Keleti György: Orbán nem mondott igazat<br/>

Orbán Viktor tavaly augusztusban nem mondott igazat, amikor bejelentette, hogy az előző kormány idején fideszes politikusokat és családtagjaikat figyeltek meg titkosszolgálati eszközökkel - állította Vancsik Zoltán, az MSZP frakcióvezető-helyettese és Keleti György, az ügyet vizsgáló bizottság két tagja, miután megismerték a miniszterelnök múlt hét pénteki meghallgatásakor benyújtott, állam- és szolgálati titoknak minősített dokumentumcsomagot.

Értesüléseink szerint a dokumentumok egyike arra utal, hogy egy magánszemély megkeresett egy titkosszolgálati állományba tartozó tisztet, hogy információt szerezzen egy fideszes politikus gazdasági kapcsolatairól. Ez a személy azonban nem vállalta a feladatot, hanem maga helyett mást ajánlott, aki szintén nem csinált semmit, hanem visszaadta a megbízást.
Mind az SZDSZ, mind az MSZP azt követeli Kövér László titkosszolgálatokat felügyelő minisztertől, hogy a nevek letakarásával oldják fel az iratok titkosságát. Magyar Bálint, a szabad demokraták elnöke ma a parlamentben napirend előtti felszólalásban fogja kérni ezt.
Keleti György, a nemzetbiztonsági bizottság MSZP-s elnöke bejelentette, Áder Jánoshoz, az Országgyűlés elnökéhez fordulnak, hogy Kosztolányi Dénest, a megfigyelési bizottság elnökét mozdítsák el házszabályszerűtlen vezetési stílusa miatt elnöki posztjáról.
Kosztolányi Dénes minderre úgy reagált: sajnálatos, hogy a vizsgálóbizottság MSZP-s és SZDSZ-es tagjai csupán azért vállaltak tagságot a testületben, hogy annak működését gátolni próbálják.
Szabó Gábor, a titkosszolgálatokért felelős miniszter kabinetfőnöke leszögezte: tavaly ősz óta a megfigyelési ügytől teljesen függetlenül igyekeznek minden a titkosszolgálatokkal összefüggő területet szabályozni. Tavaly decemberben született például az a szigorúan titkos miniszteri utasítás, amely a fedővállalkozások működését szabályozza.
Kérdésünkre, miszerint Kövér László miniszter korábban úgy nyilatkozott, hogy nincsenek dokumentumaik a megfigyelési ügyről, Szabó kijelentette: a miniszter mindössze azt mondta, hogy a titkosszolgálatok nem vettek részt a törvénytelen adatgyűjtésben.
Vancsik Zoltán, a megfigyelési bizottság szocialista tagja úgy véli, nem véletlen, hogy a miniszterelnök a múlt pénteki bizottsági ülés után már csak úgy nyilatkozott: titkos megfigyelések történtek, törvénytelenül és közpénzen. De ekkor már sem a megfigyeltek nevét nem említette, s bírálatot sem fogalmazott meg az előző ciklus kormánypártjai címére.
Vancsik azt mondta a Magyar Hírlapnak, hogy semmi más nem történt, mint hogy a titkosszolgálatoknál és azok közelében működő szervezeteknél dolgoztak olyan aktív tisztek, akik másodállásban, munkavállalói szerződést kötve, megbízólevéllel végeztek megfigyeléseket. Ezek a szerződések bruttó ötvenezer forintról, s szakértői, valamint futárszolgálatról szóltak. Abban tehát Orbán Viktornak igaza van, hogy megfigyelésre vannak jelek, abban is igaza van, hogy közpénzen, hiszen az illetők nyilván használták a titkosszolgálat telefonját, számítógépét és kocsiját. De az már nem szerepel ezekben a miniszterelnök által bemutatott papírokban, hogy mit csináltak, ki ellen gyűjtöttek információt. "Ez az anyag nem anyag!" - jelentette ki a szocialista politikus. A történet csak úgy "robbanhatott", hogy az egyik titkosszolgálati alkalmazott "feldobta" a többiek szervezeten kívüli vállalkozását, mivel őt nem vették be az ügybe. Ez az eljárás egyébként vélhetően nem szabályos, de Nikolits István minisztersége után Kövér László sem oldotta fel ezt a helyzetet.
Keleti Györgytől, a bizottság szocialista alelnökétől megtudtuk, levélben fogja kérni a miniszterelnököt, nevezze meg azokat a fideszes politikusokat, akiket MSZP-tagok vagy a Horn-kormányban részt vevők megrendelésére megfigyeltek.
