A törvény önmagában kevés a futballhuligánok ellen

Nincs kidolgozott cselekvési program

Jogszerűnek találta a rendőri fellépést a szombati UTE-FTC-mérkőzésen Pintér Sándor belügyminiszter. A fellelhető dokumentumokat (filmeket, jelentéseket) elküldték Torgyán Józsefnek, az FTC elnökének. Futballklubok, egyes parlamenti képviselők s más illetékesek a büntetőjogszabályok szigorításától remélik, hogy megfékezheti a futballhuliganizmust. Jogi szakértők azonban állítják, a jelenlegi jogszabályok alapján is el lehetne járni a rendbontókkal szemben. A szabályokat nem szükséges szigorítani, viszont érvényt kellene szerezni azoknak. A futballhuliganizmus visszaszorításával kapcsolatosan ötletei, elképzelései minden illetékesnek vannak, ám konkrét cselekvési program nincs.

A kormány ez évi programjában szerepel egy, a futballhuliganizmus visszaszorítása érdekében megalkotandó kormányrendelet, ám egyelőre ez a jogszabály még tervezet formájában sem létezik. Az MLSZ, illetve a futballklubok ötletekkel, javaslatokkal előálltak ugyan, ám konkrét terveket csak két MSZP-s képviselő tett le a parlament elé, az ő elképzeléseik azonban, úgy tűnik, nem nyerték el a parlamenti többség tetszését.

Páva Zoltán, illetve Bakonyi Tibor képviselők önálló képviselői indítványa már hosszú hónapok óta az Országgyűlés előtt van. A honatyák ebben a javaslatban több jogszabály szigorítását kezdeményezik a futballhuliganizmus visszaszorítása érdekében. Álláspontjuk szerint a büntető törvénykönyvben külön passzusnak kellene büntetni a lelátókon elkövetett rendbontásokat. A javaslat szerint azokat, akiket futballhuliganizmus miatt ítélnének el a bíróságok, "mellékbüntetésként" hosszú időre ki lehetne tiltani a stadionokból. Az MSZP-s képviselők szerint más jogszabályokban azt is rendezni kellene, milyen kép-, illetve hangrögzítő berendezésekkel lehet megfigyelni a lelátókon lévő szurkolókat. (A felvételek bizonyítékot jelenthetnének a későbbi büntetőeljárásokban.)

Magyarországon ezek a technikai újítások még csupán álmok. Az angliai példát figyelembe véve elsődleges probléma, hogy nincsen megfelelő törvényi szabályozás. Pedig néhányszor már miniszteri szintig is eljutott az ügy. 1994 júniusában, a jól ismert lovas rendőrös MK-döntőt követően Kónya Imre akkori belügyminiszter is elismerte: törvényre van szükség. Az elismerésig utóda, Pintér Sándor is eljutott. Tavaly szeptemberben Gémesi György, az MDF képviselője a sportesemények biztonságos megrendezésének törvényi szabályozását indítványozta, amit Pintér Sándor is szorgalmazott.

A futballklubok többségének vezetői szintén a törvényhozástól várják a probléma megoldását. Jogi szakértők szerint önmagában a jogszabályok szigorítása semmit sem ér. Sóos László, az Igazságügyminisztérium munkatársa elmondta, ezen a területen nem létezik joghézag.

A lelátókon, illetve a futballpályák környékén randalírozókkal szemben a jelenlegi szabályok alapján is el lehet járni. Azok például, akik a rendőrökre támadnak, a hivatalos személy elleni erőszak bűncselekményét valósítják meg. Más rendbontókkal szemben pedig például súlyos testi sértés vagy garázdaság miatt indulhat eljárás.

Szakértők szerint inkább az okoz nehézséget, hogy a gyakran többezres tömegből a hatóságok emberei kiemeljék a rendbontókat. Bizonyítékok nélkül pedig esély sincs arra, hogy eljárjanak a bűncselekmények elkövetőivel szemben. Videofelvételek vagy más, az eseményeket rögzítő bizonyíték pedig ma még nagyon ritkán áll a hatóságok rendelkezésére.

Egy kamerás megfigyelőrendszer kialakítása nélkül gyakorlatilag esély sincsen a lelátókon történt események rekonstruálására.

Angliában, ahol eredményesen sikerült megfékezni a szurkolói vandalizmust, nem csak arra fektettek hangsúlyt, hogy rögzítsék a lelátókon történteket. A szigetországban általában névre szólóan adják el a helyeket a lelátókon, így a rendezők pontosan tudják, ki hol ül a mérkőzés alatt. Azaz rendbontás esetén a potenciális gyanúsítottak is megvannak.

