta rá az áldását. A mikrohitelek forrása ugyanis jelentős részben a PHARE-támogatás, így a felvehető összeg értékhatárának megemelése és a rendszer megváltoztatása függ az uniós döntéstől is.

A pénzügyi tárca főként azért bírálja a Mikrohitel Rt. létrehozását, mert úgy látja, ezzel tulajdonképpen kisvállalkozói bank jönne létre. A csakis kisvállalkozókkal foglalkozó pénzügyi intézmény felállítása szintén régi elképzelés, amely ellen a bankok képviselői ugyanúgy tiltakoztak, ahogyan a PM, vagy a jegybank. A Mikrohitel Rt. nem lenne hitelintézet, csak pénzügyi tevékenységet folytató vállalkozás.

Ez tulajdonképpen annyit jelent, hogy a hitelezésen kívül más pénzügyi tevékenységet (így például folyószámla-vezetést) nem végezhetne. Az ellenállás oka az, hogy a pénzügyi szakértők szerint a kisvállalkozások finanszírozási problémáira nem jelent megoldást a direkt állami támogatásnak minősülő kedvezményes hitel.
Járai Zsigmond pénzügyminiszter a Népszavának azt mondta: szerinte a mai támogatási rendszernél sokkal hatékonyabb lehet az, ha a pénzintézetek, amelyek már - a folyószámla-vezetés miatt - kapcsolatba kerültek a kisvállalkozókkal, nyújtanak kölcsönt a fejlődéshez. Az állam ezt úgy tudja segíteni, hogy kamattámogatással és a garanciavállalás erősítésével csökkentik a kisvállalkozói hitelezés kockázatát. Ezzel a piackonform módszerrel lehet a bankokat érdekelté tenni abban, hogy kölcsönöket adjanak.
Értesülésünk szerint a pénzügyi tárca normatív módon kívánja szabályozni a kisvállalkozói hitelek támogatását. Ez azt jelenti, hogy bármely kölcsönre automatikusan járna az állami támogatás és a garancia, függetlenül attól, hogy azt melyik pénzintézet nyújtja. Ha a kölcsön feltételei és az azt felvevő vállalkozás megfelel a törvényben szabályozott előírásoknak, automatikus lenne a támogatás. A rendszer bevezetését még csak tervezik, így a részletekről nem tudni semmit, így azt sem, hogy mennyivel kellene emelni a támogatási keretet az elindításához.
Az viszont biztos, hogy jövőre átalakul a KKV-szektor támogatási rendszere. A kormány már határozott is arról, hogy a jövő évi költségvetésben külön célelőirányzatot hoz létre a kicsi és közepes cégek finanszírozására. A célelőirányzatot a GM kezelné, és reményei szerint létrehozásával a szektorra jelenleg jutó 5 milliárd forintos keret akár 10-12 milliárd forintra is emelkedhet.
Egy másik elképzelés szerint ezen célelőirányzatba kellene csoportosítani a kisvállalkozásoknak jelenleg jutatott összes állami támogatást. Ezzel jelentősen emelkedne a gazdasági tárca rendelkezésére álló összeg. Azt azonban nem tudni, hogy ez mekkora keretet jelenthet. A KKV-szektornak jutatott költségvetési összeg ugyanis nem ismert. Valamilyen támogatást szinte minden tárca nyújt a vállalkozásoknak, a GM-en kívül a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM), a környezetvédelmi, valamint a közlekedési tárca rendelkezik nagyobb ilyen célú kerettel. Azt azonban nem lehet megmondani, hogy a vállalkozásokra jutó, összesen mintegy 100 milliárdból mennyit kaphatnak a kisvállalkozások. Az viszont biztos, hogy a legnagyobb összeg a földművelésügyi tárcánál található, amely mintegy 80 milliárdot költ - export- és termelési támogatás formájában - az agrárvállalkozásokra. Az összevonás így valószínűleg az FVM keretét érintené a legérzékenyebben. Több szakérto éppen ezért tartja ezt az elképzelést nehezen megvalósíthatónak, mondván: az összevonás újabb koalíciós feszültséget teremthet.

Várkonyi Iván

(Népszava)