Kosztolányi Dénes úgy vélekedett, hogy miután az ellenzék a kormányfő által prezentált bizonyítékok súlya alatt összeroppant, a miniszterelnök helyett most a bizottság elnökét vette célba. A fideszes politikus szerint újabb obstrukciós kísérletnek lehetünk tanúi, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy a volt kormánypárti képviselők nem a bizottságban fejtik ki véleményüket.
Kosztolányi hangsúlyozta: a bizottság ügyrendje szerint csak az elnök, vagyis ő jogosult a nyilatkozattételre, ezért is volt átlátszó törekvés Keleti György provokációja, amikor a bizottsági elnöki sajtótájékoztatót már egy-két perc után meg akarta szakítani. Kosztolányi elmondta, a titkos záradék feloldását ő is szorgalmazza a titokgazdánál. Úgy vélte, az ellenzékiek nem éltek ügyrendi jogaikkal sem, hiszen szerinte a miniszterelnök a feltett 35-40 kérdésre kivétel nélkül kielégítő választ adott, ám ezután az MSZP és az SZDSZ képviselőinek nem voltak észrevételeik. Kosztolányi nem csodálkozik azon, hogy Keleti az általa vezetett nemzetbiztonsági bizottság kompetenciájába akarja utalni a tényfeltárást, s nem érti azt az MSZP-s indítványt, amely annak kimondását kéri a kormányfőtől, hogy az MSZP mint párt, nem érintett az ügyben, még képviselői útján sem.
Kóródi Mária szabad demokrata bizottsági tag úgy látja, a titkosítással az a furcsa helyzet állt elő, hogy éppen a vádló zárja el az iratokat azok elől, akiket vádol, anélkül hogy bizonyítani akarná korábbi bejelentése jogosságát - mondta Kóródi Mária.
Orbán Viktor a titkos és törvénytelen adatgyűjtést vizsgáló parlamenti bizottság pénteki ülésére a rendelkezésére álló dokumentumokat elvitte, ám a zárt ülés után a bennük szereplő adatokról, tényekről szűkszavúan számolt be. Kérdések nyomán annyit elmondott: közpénzeket is felhasználtak a megfigyelések finanszírozására. Úgy vélekedett, gyakorlattá vált, hogy magánvállalkozásokban végeztek munkát állami alkalmazásban lévő személyek, állami eszközök felhasználásával. Kiderült: megbízási szerződéseket rejt az egyik dokumentum, ám hogy kik a megbízók, illetve a végrehajtók, arról a kormányfő nem kívánt nyilatkozni. Orbán Viktor hangsúlyozta: állami szolgálati titkok szerepelnek a dokumentumokban, s a bizottság kompetenciája, hogy jelentésében miket minősít majd a nyilvánossággal megosztható információnak.
Az ellenzéki képviselők a kormányfő távozása után szintén elhagyták a bizottsági ülést, mivel úgy vélekedtek, Kosztolányi Dénes, a vizsgálóbizottság fideszes elnöke diktatórikus, szakszerűtlen módon vezeti a grémium ülését.
A titkos adatgyűjtést vizsgáló bizottság elnöke, Kosztolányi Dénes úgy nyilatkozott a bizottsági ülés után, hogy sokkal súlyosabb a helyzet, mint azt a dokumentumok kézhezvétele előtt gondolták volna. A kormányfő mondatait kiegészítve úgy vélekedett, a megfigyelésben részt vevők sokszor nem tudhatták pontosan azt sem, állami vagy magánmegbízást teljesítenek. A sajtótájékoztató elején Keleti reflektálni akart az elhangzottakra, ám Kosztolányi távozásra kérte, így az ellenzékiek ismét elhagyták az üléstermet.
Megkérdeztük Kosztolányit, az eddig megismert dokumentumokból utal-e bármi arra, hogy az előző kormánypárti politikusoknak köze lehet az ügyhöz. A képviselő tömören válaszolt: ez így van, ám bővebben nem volt hajlandó kifejteni, mire gondol. Kosztolányi azt is elmondta, hogy az eddigi adatokból kitűnik, nem is egy-két cégről, hanem egy egész céghálózatról van szó. Ennek megfelelően a következő időszakban számos meghallgatást szervez a bizottság, sőt, jó néhány esetben vallomástételre fog beidézni embereket. A vizsgálóbizottság elnöke szerint Kövér László polgári titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter újbóli meghallgatása is szükségessé válhat.
Nikolits István MSZP-s képviselő indítványozta, hogy a bizottság csak három hét múlva, a kormányfőtől kapott dokumentumok áttanulmányozása után ülésezzen ismét.

(Magyar Hirlap)