Konferencia a vallásról<br/>

Vágólapra másolva!
Kedden az Országházban a vallás, a társadalom és a törvényhozás kapcsolatáról rendeztek konferenciát. Az egynapos rendezvényen magyar és külföldi vallásszociológusok és más szakértők tartottak előadásokat a vallásosságról és az egyházakról.
Vágólapra másolva!

A rendezvényen Hámori József kultuszminiszter elmondta, hogy az egyházak hitéleti tevékenységük mellett hozzájárulnak a társadalom kulturális fejlődéséhez is. "Az egyház és az állam szétválasztása az elmúlt években megtörtént, a jövőben már a társadalomnak és az egyházaknak a funkcionális közelítése a feladat" - jelentette ki a miniszter. Az egyházak meghatározásával kapcsolatban azt közölte, hogy nem szabad minőségi különbséget tenni a történelmi és a kisegyházak között. Hámori József elmondta, hogy jelenleg 51 egyház részesül költségvetési támogatásban. Ezek mértéke több mint 10 milliárd forint. Hozzátette, hogy becslések szerint 300-nál több egyház vagy vallási közösség van bejegyezve Magyarországon.
A miniszter kijelentette, hogy még a törvényhozás előtt áll annak a meghatározása, mit tekintenek egyháznak. Elmondta, hogy az európai uniós modellekből kívánják kiválasztani a magyar viszonyoknak megfelelőt. Ehhez hozzátéve szükségesnek nevezte, hogy azt is meghatározzák: mi miatt nevezhető egy vallási csoport destruktívnak. A destrukció a miniszter szerint már nemcsak egyszerűen jogi, hanem büntetőjogi kategória is lehet. A szekta definiciójával kapcsolatban leszögezte, hogy szerinte ez nem egyházjogi, hanem inkább szociológiai kategória.
"A vallási mozgalmak és a társadalom kapcsolata világméretű és sajátosan magyar problémák tömegét kínálja megvitatásra" – mondta beszédében Kósáné Kovács Magda (MSZP), az Országgyűlés emberi jogi bizottságának elnöke. Hozzátette, hogy a mostani konferencián elsősorban a törvényhozás felelősségét fogják a résztvevők keresni. Kijelentette, hogy az elmúlt tíz esztendőre visszatekintve az országnak nincs szégyellnivalója.
Emlékeztetett arra, hogy 1991 elején a parlament elfogadta a lelkiismereti és vallásszabadságról szóló törvényt, 1991-ben törvényt hozott a volt egyházi ingatlanok tulajdoni rendezéséről, és a közelmúltban, a vatikáni megállapodás után, törvény született az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről. Ennek köszönhetően új elemek jelentek meg az egyházak finanszírozásában.

(MTI)

Ajánló:

A Biblia elektronikus változata.