Az MLSZ éppen ezért korábban egy olyan javaslattal is előállt, hogy csak szurkolói igazolvánnyal lehessen jegyet váltani a mérkőzésekre. Hazánkban azonban a drukkerek bármilyen regisztrációja adatvédelmi problémákat vethet fel.

Nyugaton egyébként a futballegyesületek vezetői mindig kivétel nélkül elhatárolódnak a szurkolói rendbontásoktól s a rasszista megnyilvánulásoktól. Néhány évvel ezelőtt például a Bayern München futballklub vezetősége úgy döntött, hogy egy, a szurkolók miatt botrányba fulladt mérkőzés után fizetett hirdetéseket tesz közzé az írott s az elektronikus médiumokban arról, hogy a klub a játékosaival együtt elítéli a történteket. Hollandiában szintén államilag fizetett országos reklámkampányt indítottak a lelátókon uralkodó rasszizmus s a vandalizmus megfékezésére.


Jogszerű és teljes mértékben megalapozott volt a rendőrség fellépése az FTC-UTE szombati mérkőzésén - állapította meg Pintér Sándor belügyminiszter, miután tegnap a hivatalában fogadta az illetékes rendőri szervek vezetőit. A megbeszélésen a rendőrség és a televíziós társaságok felvételein kívül az összes jegyzőkönyvet és jelentést áttanulmányozták a belügyi tárca vezetői. Az írásos és képi dokumentumokat Pintér Sándor elküldte Torgyán Józsefnek, az FTC elnökének, aki már a szombati mérkőzés után belügyminiszteri és parlamenti vizsgálatot kezdeményezett. A belügyi tárca vezetője - szándékai szerint - a kormány mai ülésén tájékoztatja részletesen Torgyán Józsefet az elkészített jelentésekről.
A földművelésügyi miniszter tegnap a Tv 3 Nap-Kelte című műsorában bejelentette: a Kispest-MTK-mérkőzést is kivizsgáltatja. Ennek oka, hogy a hazai "szurkolók" egy része antiszemita kijelentéseket skandált és a vendégek több drukkerét megverték. Szabó János honvédelmi miniszter, a Kispest kisgazda társadalmi elnöke lapunknak ez ügyben elmondta: sűrű elfoglaltsága miatt nincs teljes mértékben tisztában a mérkőzésen történtekkel, ezért mielőtt a botránnyal kapcsolatban nyilatkozna, konzultálnia kell Torgyán Józseffel.

A futballhuliganizmust fel kell számolni, ellene olyan eszközöket kell alkalmazni, amellyel megvédhető a társadalom - mondta Torgyán József tegnap. Hozzátette: a rendőri brutalitás ellen szigorú eszközökkel kell fellépni. Az ügy tisztázása érdekében felvette a kapcsolatot a belügyminiszterrel.


A britek öt év alatt rendet tettek A futballhuligánok megfékezése Európa több országában is fontos téma. Emlékezhetünk az 1985-ös BEK-döntőre, ami azóta csak "a Heysel-tragédia" címszó alatt ivódott be a köztudatba. Az akkori 39, többségében olasz áldozat (a mérkőzésen ugyanis az angol Liverpool és az olasz Juventus játszott), majd az 1989-es hillsborough-i tragédia veszteséglistája először Angliában tette meg hatását.
Még abban az évben elfogadta a parlament a futballszurkolói törvényt, amely értelmében a huligánokra börtönbüntetés, meccslátogatástól való eltiltás szerepelt. (Utóbbit úgy ellenőrzik, hogy a büntetett szurkolónak a meccs napján jelentkeznie kell a helyi rendőrségen.) Ezzel egyidejűleg létrehozták a Nemzeti Futballhírszerző Egységet, amely országszerte összehangolta a rendőri intézkedéseket, és adatokat gyűjtött a huligánokról. 1991-ben született meg a stadiontörvény; ez alapján bármilyen, a stadionok területén belül elkövetett szabálysértést bűncselekménynek minősített. Ezek az intézkedések gyakorlatilag öt év alatt teljesen rendbe tették az angol viszonyokat: a pályákat övező kerítéseket lebontották, 1996-ban pedig sikeres, s ami még fontosabb, botránymentes, élvezetes Európa-bajnokságot rendeztek.

Hollandiában olyan számítógépes rendszert hoztak létre, mely a Holland Labdarúgó-szövetség (KNVB) koordinálásával valamennyi első és másodosztályú klubot összeköti, így alkalmas a jegyvásárlás ellenőrzésére is. Amint valaki jegyet vásárol egy találkozóra, kap egy "bankkártyát", bekerül egy rendszerbe, így bármikor, bárhol ellenőrizhetővé válik. Az azonosító- kártya bevonható, így a renitens szurkoló minden stadionból könnyedén kitiltható.

