Megosztott a parlamenti jobboldal a Vajdaság ügyében<br/>

A legnagyobb ellenzéki párt parlamenti bizottsági ülést sürget, hogy tisztázzák, a NATO-akciók milyen következményekkel járnak a vajdasági magyarok biztonságára. A parlamenti jobboldali pártok véleménye megosztott a délszláv válság kérdésében.

Az MSZP kezdeményezi az Országgyűlés honvédelmi, külügyi és nemzetbiztonsági bizottságai együttes ülésének haladéktalan összehívását, hogy a kormány alapos tájékoztatást adjon arról: a magyarországi repülőterekről induló esetleges NATO-akciók milyen következményekkel járhatnak hazánk és a vajdasági magyarok biztonságára, milyen garanciák ellensúlyozzák a kockázatokat - jelentette be Kovács László frakcióvezető a szocialista képviselőcsoport hétfői ülése után. A szocialisták felszólították a kormányt, hogy határolódjon el azoktól a "felelőtlen, kalandor" nyilatkozatoktól, amelyek a súlyos helyzetben magyar területi igényeket vetnek fel.
Kovács László elismerte, hogy a magyar repülőterek átengedéséről szóló országgyűlési határozat betű szerinti szövege felhatalmazást ad arra, hogy a Magyarországról felszálló NATO-gépek csapást mérni induljanak a háborús térségbe. Új helyzet szerinte annyiban állt elő, hogy ez eddig a gyakorlatban nem valósult meg, ám a lehetőséget a kormányfő most kilátásba helyezte.
A MIÉP elnöke úgy véli, a déli határrevízió gondolatát fel kellett vetnie, s a kormány részéről elhatárolódást nem tapasztalt, igaz, Orbán Viktor magáévá sem tette elképzelését. Csurka István arra emlékeztetett, hogy a MIÉP akkor alakult meg, kiválva az MDF-ből, amikor az Antall-kormány aláírta a magyar-
ukrán alapszerződést, elfogadva azt a mondatot is, miszerint hazánknak nem volt és soha nem is lesz területi követelése Ukrajnával szemben. Kérdésünkre, hogy mihez kezdene hazánk a határrevízió után importált nemzetiségi konfliktusokkal, Csurka azt felelte, tisztában van azzal, hogy egy békétlen Szerbia lenne a szomszédunk, de ő nem is a teljes Vajdaság, hanem csak egy határmenti sáv visszacsatolását szeretné elérni. Csurka szerint egyébként a parlamentben többen is egyetértenek vele, mondván a Házban "vannak még becsületes magyar emberek."
Lányi Zsolt szerint a kisgazdapárt nem határmódosításban gondolkodik. A kormánynak az a feladata, hogy a vajdasági magyar életet, vagyont és kultúrát megmentse, s képviselje az ott élő, több mint háromszázezer magyar érdekeit. A honvédelmi bizottság elnöke úgy látja, ha atrocitás éri a vajdasági magyarokat, a NATO-nak nemcsak a koszovói albánokat, hanem a magyarokat is védenie kell.
Arra a felvetésre, hogy Lányi hivatalában a történelmi Magyarország térképe látható, az FKGP alelnöke azt felelte: ő Székelyudvarhelyen született, s számára az 1920 előtti ország érzelmi kérdés. Politikusként azonban úgy látja, a Vajdaság jövője az autonómia, esetleg az önálló területi egység lehet.
Az MDF szintén autonómiapárti. Csapody Miklós az MH-nak örömmel nyugtázta a magyar diplomácia azon erőfeszítését, hogy az albánok ügyét összekössék a vajdasági magyarokéval. A demokrata fórum külügyi szakérője arra emlékeztetett, hogy Tito Jugoszláviájában Koszovó és a Vajdaság autonóm területi egység volt.
Rendkívül veszélyes a helyzet ma a délszláv térségben, ezért az SZDSZ szerint felelőtlenség mindenfajta, a majdani rendezésre vonatkozó esélylatolgatás Magyarország részéről. Kuncze Gábor úgy véli, elképzeléseinket a vajdasági magyar közösség szervezeteire kellene bízni, ők tudják a legjobban, mire van és mire lesz szükségük. A majdani béketárgyalások idején az SZDSZ az ő érdekeiket kívánja képviselni.

Gréczy Zsolt

(Magyar Hirlap)