Éleződő harc a kábel-televíziókért<br/>

Mintegy 400-500 milliárd forint tőkebevonásra lenne szükség ahhoz, hogy a kábel-televíziós hálózatok olyan hálózatot építhessenek ki, amely a távközlési piac megnyitása után alternatív telefonhálózatként szolgálhat a MATÁV és a helyi társaságok vonalaival szemben. A távközlési törvény parlament előtt lévő módosítása megtiltaná a jelenleg monopolhelyzetben lévő telefontársaságok számára a további kábel-televíziós fejlesztéseket, ám a gazdasági bizottság informatikai albizottsága nem támogatta a kormány javaslatát a tegnapi ülésen.

A távközlési törvény módosítása megtiltaná a MATÁV-nak, a helyi telefontársaságoknak, illetve érdekeltségeiknek, hogy a 2001-2002-re tervezett távközlési piaci liberalizációig kábel-televíziós hálózatokat vásároljanak, illetve a meglévőket fejlesszék. A törvény ilyetén módosítását a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) szorgalmazta, mondván ha most nem korlátozzák a telefontársaságok terjeszkedését a kábelpiacon, akkor a liberalizációt követően a jelenleg monopolhelyzetben lévő társaságok meg tudják akadályozni, hogy az alternatív kábelhálózatok egy esetleges versenytárs kezébe kerüljenek.
A kábel-televíziós piac teljesen kusza: a nem hivatalos becslések szerint 850 szolgáltató működik Magyarországon, ebből mindössze 152 rendelkezik a Hírközlési Főfelügyelet (HIF) engedélyével - közölte Bölcskei Imre, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium helyettes államtitkára, a gazdasági bizottság informatikai albizottságának tegnapi ülésén.
Jelenleg két társaság - a MATÁV, illetve a Monortel - szolgáltat egyszerre a telefon, és a kábel-televíziós piacon, tehát a korlátozás elsősorban őket érintené. A Monortel helyzete még ennél is bonyolultabb: a HIF engedélyével ugyanazon kábelrendszeren szolgáltat kábel-televíziós- és telefoncsatlakozást. A tilalom tehát a Monortel esetében megtiltaná a hálózat mindennemű fejlesztését, ezért a bizottság ülésén a cég elnök-vezérigazgatója, Henry C. Mazzoni, azt javasolta, hogy a tilalom csak a nagyobb településekre vonatkozzon. A cég azzal érvel, hogy míg a lakótelepi lakások bekábelezése 30-40 dollárra rúg, addig a szétszórt településeken ez elérheti 200-300 dollárt. A GVH elnöke, Nagy Zoltán a javaslatot megfontolandónak tartotta.
Az ellenzéki többségű albizottság úgy határozott, hogy nem támogatja a KHVM előterjesztését, s azt javasolja, hogy a törvénymódosítás kábeltelevíziós részét vonja vissza, s három hét múlva részletesebb szabályozást terjesszen a Ház elé. Az indokok között szerepel, hogy a kábelpiac 400-500 milliárdos tőkeinjekcióra szorul, s ettől éppen a legtőkeerősebb szolgáltatókat tiltanák el.

Papp Zsolt

(Magyar Hirlap)

Ajánló:

A Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium honlapja