Az Üllői úton történt hét végi botrány sajnos nem egyedülálló a magyar labdarúgás történetében. Érdekes módon a Ferencváros és az Újpest közvetett vagy közvetlen módon mindig érdekelt volt a zűrös helyzetekben. Az elmúlt öt év tragikusnak is nevezhető "összecsapásaiból" szemezgetve íme egy fekete- lista.

1994. május 14. FTC-Újpest 0-1
A vendégek Kozma 11-es találatával győztek, de a mérkőzés mellett egy másik találkozó is zajlott. A különbusszal érkező lila-fehér szurkolók ugyanis rátámadtak a Ferencváros híveire, de a kivonult rendőrség szétoszlatta a tömeget. Másnap Koltay Gábor filmrendező levélben szólította fel Pintér Sándor akkori belügyminisztert: vizsgálja ki, miért történt indokolatlan (!) rendőri beavatkozás. Pintér Sándor szerint a fellépés jogszerű volt. A balhéban két rendőr könnyebben megsérült.

1994. június 16. Kispest-FTC 1-2
A zöld-fehérek kettős győzelemmel nyerték el a Magyar Kupát. A meccs lefújását követően a Fradi szurkolói berohantak a pályára ünnepelni, de az érkező lovas rendőrök megrohamozták a tömeget. Tíz rendőr és nyolc szurkoló megsebesült, míg Nyilasi Tibor, Telek András, Vanicsek Zoltán és Simon Tibor hónapokig bíróságra járt. A vád ellenük hivatalos személy elleni erőszak volt. Kónya Imre belügyminiszter szerint "a lovas rendőrök bevetése felesleges és értelmetlen volt".

1995. április 3. Újpest-FTC 1-3
A két szurkolótábor a mérkőzés előtt és után is összecsapott a Megyeri úti stadion és a metró környékén. Egy busz ablakát kővel betörték, és egy hölgy szeme maradandó károsodást szenvedett. A híradások 12 sérültről számoltak be.

1995. október 25. MTK-Újpest 1-2
A találkozó után a lila-fehér szurkolókkal zsúfolt 1-es villamost brutális támadás érte. Egy 16 éves drukker nyílt homloksérülést szenvedett, egy másik szurkolónak az orra törött el. A hírek szerint a támadást a ferencvárosi szimpatizánsok szervezték...

1996. június 12. BVSC-FTC 0-1
A Népstadionban megrendezett találkozón a Ferencváros bajnoki címe volt a tét. Szurkolóik ezt úgy ünnepelték (!), hogy szétszedték szektoruk kerítését, feltépték a padokat, és téglákat dobáltak a játéktérre.

1997. május 10. Újpest-FTC 1-2
Az első játékrészben már ledöntötte a zöld-fehér közönség szektoruk kerítését, sőt a lelátó egy részét felgyújtották. A rendőrség könnygázzal próbált rendet csinálni, melynek hatására (köszönhetően a hatalmas szélnek) még Szűcs Lajos, a hazaiak kapusa is "könnyezett".

1998. május 13. MTK-Újpest 1-0
Győzelmi ünnepségből fejveszett menekülés: az MK-döntőt követően a pályára tóduló, elégedetlen vendégszurkolók megakadályozták a kupa átadását. Ismét előkerültek a könnygázbombák és a gumibotok, aminek több MLSZ-funkcionárius is áldozatul esett. Kovács Attila MLSZ-elnök hősiesen küzdött, mindhiába...

1998. május 17. FTC-Újpest 1-1
A két tábor a meccs előtt találkozott a népligeti metrókijáratnál. Két rendőr megsérült, két szurkolót kórházba szállítottak, 11 személy ellen eljárás indult.

1998. szeptember 19. Újpest-FTC 2-1
A Ferencváros és az Újpest szurkolói a metróvonal mentén több helyütt provokálták egymást, melynek főként a BKV-járművek látták kárát. A metrószerelvényekben több mint félmillió forintnyi kár keletkezett. A hatóságok 10 személyt előállítottak, ám őket már másnap szabadlábra helyezték. A BRFK vezetése mindenesetre javasolta az ORFK illetékeseinek: kezdeményezzenek eljárást a Ferencváros ellen szurkolóik magatartása miatt. Páncsics Miklós szerint azért volt botrány, mert a "Megyeri úti stadion alkalmatlan a játékra".

Nagy Gergely

(Népszava)

Ajánló:

A Belügyminisztérium honlapja a weben